Zelenszkij egyre erősebb nyomást gyakorol Oroszországra a legutóbbi kijevi rakétatámadás következményeként.
Kijevet kedden hajnalban súlyos drón- és rakétatámadás érte, amely a főváros idei legtragikusabb eseményének bizonyult. A támadás következtében 28 ember vesztette életét, és 142-en szenvedtek sérüléseket a város különböző pontjain.
Az ukrán fővárosban egy lakóházra mért orosz rakétacsapás annak a jele volt, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hogy egyezzen bele a tűzszünetbe - jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki csütörtök reggel felkereste a kijevi Szolomjanszkij kerületben lévő lakóház helyszínét, ahol virágokat helyezett el és lerótta kegyeletét annak a 23 embernek, akik ott haltak meg, miután egy rakéta közvetlen találata ledöntötte az épületet.
Zelenszkij a Telegramon megosztotta, hogy "ez a támadás világossá teszi, Oroszország nem hajlandó a tűzszünetre, és a vérontást választja". Köszönetet mondott Ukrajna szövetségeseinek, akik szerinte készen állnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hogy "tapasztalja meg a háború igazi költségeit".
A támadások intenzitása egyre nő.
A Kijev elleni keddi támadás egy átfogó sortűz része volt, amelyben Oroszország ismét megpróbálta legyőzni az ukrán légvédelmet. Az orosz hadsereg több mint 440 drónt és 32 rakétát lőtt ki, amit Zelenszkij a háború egyik legnagyobb bombázásának nevezett.
Miközben Oroszország továbbra is intenzíven folytatja nyári offenzíváját a közel 1000 kilométeres frontvonal különböző szakaszain, az Egyesült Államok által irányított béketörekvések nem tudtak érdemi előrelépést elérni.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, lényegében visszautasította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, amely azonnali, harminc napos tűzszünetet szorgalmazott. Az orosz vezető azt hangsúlyozta, hogy a tűzszünet csak akkor lehetséges, ha leállítják az ukrajnai mozgósítási intézkedéseket, valamint befagyasztják a nyugati fegyverszállításokat.
Közben a Közel-Kelet körüli feszültségek és az amerikai kereskedelmi vámok elterelik a figyelmet Ukrajna sürgető követeléseiről, amelyek a Moszkvával szembeni hatékonyabb diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlásra vonatkoznak.
Az elmúlt hetekben Oroszország fokozta a nagy hatótávolságú támadásokat, amelyek városi lakónegyedeket értek. Putyin mégis tagadta, hogy hadserege ilyen célpontokra csapott volna le, mondván, hogy a támadások "a hadiipar, nem pedig lakónegyedek ellen irányultak".
Az orosz elnök Szentpéterváron, a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel folytatott megbeszélés során kifejezte készségét arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon Zelenszkijjel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az ukrán vezető legitimitása megkérdőjeleződött, mivel mandátuma tavaly lejárt.
Fontos megemlíteni, hogy - Putyin állításával ellentétben - az ukrán parlament, a Verhovna Rada tavaly márciusban egyhangú döntést hozott, amely szerint a hadihelyzet figyelembevételével Zelenszkij mandátuma továbbra is érvényes marad, és választások csak a háború befejezése után kerülhetnek megrendezésre. Egy dühös pillanatában Donald Trump is a diktátor jelzőt használta Zelenszkij elnökre a választások elmaradása miatt, de ezt később már nem ismételte meg.
A fogolycsere egy olyan eljárás, amely során két vagy több fél egymás kezében lévő személyeket cserélnek el, általában politikai vagy katonai okokból. E folyamat célja lehet a feszültségek enyhítése, a konfliktusok rendezése, vagy egyszerűen az emberi jogok védelme. A fogolycserék gyakran érzelmekkel teli események, amelyek nemcsak az érintett felek, hanem a társadalom számára is jelentőséggel bírnak, hiszen sok esetben a családok újraegyesítéséről van szó. Az ilyen cserék sikeressége sokszor a diplomáciai kapcsolatok állapotától és a felek közötti bizalomtól függ.
"Készek vagyunk érdemi tárgyalásokra a rendezés elveiről" - mondta Putyin a hírügynökségeknek, megjegyezve, hogy a tárgyalások egy korábbi, isztambuli fordulója foglyok és elesett katonák holttestének cseréjéhez vezetett.
Az ilyen cserék újabb fordulójára csütörtökön került sor az ukrajnai Csernyihiv régióban, amelynek során ukrán hadifoglyokat szállítottak haza, akik az ukrán hadifoglyok kezelésének koordinációs központja (KSHPPV) szerint a sérülések és a hosszan tartó fogva tartás miatt súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek.
A cserét kommentálva Zelenszkij azt írta a Telegramban, hogy "azon dolgozunk, hogy visszakapjuk az embereinket. Köszönöm mindenkinek, aki segít, hogy ezek a cserék lehetővé váljanak. A célunk az, hogy mindannyiukat kiszabadítsuk".
A kicserélt ukrán hadifoglyok közül sokan több mint három évet töltöttek fogságban, nagy részüket a ma már oroszok által megszállt Mariupol város 2022-es védekezése során ejtették fogságba.
