Az EU-s szankciókról megszületett a döntés, és úgy tűnik, hogy az uniós hatóságok számára itt az idő a szigorú ellenőrzések megkezdésére.

Évről évre egyre szigorúbbá válnak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül Oroszország próbálja kijátszani az Európai Unió által bevezetett szankciókat. Az utolsó három év során jelentős csökkenést mutatott a két ország közötti kereskedelmi forgalom, de még bőven akad tennivaló a Vlagyimir Putyin vezette háború támogatásában részt vevő kisebb államok ügyében. Az utóbbi hetek eseményei talán arra ösztönözhetik az EU-t, hogy határozottabb intézkedéseket hozzon a helyzet kezelésére.

Az Európai Unió precedens nélküli mennyiségű és minőségű szankciót zúdított Oroszországra a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta. Ezeknek a száma és mértéke még jelentősebben nőtt a 2022-es megszállás hatására, ám 3 év után egyre láthatóbbá válnak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az oroszok egyelőre ki tudnak bújni hatásuk alól.

Az eddigi eredményekről és jövőbeli kilátásokról az Európai Parlament adott ki nem rég egy tanulmányt, amely átfogó képet ad a történésekről. Az anyagból kiderül, mely kisebb országok járulnak hozzá jelentősen ahhoz, hogy Oroszország továbbra is kereskedhessen a tiltólistás termékekkel és hogy milyen lépésekkel tervez fellépni az ilyen jellegű praktikák ellen az EU.

Azt érdemes leszögezni, hogy már a most hatályban lévő 15 szankciós csomag is külön korlátozza Putyin legközvetlenebb támogatóit, így Fehéroroszországot, Iránt és Észak-Koreát. Hatásukra EU-Oroszország viszonylatban az export 54, az import 58 és a szolgáltatáskereskedelem 16 százaléka tűnt el a háború előtti helyzethez viszonyítva.

Mindezek következtében körülbelül 75%-os csökkenést tapasztaltunk az oroszokkal folytatott kereskedelem terén, ami az Európai Unió rangsorában az 5. helyről a 15. helyre süllyesztette őket. Ennek következményeként...

2024-ben az európai külkereskedelem csupán 1,4%-át teszi ki Oroszországgal folytatott kereskedelem.

A szankciók többek között megtiltják a fejlett technológiák, mint például a kettős felhasználású termékek - melyek polgári és katonai célokra is alkalmazhatók - exportját. Ezen kívül érintettek a luxus termékek, a légi és hajózási eszközök, a számítástechnikai alkatrészek, valamint az olajfinomítási technológiák is.

A másik oldalról a legtöbb tagállam számára tilalom vonatkozik az orosz nyersolaj, bármilyen kőolajtermék, szén, gyémánt, valamint acél és vas importjára. Az Európai Unió emellett ársapkát vezetett be az orosz olajexportokra, amelyek harmadik országokba irányulnak.

Ezeknél az úgynevezett harmadik országoknál megfigyelhető, hogy a háború kitörése előtti időszakhoz képest jelentős mértékben megnövekedett az Európai Unióval folytatott kereskedelem. Ez arra enged következtetni, hogy az orosz fél részben ezeken az országokon keresztül próbálja kijátszani az EU-tagállamok által bevezetett szankciókat – állapítja meg a jelentés.

Az említett időszakban, 2021 és 2023 közt az alábbi országokban voltak a legjelentősebb kilengése az európai exportnak:

Ezt a gyakorlatot az EU a 11. szankciós csomagján keresztül kívánja orvosolni, ami lehetőséget ad az érintett termékek harmadik országbeli exportjának tiltására is, ha azok újraexportálással bizonyítottan aláássák az Oroszország ellen lefektetett szankciók hatását. Ezeket eddig elsősorban Indiába, Kínában, Sri Lankában, Szerbiában, Kazahsztánban, Thaiföldön és Törökországban működő exportőrökre terjesztették ki.

Hasonlóképp, a 12. csomagban egy olyan szabályozás kapott helyet, mely előírja az európai szereplőknek, hogy minden szerződésükben külön kiemeljék az Oroszország felé történő újraértékesítést, így közvetlenebb büntetőjogi felelősség alá vonva a kiskapukat biztosító kereskedőket.

Az EU ez idő tájt, 2023-tól kezdett célzottabban foglalkozni az orosz "árnyék flottával", a hivatalosan nem az ország zászlaja alatt hajózó, mégis bizonyíthatóan orosz olajat szállító tankerek ügyével, amelyek segítségével a megszabott ársapka feletti áron értékesíthette Moszkva a szállítmányait. Ezzel a 11., 12., 14. és 15. szankciós csomag is foglalkozik, és ez idáig 79 ilyen hajót tiltott ki kikötőiből az EU. Az USA ezzel párhuzamosan 183 tankert vett célba, de az Egyesült Királyság is külön foglalkozik a témával.

Az energiaszektor eddigi szankciós megközelítései már jelentős figyelmet kaptak, de az Európai Parlament által készített jelentés szerint érdemes lenne még mélyebbre ásni. A jelentés hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell a nyomást az árnyékflottára és annak működésére, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a kontinens teljes mértékben függetlenedjen az energiahordozók használatától. Jelenleg még mindig léteznek kivételezett tagállamok, és az orosz LNG importja továbbra is mentes a szankciók alól, ami aggasztó helyzetet teremt.

Az EP-jelentés alapján az orosz mezőgazdasági termékek kapcsán még számos lehetőség rejlik: például a műtrágyák eddig nem kerültek fel az importtilalmak listájára.

Bár az EU nem zárta ki teljesen a lehetőségét, a vámok emeléséről folynak a diskurzusok, ami drasztikusan csökkentheti Oroszország bevételi forrásait.

A kiskapuk bezárása gyakran nehézkes, mivel az EU nem mindig képes hatékonyan érvényesíteni a saját szabályait. Ez különösen aggasztó helyzetet teremt, hiszen számos professzionális vállalkozás éppen a szankciók kijátszására specializálódott. Itt nem csupán a pénzmosás jelenti a problémát, hanem az is, hogy az orosz érdekeltségek kockázatos kereskedelmi tevékenységekhez is hozzáférhetnek, ami tovább növeli a helyzet bonyolultságát.

A dokumentum alapján egy lehetséges megoldásként említést nyer, hogy létrejöhetne egy olyan uniós szerv, amely az amerikai OFAC (Office of Foreign Assets Control) példájára specializálódna, és kizárólag a külföldi eszközök monitorozására összpontosítana. Ezen túlmenően érdemes lenne bővíteni az Európai Ügyészség jogköreit is, hogy hatékonyabban tudja kezelni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat.

vagy megerősíteni az EU Pénzmosás- és Terrorizmus Finanszírozásellenes Hatóságát (AMLA).

A helyzet csúcspontját az jelenti, ha az Európai Unió végre meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a területén befagyasztott orosz vagyontárgyak felhasználását. Legutóbb Kier Starmer brit miniszterelnök osztotta meg, hogy 2,26 milliárd font (körülbelül 1100 milliárd forint) összegű kölcsönt biztosít Ukrajna számára, amelyet kizárólag katonai célokra fordíthatnak.