Vas Tamás: Valóban téves irányba terelődött a magyar gazdaságpolitika? Simor András a 24.hu podcastjában kifejti véleményét.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
"Simor András a 24.hu Bázishatásában azt állítja, hogy a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, az infláció tartósan magas, és mindennek nyolcvan százalékban kormányzati okai vannak. A podcastben világos kormányt kritizáló narratívává áll össze a "tudatosan gyengített forint", "kamat a zálog", különadók, ár-bér spirál, a verseny hiánya, EU-függés. Simor szerint (akit a Gyurcsány-kormány jelölt anno az MNB élére) ilyen teljesítménnyel nem szokás kormányokat újraválasztani. A súlyos állítások sarkosak, de félrevezetőek: több benne a sejtetés és a szelektált adatpont, a teljes kontextus hiányzik mögülük. Az alábbiakban - Simor téziseit sorra véve - elemezzük az elhangzottakat, bemutatva, hol csúszott el a szakmailag vállalható összkép.
A "megállapodásos gyengítés" kifejezés erőteljes politikai töltettel bír, de ha a tényekre fókuszálunk, látható, hogy a forint 2008. február 26. óta szabadon lebeg, mivel akkor törölték el az árfolyamsávot. Ez nem csupán retorikai elem, hanem egy jogi és intézményi keret is: nincs előre meghatározott célárfolyam, az inflációs cél a stabilitás horgonya, míg az árfolyam egy közvetítő tényező. Bár lehet vitatkozni arról, hogy a kormányzati kommunikáció vagy a fiskális politika hogyan befolyásolta a kockázati prémiumot, a "kézi gyengítés" állításának bizonyítékokkal kell alátámasztania magát - anélkül csupán politikai narratívának minősül egy technikai kérdésben. Ráadásul Simor azon állítása, miszerint a román lej árfolyama sem csökkent az euróval szemben, különösen ironikus, hiszen a lej árfolyama rögzítve van egy sávon belül.
A szöveg egyedi átfogalmazása: A jelenlegi helyzetben a dezinflációs és stabilitási döntések következetessége kiemelten fontos, különösen a kockázatokkal teli környezetben. A piac reakciója világosan megfogalmazható: amíg az inflációs kockázatok nem csökkennek jelentősen, a monetáris politika óvatosan fog eljárni. Ezt a megközelítést nemcsak a jegybank kommunikációja tükrözi, hanem a nemzetközi hírügynökségek elemzései is az alábbiak szerint fogalmaznak: a szoros piaci körülmények, a türelmes hozzáállás, a kockázati prémium és a fiskális politika együtt határozzák meg a forint mozgását – nem csupán egy egyszerű "kamatstop" keretein belül.
