Az AJBH hivatalosan reagált: az eltüntetett, érzékeny ombudsmani állásfoglalások nem kerülnek feltöltésre az új weboldalukra.
Hétfőn számot adtunk róla, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) weboldaláról a hétvégén váratlanul eltűntek Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, elmúlt tizenkét évben publikált állásfoglalásai. Szalayné, aki november 4-én vonult nyugdíjba, utolsó hivatali napjaiban számos éles hangvételű nyilatkozatot tett közzé. Ezek között szerepelt a sokkoló szegregációs gyakorlatokkal kapcsolatos állásfoglalása az egyházi iskolákban, illetve a romákkal szembeni kirekesztésről szóló kritikája, amely a településekre való beköltözést gátló, úgynevezett önazonossági törvényre vonatkozik.
Mivel Szalayné távozása után átalakították az AJBH honlapját, azt lehetett gondolni, hogy technikai baki következtében tűntek el a dokumentumok, ám a továbbra is hivatalban maradt másik biztoshelyettes, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó Bándi Gyula állásfoglalásai továbbra is megtalálhatók maradtak az oldalon. Ahogy hétfői cikkünkben írtuk, értesüléseink szerint Szalayné politikai szempontból érzékeny, a kormány tevékenységének rendszerszintű hiányosságaira rámutató állásfoglalásait szándékosan távolították el a honlapról.
Az AJBH kedden nyilvános közleményt adott ki, amelyben reagált egy friss cikkre, amelyben újra felmerült, hogy a 2025 novemberétől működő honlapra "több technikai lépésen keresztül" fog átállni a Hivatal. Ez a váltás érinti Kozma Ákos egykori ombudsman és Szalayné iratait is. A közleményben említést nyert a 2010 óta átalakított ombudsmani rendszer működése is. Mint ahogyan azt korábbi írásunkban is kifejtettük, manapság már csak az alapvető jogok biztosa, más néven a főombudsman jogosult jelentést kiadni. A korábban önállóan működő helyettesek, akik a nemzetiségi jogok és a jövő nemzedékek érdekeivel foglalkoznak, csupán közös jelentéseket készíthetnek az ombudsmannal, vagy úgynevezett elvi állásfoglalásokat adhatnak ki. Az AJBH megjegyzi, hogy ezek az elvi állásfoglalások gyakorlatilag kiüresedett formái a jogvédelemnek, mivel "az elvi állásfoglalásban megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban a címzetteknek nincs az Ajbt.-ben meghatározott válaszadási kötelezettsége".
A közleményben megfogalmazottak szerint a biztoshelyettesek csupán "az alapvető jogok biztosával folytatott szakmai egyeztetés után" bocsáthatják ki elvi állásfoglalásaikat. Ezen kívül a dokumentumoknak tilos tartalmazniuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvény az alapvető jogok biztosa számára biztosít. Az AJBH álláspontja szerint Szalayné Sándor Erzsébet az utolsó állásfoglalásaival ezen szabályokat megszegte, vagy ahogyan a közlemény megfogalmazza:
Megállapítható, hogy dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, aki korábban a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes volt, 2025. szeptember 26. után készített, valamint biztoshelyettesi döntések és utasítások alapján 2025. november 3-án és 4-én nyilvánosságra hozott egyes dokumentumai nem feleltek meg a megfogalmazott követelményeknek. Ezen dokumentumok jogsértő módon készültek és kerültek kiadásra a közönség számára.
A hivatal álláspontja szerint a szabályok megszegése következtében a vitatott állásfoglalások – melyek a dátumok szerint mind az egyházi iskolák szegregációját, mind az önazonossági törvény diszkrét alkalmazását érintik – "nem minősülnek a korábbi biztoshelyettes hivatalos nyilatkozatának, ezért azok nem kerülhetnek fel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hivatalos weboldalára". Ez azt jelenti, hogy a legérzékenyebb dokumentumok továbbra is hozzáférhetetlenek maradnak, míg Szalayné szeptember 26. előtt készült elvi állásfoglalásait "az új honlap teljes körű feltöltését követően" fogják újra közzétenni.
