Valami különös dolog zajlik, a magyarok hirtelen pénzüket kezdik titokban rejtegetni.

Az utóbbi években a magyar háztartások takarékoskodási hajlandósága az uniós átlagot is felülmúlta, hiszen ma már jövedelmük közel ötödét félre tudják tenni. Az ingatlanárak növekedése és az állampapírok iránti fokozott érdeklődés következtében a lakossági vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Habár a nyugat-európai országok szintje még távol áll tőlünk, a felzárkózás üteme egyre inkább gyorsul és szembetűnővé válik.
A Portolio részletes elemzést közölt nemrég a magyar lakosság megtakarítási szokásairól.
A legújabb statisztikák alapján 2024 utolsó negyedévében a magyar háztartások a jövedelmük 17,3 százalékát takarékoskodták meg, míg az eurózóna országainak lakói csupán 15,2 százalékot tettek félre. Ha az éves átlagot vizsgáljuk, a magyarok még kedvezőbb képet mutatnak: 18,1 százalékot spóroltak, míg a nyugati országok átlagosan 15,2 százalékot tudtak félretenni. Ez a tendencia nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy tartós irányvonalat tükröz.
Nem mindig volt ez így. A 2000-es évek elején még a nyugati életstílus volt a példa számunkra: a fogyasztás és a mának élés dominálta a gondolkodást. Ám idővel valami megváltozott, és a magyar társadalom elkezdett komolyabban foglalkozni a takarékoskodással. 2018-ra már egyértelműen megelőztük az eurózónát ezen a téren. Még a Covid-19 világjárvány sem tudta igazán visszavetni ezt az újfajta szemléletet: egy rövid visszaesést követően a megtakarítási ráta gyorsan visszapattant, és 2023 végére uniós rekord született, amikor a magyar háztartások a jövedelmük 24 százalékát tudták megtakarítani.
Közben Dánia és Lengyelország már az egyszámjegyű értékeknél tartott, míg Görögországban a helyzet drámaian megváltozott: a mutató mínuszba csúszott, ami azt jelenti, hogy a kiadásaik meghaladták a bevételeiket. De honnan is fedezték ezt a hiányt? Valószínűleg hitelfelvételekből, vagy a korábban felhalmozott tartalékok felhasználásából.
A magyar pénzügyi tájékozódás nem csupán takarékosabb, hanem strukturálisan is eltér a nyugat-európai modellektől. Míg Nyugat-Európában a vagyon kétharmada ingatlanformában található, és a bankbetét a második legkedveltebb megtakarítási móddá lépett elő, hazánkban az ingatlanok szerepe még hangsúlyosabb: a lakossági vagyon 80 százaléka kőben és téglában fekszik. Ezzel szemben a bankbetétek aránya csupán 6 százalékra rúg, ami a magyarok pénzügyi szokásait tükrözi.
A magyar lakosság körében az egy főre jutó ingatlanvagyon 2014 szeptembere és 2024 szeptembere között drámai mértékben, 4 millió forintról 18,2 millió forintra emelkedett. Ezen kívül a megtakarítások is jelentős növekedést mutattak: 1,5 millióról 4,5 millióra nőtt. Ennek eredményeként 2024 őszére egy átlagos magyar polgár vagyonának értéke elérte a 22,7 millió forintot, míg tíz évvel ezelőtt csupán 5,5 millió forint volt a vagyonmennyiség. A vagyonnövekedés mögött azonban nem csupán a tudatos takarékoskodás áll, hanem más gazdasági tényezők is hozzájárultak.
Az ingatlanárak például több mint triplázódtak 2010 óta - tehát sok esetben az emelkedő lakásárak "gazdagították meg" a lakosságot. Bár az eurózónában a vagyonelemek kezdetben magasabb szintről indultak, a magyar növekedés üteme látványosabb volt. Míg 2014-ben egy nyugat-európai lakos átlagosan 34,6 millió forintnyi vagyonnal bírt, tíz évvel később ez 86 millió forintra nőtt - viszont a magyar vagyonarány így is háromszorosára emelkedett ugyanennyi idő alatt. Vásárlóerő-paritáson persze más lenne a kép, de nominálisan a különbség mérséklődött.