Utáljuk, de nehéz nem élvezni – milyen is valójában az átalakított Bajnokok Ligája? Az új formátum számos vitát generál, hiszen a hagyományos elvárások mellett sokan érzik, hogy a verseny szellemisége megváltozott. Az új csoportkörök és a megnövekedett mé
Összegyűjtjük a leglényegesebb információkat a Bajnokok Ligája rájátszásáról és az egyenes kieséses szakaszról, miközben kiemeljük a legfontosabb tanulságokat. Megvizsgáljuk az új lebonyolítási rendszer előnyeit és hátrányait, hogy teljes képet kapjunk a verseny dinamikájáról és a csapatok kihívásairól.
Drámai végjátékot és parázs összecsapásokat hozott a megújított Bajnokok Ligája ligaszakasza. A 8., egyben zárófordulóban még 27 együttesnek volt esélye továbbjutni, a csapatok végső helyezésében pedig az utolsó pillanatig nem lehettünk biztosak. A java viszont még csak most jön! De pontosan mit is kell tudnunk, ki van ott biztosan a legjobb 16 között, kik lépnek pályára a rájátszásban és milyen párosításokra számíthatunk? És mennyivel jobb vagy rosszabb ez a lebonyolítási rendszer, mint a korábbi?
Az utolsó forduló talán legnagyobb kérdése az volt, hogy a 2023-as győztes Manchester City megmenekül-e a szégyenteljes kieséstől. Ezt végül elkerülte az angol bajnokság címvédője, bár izzadósabb meccsen, mint azt a szurkolóik remélhették: hátrányból fordítva, 3-1-re győzött a Bruges ellen a City, és 22. helyen továbbjutott. A lebonyolítási rendszer átalakításával az alapszakasz első nyolc csapata (Liverpool, Barcelona, Arsenal, Internazionale, Atlético Madrid, Bayer Leverkusen, Lille, Aston Villa) közvetlenül bejutott a legjobb 16 közé, ezek az együttesek ráadásul két meccset meg is spóroltak maguknak, hiszen a rájátszásban nem lépnek pályára. Nem úgy a 9-24. helyezettek (köztük olyan sztárcsapatok, mint a Real Madrid, a Bayern München, a Manchester City, az AC Milan, a Juventus, a Borussia Dortmund, vagy a Paris Saint-Germain), amelyek oda-visszavágós párharccal döntik el a legjobb 16-ba jutást.
A legfrissebb módosításoknak köszönhetően már a január 31-i sorsolás előtt is viszonylag jól körvonalazódik, hogy mely csapatok fognak összecsapni a play-off során. A kieséses szakasz párosításait ugyanis erőteljesen befolyásolja az alapszakaszban elért eredmények rangsora. Egy biztos: várhatóan francia házirangadó vár ránk, legyen az PSG-Monaco vagy PSG-Brest. Továbbá, a Manchester City-nek a Real Madrid vagy a Bayern München ellen kell megmérettetnie magát, és van 50 százalék esély arra is, hogy a Milan és a Juventus összecsapásával színesedjen a program.
Nem vagyok biztos benne, hogy örömmel fogadják-e, hogy ellenünk lépnek pályára, de hát ez van. Az egyik csapat a sorozat igazi uralkodója, míg a másik talán a második vagy harmadik legnagyobb népszerűségnek örvend.
Pep Guardiola a City sorsolását értékelve kifejezte frusztrációját a lebonyolítás körüli nehézségekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az idei szezon során számos akadály nehezítette meg csapata dolgát, de bízik benne, hogy két hét múlva jelentős javulás következik be, és a csapat sokkal kedvezőbb helyzetben fog tartózkodni.
Az is előre tudható, hogy az alapszakasz első két kiemeltje, a Liverpool és a Barcelona nem kerülhet egy ágra, ismert továbbá, hogy a már a legjobb 16-ba bejutott csapatok kiket kaphatnak az egyenes kieséses szakaszban. Az oda-visszavágós rájátszás első meccsét a nem kiemelt csapat (17-24. hely) otthonában kezdik majd a felek és a kiemeltek (9-16. hely) lesznek a második összecsapás házigazdái. Az odavágókat február 11-én és 12-én rendezik meg, a visszavágókat pedig egy héttel később, február 18-án és 19-én, a győztesek pedig bejutnak a legjobb 16 közé (ennek a párosításait február 21-én sorsolják). Az alapszakasz első nyolc helyezettjét legközelebb március 4-én és 5-én láthatjuk majd a BL-ben.
A ligaszakasz vége után már egyértelmű, hogy az UEFA idén drámai módon átalakította a Bajnokok Ligáját. A várt csillaghullás végül elmaradt, de az utolsó fordulókig izgalmasan zajlott a verseny, és volt esély arra, hogy egyes esélyes csapatok korán búcsúzzanak a sorozattól. Külön érdekesség, hogy olyan "kisebb" csapatok is bejutottak a legjobb 16 közé, mint az Aston Villa és a Lille, ami új színt hozhat a versenybe. Vajon ez a változás jót vagy rosszat jelent a Bajnokok Ligájának?
A Bajnokok Ligája szezonja előtt megkérdeztük olvasóinkat, hogy mit gondolnak a lebonyolítási rendszer változásáról. A válaszok alapján a résztvevők többsége, pontosan 58,8 százalék, a "nem" lehetőséget választotta, arra hivatkozva, hogy a nyári Európa-bajnokság során már kellemetlen tapasztalatokat szereztek a "töltelékcsapatok" miatt. A cikk végén újra szeretnénk megismerni a véleményüket, de előtte alaposan átvizsgáljuk, különböző objektív és szubjektív szempontok alapján, hogyan teljesít eddig a BL-idény.
Az izgalom esszenciája
A lebonyolítási rendszer átalakításának egyik legfőbb célja az volt, hogy egészen az utolsó fordulóig érdekes és izgalmas legyen a Bajnokok Ligája. Nehéz lenne vitatkozni ennek sikerességével. A tavalyi kiírás utolsó csoportmeccseihez érve csupán három csapatnak volt esélye a továbbjutásra, idén még 27-en reménykedhettek a túlélésben, ráadásul csupán két olyan együttes volt (Liverpool és a Barcelona), amely egy körrel a vége előtt biztosította helyét a legjobb 16 között. A City-Brugge találkozó mellett hatalmas izgalmakat hozott a tartalékosan felálló Liverpool és a PSV Eindhoven összecsapása is. Sokáig úgy tűnt, az első helyébe kerülhet az angoloknak ez a vereség, de a Barcelona végül nem tudta legyőzni hazai pályán az Atalanta csapatát, így a katalánoknak meg kellett elégednie a második pozícióval.
Az AC Milan nagy várakozással indult el Horvátországba, hiszen egy győzelem esetén bejuthattak volna a legjobb nyolc közé. Azonban az olasz csapat gyorsan nehéz helyzetbe került, hiszen hamar gól- és emberhátrányba estek. Ennek következtében üres kézzel kellett távozniuk a Dinamo Zagreb otthonából. A zárókör meglepetésgyőztese kétségkívül a Lille volt, akik hazai pályán 6-1-es eredménnyel intézték el a Feyenoordot, ezzel elkerülve a rájátszás kényszerét.
Az éremnek mindkét oldala létezik, és ezúttal számos csapat számára már nem volt tétje az utolsó fordulónak. A Bologna, a Sparta Praha, a Lipcse, a Girona, a Crvena zvezda, a Sturm Graz és a Salzburg is úgy lépett pályára, hogy a győzelem mellett nem sok minden motiválta őket. A nulla pontos Slovan Bratislava és a Young Boys csupán a saját becsületük védelméért harcolhattak, míg a kiesett csapatok számára a jövőbeli Európa-liga lehetősége is elúszott, amely a korábbi években még elérhető volt számukra.
Az alapszakasz korábbi fordulóiban is akadt néhány kifejezetten unalmas és érdektelen mérkőzés – gondoljunk csak az első körre, ahol a Bayern München és a Dinamo Zagreb összecsapása 9-2-es eredménnyel zárult a bajorok javára. De nemcsak ez a meccs volt emlékezetes: a legutolsó helyezett Young Boys találkozói is inkább vízilabda-mérkőzésre emlékeztettek, mintsem labdarúgásra – és sajnos nem a legjobb értelemben. A csapat 6-1-es vereséget szenvedett el az Atalanta ellen, 5-0-ra kikaptak Barcelonában, és 5-1-es zakót könyvelhettek el Stuttgartban. Talán ezt nevezhetjük úgy, hogy az eredmények mögött mindig ott rejlik egyfajta ok-okozati összefüggés.
Több meccs=több jó meccs?
Nyolc forduló alatt a csapatok összesen 144 mérkőzést vívtak, míg a korábbi években csupán 96 meccs zajlott le. Ez a szám jelentős emelkedést tükröz, de ahogy a fent említett példák is mutatják, a több meccs nem mindig hoz magával előnyöket. Ugyanakkor mindenképpen örömteli, hogy talán még soha nem volt ennyi izgalmas rangadó a csoportkörök során, mint az idei szezonban. Íme néhány kiemelkedő mérkőzés, amelyet érdemes megemlíteni:
A csapatoknak megéri? Naná!
A csapatok naptárában a legújabb rendszer bevezetésével klubonként két új mérkőzés jelent meg, ami nemcsak az UEFA, hanem a résztvevő csapatok számára is jelentős bevételnövekedést hoz. Azonban az amúgy is sűrű versenyszezonban ezek a plusz meccsek még inkább fokozzák a sérülések kockázatát. Nem kell messzire néznünk ahhoz, hogy megértsük, miért problémás, ha a játékosokat túlzottan megterhelik a klubok. Szoboszlai Dominik tavalyi sérülésai figyelmeztető jelként állnak előttünk, ahogyan Rodri aranylabdás játékosának idei kiesése is. Manapság túl sok ilyen eset történik ahhoz, hogy csupán "szerencsétlen véletlenekről" beszéljünk; a tendencia azt mutatja, hogy az UEFA és a FIFA egyre inkább figyelmen kívül hagyja ezeket a problémákat.
Tény, hogy a pénz rendkívül befolyásos tényező a sport világában. Az UEFA megújult formátuma révén jelentős mértékben gyarapodott a pénzügyi kerete, ami lehetővé teszi, hogy a csapatok számára is kedvezőbb feltételeket teremtsenek. Az idei szezonban a teljes nyereményalap várhatóan eléri a 2,47 milliárd eurót, ami 22 százalékkal haladja meg a tavalyi 2,03 milliárd eurós szintet. Az UEFA ezt az összeget három különböző módon osztja el a résztvevő csapatok között:
A 36 csapat, amely sikeresen bejutott a ligaszakaszba, mindannyian 18,6 millió eurót zsebelhetnek be. Ezen felül a győzelmekért 2,1 millió euró, míg a döntetlenekért 700 ezer euró üti a markukat. Továbbá extra juttatásban részesülnek a csapatok attól függően, hogy milyen helyezést érnek el a tabellán. Például az alapszakaszt megnyerő Liverpool 9,9 millió eurót kapott az első helyezésért, és további 14,7 milliót a hét győzelme után. A vörösök a továbbjutásukkal két további jutalmat is bezsebeltek: 2 millió eurót azért, mert a tabella első nyolc helyének egyikén végeztek, és 11 millió eurót, mivel bejutottak a legjobb 16 közé.
Az UEFA által nyújtott legbonyolultabb juttatás a "értékpillér" rendszerén alapuló pénzosztás. Ezen összegek meghatározása szoros kapcsolatban áll a csapatok hazai televíziós szerződéseivel, valamint azok korábbi európai teljesítményével. Egyszerűbben fogalmazva, egy történelmi múlttal rendelkező, vagy napjainkban kiemelkedően teljesítő Premier League-klub, mint például a Manchester City vagy a Liverpool, jelentősebb anyagi forrásokat kap, mint az Aston Villa, amelynek nemzetközi sikerei lényegesen szerényebbek.
A csapatok pedig tovább duzzaszthatják a kasszájukat az egyenes kieséses szakaszban. A nyolc negyeddöntőbe jutó klub egyenként 12,5 millió euróval gazdagodik, az elődöntősek plusz 15 millió eurót kapnak, a döntősök pedig 18,5 millió eurót. Amelyik csapat megnyeri a BL-t, az "csak" további 6,5 milliót kap sikeréért. Amennyiben az idei kiírást behúzza a Liverpool, nagyságrendileg 160 millió euró bevételre tehet szert.
