A mellrák leküzdése: a születési hely nem számít!

Egy nemzetközi kutatócsoport alapos elemzést végzett a melldaganatok előfordulásának és egy adott ország fejlettségi szintjének összefüggéseiről. Kutatásuk során jelentős különbségeket fedeztek fel a túlélési arányokban, amelyek nemcsak a betegséggel kapcsolatos kezelések minőségét, hanem a lakóhely szerinti különbségeket is tükrözik. Az eredményeik arra utalnak, hogy a földrajzi helyzet drámai hatással lehet a betegek esélyeire.

A nők körében a melldaganat a leggyakoribb rábetegség, amely időben történő diagnózis és megfelelő kezelés mellett nem halálos kór. Azonban a túlélési esélyek közel sem egyformák a világ különböző országaiban, és sajnos Magyarország sem tartozik az élvonalba.

Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a mellrák globális hatását 2022-ben (ugyanis ez a legutóbbi év, amelyből vannak adatok a megbetegedések és a halálozások számáról), és előrejelezték 185 országot illetően a betegség alakulását 2050-re. Emellett - írja a Nature - számos országban elemezték a mellrákos esetek és a kapcsolódó halálozások tendenciáit az elmúlt tíz évben. Az eredmények nem voltak szívderítők.

Feltárult, hogy a tehetősebb országokban több esetet diagnosztizálnak, ám a halálozási arány drámaian magasabb a közepes és alacsony jövedelmű nemzetekben. Például ezen országokban az 50 év alatti nők négyszer nagyobb eséllyel vesztik életüket mellrák következtében, mint a gazdagabb régiókban.

A magyarázat logikus. A fejlett régiókban jóval elterjedtebbek a szűrőprogramok, és a kezelések is fejlettek. Az alacsony jövedelmű országokban pedig a korlátozott szűrés, a késleltetett diagnózis és a kezeléshez való elégtelen hozzáférés is hozzájárul a magasabb halálozási arányokhoz.

A kutatók egy különleges térképet alkottak, amelyen különböző színek tükrözik az életkorra standardizált halandósági arányokat százezer lakosra vetítve. A színárnyalatok sötétebbé válásával a halandósági értékek is növekednek. (Sajnos Magyarország helyzete ezen a téren nem éppen kedvező.)

Az előrejelzések sem túl bíztatók. 2050-ben 3,2 millió új emlőrákos megbetegedésre és 1,1 millió ezzel összefüggő halálesetre számítanak a szakemberek. Megdöbbentő a növekedési arány a fejletlenebb országok esetén: a kutatók 145 százalékos növekedést jósolnak. Ráadásul a szegényebb régiók adatai nem is igazán megbízhatók, az ilyen országok gyakran nem is rendelkeznek részletes adatbázisokkal (rákregiszterekkel).

"Olyan problémáról van szó, amelyik nem fog magától megoldódni" - véli Rudolf Kaaks, a Heidelbergi Német Rákkutató Központ rák epidemiológusa. Úgy gondolja, hogy a mostani eredmények is rávilágítanak arra, hogy nagyobb befektetésre van szükség a mellrák megelőzésébe, korai felismerésébe és kezelésébe, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban.