Az Orbán-kormány választási ajándékai komoly anyagi terhet jelenthetnek számunkra.
A 3 százalékos kamatozású lakáshitel vonzó lehetőség, amelynek nemcsak aktuális előnyei, hanem tanulságos előzményei is vannak. A 2000-2002-es időszakban Matolcsy György, a gazdasági tárcát irányító miniszter, szintén kamattámogatással próbálta élénkíteni a lakáspiacot. Az olcsó kölcsönök következtében a támogatott lakáshitelek volumene 2002 és 2005 között drámai mértékben, 493 milliárdról 1630 milliárd forintra nőtt. Eközben az új otthonok átadása is jelentős növekedést mutatott, hiszen a 2002-es 31 ezerről 42 ezerre emelkedett. Azonban a kamattámogatás költségei annyira megterhelték a költségvetést, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök kénytelen volt fokozatosan visszavonni a rendszert.
Az állami támogatások szerepét a devizahitelek átvették, amelyek a 2008-as pénzügyi válságig fenntartották a lakáspiaci keresletet. Amikor a forint árfolyama drámai mértékben zuhant, az addig vonzónak tűnő hitelkonstrukciók súlyos következményekkel jártak. Családi csődök és hosszú éveken át tartó jogi viták sorozatát indították el, miközben a kisebb, tőkehiányos építőipari cégek is hamarosan nehéz helyzetbe kerültek.
A lakáspiac évekig tartó stagnálását követően a hitelezés fokozatos újjáépítése és a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési támogatás indította be a mozgást, amely elsősorban a gyermekes családok számára nyújtott előnyöket.
A támogatásokkal felfújt kereslet egyik nem kívánt és fájdalmas következménye az, hogy...
A lakásárak az Európai Unión belül 2015 óta a legdinamikusabban emelkedtek, és már több mint háromszorosára nőttek.
A 2022-2023-as inflációs csúcsok idején a lakáspiac lendülete ismét kifulladt. A kamatszint fokozatos normalizálódásával 2024-től megint élénkülni kezdett, de egyúttal újabb árhullám indult.
