Űrmérnökök, űrpolitikusok és űrpszichológusok képzései már elérhetőek a magyar egyetemeken, így a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a kozmosz rejtelmeit felfedezzék és az űrkutatás különböző aspektusaiban elmélyüljenek.

Hogyan biztosítható a megfelelő élelmezés egy holdbázis lakói számára? Milyen készségekkel kell rendelkeznie egy űrdiplomatának? Ilyen izgalmas és aktuális kérdésekre találhatnak válaszokat mindazok, akik részt vesznek a magyar űripari képzések egyikén. Ez a program a világon páratlan módon valósul meg, hiszen 21 hazai egyetem együttműködésével jött létre, így biztosítva a legkorszerűbb tudást és tapasztalatokat a résztvevők számára.

Több tízezer jelentkező közül egy-két szerencsés kiválasztott utazhat az űrbe, de ahhoz, hogy ez sikeres legyen, több tízezer szakember háttérmunkája szükséges. Utóbbiak (ki)képzése sem hétköznapi feladat, e célból speciális oktatási programokat dolgoznak ki világszerte. Magyarországon ezt hivatott ellátni az UniSpace Program, amelyet konzorciumi formában hoztak létre 2022-ben, és a különböző szakterületeken 77 diákkal meg is kezdődött az oktatás.

A különleges képzés megalakulásának háttértörténete szorosan összefonódik Magyarország 2021-ben elfogadott első űrstratégiájával. E fontos lépés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium részletesen felmérte, hogy mely hazai felsőoktatási intézmények rendelkeznek azokkal a szakmai erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik az űrkutatáshoz szükséges összetett tudás átadását. Az elemzés során kiderült, hogy 17 olyan egyetem működik az országban, ahol az oktatók űrkutatási ismeretekkel bírnak. Ezen intézmények képviselői létrehozták a konzorciumot, amely magába foglalja a műszaki tudományokat, a természettudományokat, az orvos- és egészségtudományokat, valamint a társadalomtudományokat. Azóta a konzorciumhoz már 21 felsőoktatási intézmény csatlakozott, amelyek közösen dolgoznak az űrkutatás területén elérhető új lehetőségek kiaknázásán.

A fent említett tényezők figyelembevételével alakították ki a főbb képzési irányokat, így akik Magyarországon az űrhajózás vagy űrkutatás területén szeretnének elhelyezkedni, számos lehetőség közül választhatnak. Az űrtechnológia terén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) felelős a szakemberek képzéséért, míg az űrtudományok iránt érdeklődő diákok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) programjaira pályázhatnak. Innovatív táplálkozástudományi és űr-egészségtudományi képzés elvégzésére a Debreceni Egyetem (DE) kínál lehetőséget, míg a világűr-politikai tanácsadói diploma megszerzésére a konzorcium vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad lehetőséget. Minden egyes képzést vezető intézmény szoros együttműködésben dolgozik más egyetemek oktatóival és szakértőivel: a BME tizenegy, az ELTE hét, a DE kilenc, míg az NKE tíz különböző intézmény munkatársait vonja be a tananyag kidolgozásába. A konzorcium hivatalos weboldala szerint ez az interdiszciplináris tudásplatform a hazai felsőoktatás történetében és nemzetközi szinten is párját ritkító képzési struktúra.

A UniSpace program szakirányú továbbképzéseket biztosít, magyarán olyanok felvételizhetnek, akik hasonló szakterületen már egyetemi diplomát szereztek. A képzési ciklusok háromszemeszteresek, az első 2022 őszén indult el. A hallgatók közül a legtöbben a világűr-politikai tanácsadói kompetenciák iránt érdeklődtek (31), a legkevesebben pedig az ELTE űrtudományi kurzusaira voltak kíváncsiak (10). A 2024. tavaszi diplomaosztókor az is kiderült, hogy a lemorzsolódási arány nem egészen 10 százalékos volt, de például a BME űrtechnológiai modulját mind a 15 bekerült hallgató sikeresen elvégezte. Az eredetileg magyar nyelven indított képzéseket a tavaly ősszel kezdődött második képzési ciklusban már angolul is fel lehetett venni, hiszen - mint azt Bacsárdi László szakfelelős, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgálatások tanszék docense kifejtette - az űrtevékenység nyelve egyértelműen az angol, ráadásul így külföldi diákokat és vendégelőadókat is fogadhatnak a programokba.

Az egyes képzések önmagukban is igen sokszínűek - derül ki a szakfelelősök által adott tájékoztatásból. A BME-n űrtechnológiát tanulók például elsajátítják űreszközök (köztük rakéták, űrrobotok, manipulátorok) tervezését, gyártását és üzemeltetését, emellett pedig megismerkednek a földmegfigyelés és az űrtávközlés alapjaival is. Aki erre a szakirányra megy, jó, ha tudja, hogy jó pár hazai űripari cég várja a tehetséges mérnökök jelentkezését.

A Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űr-egészségtudományi szakiránya egészen különleges és eltérő kompetenciákat igényel a jelentkezőktől. Itt olyan szakemberek számára nyílik lehetőség, akik már agrár-, orvosi vagy természettudományi mesterképzés keretében szereztek diplomát. A hallgatók olyan kihívásokra keresnek megoldásokat, amelyek az űrbeli, például a Holdon létesítendő űrbázison vagy egy esetleges Mars-utazás során felmerülnek. Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese hangsúlyozza, hogy milyen fontos feladat a mikrogravitációs környezetben tapasztalható emberi fiziológiai változások – mint például az izomzat csökkenése, a csontok és a keringési rendszer átalakulása – lassítása, megállítása vagy akár visszafordítása. Ezen kívül elengedhetetlen kérdés, hogy a résztvevők miként táplálkoznak az űrben, és hogy hogyan lehet élelmiszert előállítani a kozmikus környezetben. Milyen alapanyagokra van szükség, és hogyan lehet fehérjét nyerni növényi forrásokból? A tanulmányi program során a hallgatók foglalkoznak az űrorvostan, az űr-telemedicina, az űrgyógyszerészet, valamint az extrém környezetek pszichológiájának kulcsfontosságú aspektusaival is, hogy felkészülten álljanak az előttük álló kihívások elé.

Az ELTE-n olyan űrkutatók képzése zajlik, akik a Föld és a Naprendszer működésének mélyreható jelenségeivel foglalkoznak. A hallgatók főbb tantárgyaik közé tartozik a távérzékelés, az űrtechnológia, az űrgazdaság, az űrélettan, valamint az asztrofizika és űrfizika, különösen a Naprendszer fizikájára fókuszálva. Az űridőjárás és az űrkémia területein is elmélyednek, ahol például megtanulják, hogyan keletkeznek az elemek, és milyen kísérletek végezhetők el űrbeli laboratóriumokban. Lichtenberger János geofizikus, az egyetemi program felelőse hangsúlyozza e szakmai irányvonal jelentőségét. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig egy másik dimenziót kínál: az űrpolitikai tanácsadó továbbképzés révén diplomás közgazdászok és jogászok mélyebb ismereteket szerezhetnek a világűr-politika, az űripar, valamint a hozzá kapcsolódó jogi, biztonsági és védelempolitikai kérdésekről. A képzés során kiemelt figyelmet kapnak a gazdasági fejlődés, a fenntarthatóság és a klímaváltozás közötti összefüggések is. Az itt végzett űrjogászok, űrgazdászok és űrdiplomaták főként a Külgazdasági és Külügyminisztériumban találhatnak karrierlehetőségeket, de a szakmai tudásuk révén az űripar területén is könnyedén elhelyezkedhetnek, ahogyan azt a konzorcium honlapja is megemlíti.

Horváth Bianka, a UniSpace programigazgatója és rektori főtanácsadó, hasonlóan optimista jövőképet fest az érdeklődők előtt. Úgy véli, hogy a megszerzett diploma révén a friss diplomások számára zökkenőmentes az elhelyezkedés, legyen szó belföldi vagy külföldi munkalehetőségekről, a közszolgáltatások vagy a magánszektor területén. Mint nemrégiben kifejtette: "A végzett hallgatók számos izgalmas pozícióra pályázhatnak, többek között az Európai Űrügynökségnél, az EU űrprogramjának végrehajtásáért felelős EUSPA szervezetnél, valamint a diplomáciai és vállalati szektorban is."