A Covid vírus riasztó hatásait számos kutatás megerősítette: a fertőzés súlyos rendellenességeket okozhat, amelyek komoly következményekkel járhatnak az egészségre.

Egy friss tanulmány, amely a Journal of the American Heart Association legújabb számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy a Covid-fertőzés és más vírusos megbetegedések, például az influenza, drámaian növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezt a New York Times is beszámolt róla, hangsúlyozva a vírusok egészségügyi hatásainak fontosságát.

A nagyléptékű, korábbi kutatási eredmények metaanalízisével készített anyag szerint a koronavírus-fertőzést követő hetekben háromszorosára,

influenzafertőzést követő hónapban pedig átlagosan négyszeresére is nőhet a szívroham kockázata.

Ziyad Al-Aly, a Washington Egyetem klinikai epidemiológusa St. Louisban, hangsúlyozta, hogy a legújabb kutatási eredmények megerősítik a tudósok régóta fennálló gyanúját: az ilyen típusú fertőzések korántsem veszélytelenek.

Lehet, hogy légúti vírusként indul, de ez csak a jéghegy csúcsa: a következmények több szervrendszerre kiterjednek, különösen a szív- és érrendszerre.

A kutatók célja az volt, hogy alaposan áttekintsék a vírusfertőzések és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggéseket, kiemelve a koronavírus eddig feltárt kardiovaszkuláris hatásait. Ezt Kosuke Kawai, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) orvosi karának adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője osztotta meg a nyilvánossággal.

Az összegzés során több mint 150 kutatás eredményeit gyűjtöttük össze. Habár a vizsgált minták mérete és a használt módszerek változatosak voltak,

A vírusfertőzések és a szívbetegségek, valamint a sztrók közötti kapcsolat folyamatosan napvilágot látott.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a Covid-19 jelentősen fokozza a kardiovaszkuláris betegségek, például a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. Ez a veszély különösen magas az akut fertőzés fázisában, és...

A legkritikusabb helyzetekben a legnagyobb mértékű tünetek jelentkezhetnek, és bizonyos adatok alapján évek múltán is megmaradhatnak a kezdeti fertőzés következményei.

Az influenzával kapcsolatos összegzés egy érdekes mintázatot mutat: a fertőzés utáni első hónapban a szívinfarktus kockázata négyszeresére emelkedik, míg a sztrók esélye ötszörösére nő.

A bizonyítékok arra is utalnak, hogy a krónikus vírusfertőzések - például a hepatitis C, a HIV és az övsömört is okozó varicella zoster-vírus (VZV) - hosszabb távon emelik a szív- és érrendszeri betegségek és a sztrók kockázatát. A kutatók továbbá a légúti syncytialis vírus (RSV), a humán papillomavírus (HPV), a dengue- és a csikungunya-fertőzések esetén is azonosítottak kardiovaszkuláris kockázatokat, bár ezeknél a bizonyítékok korlátozottabbak.

A vírusok szívre gyakorolt káros hatásai változóak, és a mechanizmusok fertőzésről fertőzésre eltérhetnek. Az akut kórokozók, beleértve a baktériumokat is, lázat és gyorsult pulzust idézhetnek elő, ami a szív terhelését tovább növeli.

Előfordulhat, hogy a szívizom, a fokozott terhelés hatására, nem kap elegendő oxigént, ami akár szívinfarktushoz is vezethet.

- fejtette ki Daniel M. Musher, a Baylor Orvosi Főiskola és a houstoni Veteránügyi Minisztérium Orvosi Központjának professzora.

A hosszabb távon nézve a helyzetet a krónikus gyulladás okoz problémát. Az elmúlt öt év intenzív Covid-kutatásai feltárták, hogy a vírus közvetlenül károsíthatja az erek belső hártyáját (endotélium) a szívben és a tüdőben.

A helyi gyulladások növelik a vérrögök kialakulásának esélyét a szervezetben.

Ha a rögök megnőnek vagy leszakadnak, elzárhatják a szívet vagy az agyat ellátó ereket, szívinfarktust vagy sztrókot okozva. A rögök a tüdőbe is eljuthatnak, tüdőembóliához vezetve- ez a Covid egyik ismert szövődménye.

A kutatók szerint a legjobb védekezés a fertőzések megelőzése, amelyhez számos vírus esetén rendelkezésre áll védőoltás, többek közt az influenza, a Covid-19 és az övsömör ellen is. Az oltások a betegség súlyosságát is csökkentik, ami közvetve mérsékelheti a kardiovaszkuláris szövődmények és a sztrók kockázatát.

Elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy egy vírusfertőzés önmagában még nem feltétlenül vezet szívbetegséghez. A legfőbb kockázati tényezők továbbra is a megemelkedett koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a dohányzás. E tényezők jelentős része életmódbeli változtatásokkal vagy megfelelő gyógyszeres terápiával csökkenthető, így érdemes figyelmet fordítani rájuk.