Hétfőn különleges uniós csúcsra kerül sor, ahol Macron váratlanul megnyithatja az utat egy igazi EU-USA konfliktus felé.
Az Európai Unió vezetői Brüsszelben gyűlnek össze egy informális csúcstalálkozóra, ahol a közös védelmi politika és a hozzá kapcsolódó finanszírozási kérdések kerülnek terítékre. Azonban a közelmúlt eseményei, különösen Donald Trump amerikai elnök által pénteken elindított vámháború, valószínűleg eltérítik a figyelmet, és a kereskedelempolitika válik a megbeszélések középpontjává. Az EU-nak mérlegelnie kell, milyen lépéseket tehet, amennyiben az Egyesült Államok büntetőtarifákat alkalmazna az unió kereskedelmi tevékenységeivel szemben. Emellett érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Királyság a brexit következtében új kereskedelmi megállapodások révén közelebb kerülhet az európai piacokhoz.
A február 1-jei megbeszélés egyik kulcsfontosságú témája Emmanuel Macron francia elnök javaslata, amely a "Buy European" elv érvényesítésére összpontosít. Ennek értelmében az EU védelmi költségvetésének forrásait elsősorban európai fegyvergyártók támogatására kellene fordítani. Ez a kezdeményezés heves vitákat generált, mivel számos uniós tagállam, például Németország, ellenzi a közös hitelfelvételt a katonai kiadások finanszírozására – számol be róla a Politico.
A találkozón a vezetők igyekeznek egy közös álláspontot kialakítani, miközben az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi háború feszültségei folyamatosan jelen vannak a háttérben.
A védelmi beruházások helyszíne körüli kérdések jelentős feszültségeket generálnak. Franciaország arra törekszik, hogy az uniós források kizárólag az európai hadiipart támogassák, elzárva ezzel a pénzügyi csatornákat az amerikai fegyvervásárlások elől. Ezzel szemben a német támogatású Sky Shield program, amely amerikai Patriot légvédelmi rakétákat alkalmaz, ellentmondásba kerül ezzel a törekvéssel. Az EU több tagállama kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Macron túlzottan széleskörűen értelmezi a "Buy European" elvet, ezzel pedig feszültséget okoz a transzatlanti kapcsolatokban.
különösen Donald Trump amerikai elnökkel, akinek kereskedelmi politikája már most is jelentős feszültségeket okoz az EU és az USA között.
A francia álláspont hangsúlyozza, hogy az európai hadiipar megerősítése nélkül az EU védelmi képességei tartósan gyengék maradhatnak. Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatója érvelése szerint Macron javaslata a hosszú távú európai stratégiai autonómia megvalósítására irányul. Ugyanakkor az amerikai fegyveripar teljes kizárása komoly nehézségeket okozhat, mivel számos uniós tagállam már integrálta amerikai fegyverrendszereit, és nem szívesen mondana le a meglévő eszközeiről. A találkozón Macron várhatóan olyan kompromisszumos megoldásokat fog javasolni, amelyek segíthetnek meggyőzni a kétkedő országokat.
A csúcstalálkozón részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is, aki különösen érdekelt abban, hogy milyen irányt vesz az EU védelmi politikája.
Az Egyesült Királyság, noha már nem része az Európai Uniónak, továbbra is meghatározó szereplője a kontinens védelmi stratégiájának. London számára kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérje az EU és az amerikai hadiipar közötti kapcsolatokat. A találkozón Mark Rutte, a NATO főtitkára is részt vesz, ami azt mutatja, hogy a transzatlanti katonai együttműködés továbbra is középpontban áll. A napirend kiemelt témái között szerepel a brit-EU védelmi koordináció jövője, valamint az európai biztonsági stratégiák harmonizálása.
Mindeközben az EU felkészül arra, hogy Trump esetleges újabb vámintézkedéseire válaszoljon.
Az amerikai elnök a közelmúltban 25%-os vámokat vetett ki Kanada és Mexikó termékeire, és jelezte, hogy az EU lehet a következő célpont. Egy uniós szóvivő kijelentette, hogy az EU készen áll "határozott válaszlépéseket" tenni, ha Trump igazságtalanul korlátozza az európai exportot. Kanada szintén jelezte, hogy összehangolt fellépést fontolgat, és a kanadai kormány már egyeztetett az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőivel.
Trump korábban az EU számára olyan feltételeket állított fel a vámháború elkerülése érdekében, hogy az unió több amerikai olajat és földgázt vásároljon. Ezen kívül Brüsszel arra törekedett, hogy a védelmi kiadások emelésével próbálja megnyerni az elnök tetszését.
Macron javaslatának egy figyelemre méltó kereskedelmi háborús árnyéka is körvonalazódik: sokan osztják a francia elnök nézetét, miszerint érdemesebb elfordulni az amerikai védelmi ipartól, különösen akkor, ha Washington vámháborúval próbálkozik.
A találkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart. Az EU vezetői igyekeznek egységet és erőt sugározni, hogy fellépjenek Trump "Amerika az első" politikájával szemben, miközben a transzatlanti kapcsolatok fenntartására is törekednek.
