Palkovics László kifejtette, hogy a bankok élen járnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában és fejlesztésében.
2025-ben megújul Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája - idézte fel a Portfolio Financial IT konferencián Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Elmondása szerint a bankok az elsők között kezdték szektorszinten használni a mesterséges intelligenciát, már 2020-ra visszanyúlóan pedig bank és állam közti együttműködésről is lehet beszélni.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a világ különböző részein eltérő megközelítések alakultak ki az mesterséges intelligencia (AI) kezelésével kapcsolatban. Míg Kína célzottan, precízen lép a területre, az Egyesült Államok rugalmasabb, alkalmazkodóbb stratégiát választott, és mindkét ország jelentős eredményeket ért el. Palkovics szerint az utóbbi évek során az európai szabályozás folyamata is fejlődésnek indult, párhuzamosan pedig új technológiák, mint például a generatív AI, bukkantak fel a piacon. A finanszírozási keretekben a magánszektor és az állami támogatás egyaránt kiemelkedő szerepet kapott. Az Európai Unió, különösen Magyarország, a kutatás és az adatvagyon fejlesztését helyezi fókuszba, így teremtve meg a jövőbeli innovációk alapjait.
A 2020-ban kidolgozott mesterséges intelligencia-stratégia folyamatosan frissítésre és értékelésre kerül a kormány által, mivel ez alapvető fontosságú a versenyképesség növeléséhez.
A területnek nemcsak a technológiai fejlődésre, hanem a társadalmi kihívásokra is hatékonyan kell válaszolnia. A 2025-ben megújított stratégia alapját olyan pillérek képezik, mint a szabályozás, az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás és a kompetenciafejlesztés, az adatgazdaság működtetése, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovatív alkalmazások támogatása és fejlesztése.
A szabályozási feladatok elvégzésére új állami szervek jönnek létre, például az NGM-en belül külön főosztály foglalkozik majd a piac felügyeletével. Megkezdődik a Levente nevű 20 petaFLOPS teljesítményű szuperszámítógép építése. Az MI-oktatási tevékenység célja, hogy az érintettek felkészültek legyenek az új technológia széleskörű használatára és a kockázatok kezelésére. Önálló nemzeti laboratórium foglalkozik mesterséges intelligenciával, és számos más kutatási projekt is zajlik.
A mesterséges intelligenciának számos gyakorlati alkalmazása már bevált, erre jó példa az MI-alapú rákdiagnosztika, de az ipari gyártás robotizációját is segíti a technológia. Többek között a zalai tesztpályán, illetve az agráriumban is zajlik az MI-alkalmazások használati lehetőségeinek feltérképezése.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Magyarországon körülbelül 900 ezer működő vállalat található, amelyeknek 99%-a kis- és középvállalkozás. Ezeknél a cégeknél különösen fontos az MI-adaptációs támogatás, amelyhez a bankok is hozzájárulhatnak. Palkovics László kiemelte, hogy a bankok élen járnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában; az MNB 2024-es adatai szerint a pénzintézetek 53%-a már stratégiai és operatív szinten is integrálta ezt a technológiát. Ez a fejlesztés nemcsak a hatékonyság növelését segíti elő, hanem javítja az ügyfélélményt, és előnyöket kínál a döntéshozatal és a kockázatkezelés terén is.
