Orbán Viktor: Brüsszel Budapestből Magdeburgot szeretne faragni | ma7.sk

A magyar miniszterelnök szombaton Budapesten tartott évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az illegális migráció és a terrorcselekmények között szoros kapcsolat áll fenn. E kijelentését a németországi Magdeburg karácsonyi vásárán történt tragikus gázolás kontextusában tette, amely súlyos aggodalmakat keltett az európai közbiztonság tekintetében.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Brüsszel célja Magyarországot Magdeburghoz hasonlóvá alakítani. Szerinte a migrációs szabályozások, amelyeket ránk akarnak kényszeríteni, olyan kockázatokat rejtenek, amelyek "szembetűnőek", és ezt semmiképpen sem szabad engedni.

A kormányfő mély együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény következtében érintett német nép és az áldozatok hozzátartozói iránt.

Értékelése szerint nem kétséges, hogy van összefüggés az illegális migráció és a terrorcselekmények között, de még mindig vannak, akik ezt tagadni próbálják, pedig tény, hogy korábban ilyesmi nem volt, most meg van. Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet - szögezte le.

Kiemelte, hogy több mint ezer tanácskozás zajlott, és számos dokumentumot fogadtak el, ami jelentős munkát és energiát igényelt a magyar elnökség részéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség politikai, nem pedig bürokratikus megközelítést alkalmazott, mivel három lényeges, nyitott politikai kérdés - az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség - folyamatosan napirenden volt. A háborúval kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar elnökségnek nem volt mozgástere, mivel az Európai Unión belül komoly és mély megosztottság tapasztalható az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégiák terén.

A schengeni övezet kérdése ismét a középpontba került, és a politikai diskurzusban kiemelt figyelmet kapott. Kiemelték, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nem csupán e két állam, illetve Magyarország számára jelent előnyöket, hanem egy szélesebb európai kihívás megoldását is magában hordozza, hiszen a bővítést 13 éven át gátolták egyes tagállamok. Továbbá hangsúlyozták, hogy a Romániával közös határ eltűnése új perspektívákat és lehetőségeket teremt Magyarország számára. A határátkelőhelyek számának növekedésével rövidebb és kényelmesebb utazások válhatnak lehetővé, ez pedig megkönnyíti a kapcsolattartást, valamint összességében hozzájárul a határ menti térség életminőségének javulásához.

Kiemelte, hogy januártól Magyarország folyamatosan mozgósíthatja az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszokon. Ez különösen fontos a közrendvédelmi területen, ahol a létszámhiány komoly kihívásokat jelent, így ez a lépés óriási támogatást nyújt a helyzet javításához.

Azt nyilatkozta, hogy korábban nem készült hasonló dokumentum, és hangsúlyozta, hogy jelentős eredménynek számít, hogy a baloldali, szociális kérdésekkel foglalkozó Európában sikerült konszenzust teremteni a piac, a tőke, a befektetések és a hatékonyság témájában.

A magyar elnökség teljesítményének értékelése során úgy fogalmazott: az idő igazolta, hogy a magyar álláspont helyes volt, hiszen érdemes bátran kiállni a nehéz viták mellett, még akkor is, ha azok első ránézésre megoldhatatlannak tűnnek. Kevesen gondolták volna a magyar elnökség előtt, hogy a schengeni bővítés ténylegesen megvalósulhat, hogy sikerülhet egy versenyképességi paktumot kialakítani, vagy hogy az agrárminiszterek képesek lesznek egy közös víziót kidolgozni az európai mezőgazdaság jövőjéről – mondta. Ehhez képest mindez megvalósult – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az amerikai elnökválasztás után az európai elit mintha észre sem venné az új realitásokat. Pedig ha a január 20-án hivatalába lépő Donald Trump csak a terveinek egy csekély részét is megvalósítja, akkor a világ jelentős átalakulások küszöbén áll.

Szólt arról is, teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családvédelemhez és a hagyományos értékekhez, a genderproblémához. Teljesen más lesz a hozzáállás a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúhoz és az abból következő szankciókhoz.

Európának fontos lenne felismernie, hogy egy új valóság küszöbén állunk, ahol olyan események bontakoznak ki, amelyekre eddig még csak elképzelni sem tudtunk – csak a magyarok számára ismerős ezek a víziók – emelte ki.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy egy jelentős átalakulás küszöbén állunk: a háborús évek után végre a béke időszaka felé léphetünk. Magyarország örömmel üdvözli ezt a változást, hiszen mindig is a béke megvalósítását tűzte ki célul. A háborús időszakok soha nem hoztak gyümölcsöt számunkra, hiszen számos földrajzi, politikai, gazdasági és katonai akadály állt az utunkban; a béke azonban Magyarország számára a győzelem kulcsa. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz-ukrán konfliktus során Magyarország minden humanitárius támogatást megadott az ukrán népnek, de soha nem szállított fegyvereket, és a jövőben sem fog; anyagi támogatást sem nyújt fegyverkezésre.

Ismertetése szerint a háború miatt másfél millió ukrán érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a friss adatok szerint 80 ezren tartózkodnak most itt.

Kiemelte, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának az energiaellátás terén, valamint az orvosok képzésében és egyéb életmentő intézkedésekben. Az ország folyamatosan aktívan részt vett a békefolyamatokban, és jelenleg is napirenden van egy magyar javaslat, amely karácsonyi tűzszünetet és tömeges fogolycserét céloz meg - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a háború befejezésével lehetőség nyílhat az európai gazdaságot sújtó szankciók eltörlésére. Kifejtette, hogy Magyarország álláspontja szerint a korlátozó intézkedéseket minél előbb és széleskörűen, ha lehetséges, teljesen meg kell szüntetni. Ezzel együtt, ha ez a cél megvalósul, az inflációs időszak véget érhet, és megkezdődhet a gazdasági fellendülés, amely lehetővé tenné a jólét visszaállítását Európában.

Közölte, Magyarország ezt az álláspontot képviseli az európai vitában, de komoly falba ütközik, mert rajta kívül egy-két országot leszámítva - és a nagyok mind a másik oldalon vannak - , ez a gondolat még nem érlelődött meg. Rendkívül károsnak nevezte, hogy az Európai Parlament többségét adó pártok paktumot kötöttek, és leírták, minden úgy folytatódjon, ahogy eddig. Sőt, még az is szerepel a javaslatok között, hogy vegyék rá az összes tagállamot, hogy öt éven át mindenki fizesse be nemzeti összterméke 0,25 százalékát Ukrajna támogatására - mondta. Kifejtette, a javaslat szerint Magyarországnak minden évben be kellene fizetnie 200 milliárd forintot, ami félhavi nyugdíjnak felel meg, holott már arról kellene beszélni, mennyi pénzt tegyünk a békébe.

Orbán Viktor értékelése szerint az amerikai választás eredménye összhangban van azzal a változással, ami az európai politikába is elkezdődött és a Patrióták képviselőcsoportjának megalakulásával új lendületet kapott. Előállt az a helyzet, hogy van Brüsszel és annak van ellenzéke, van egy liberális elit és annak van egy ellenzéke - fogalmazott, megjegyezve az EP-ben született paktum eredményeként a Patriótákat minden, a parlamenti matematika szerint a frakciónak járó pozícióból kiszorították.

Orbán Viktor elmondta: ha a kormány úgy érzi, hogy valami fontos ügy kerül terítékre, például gazdaságpolitikát kell váltani, akkor különböző politikai eszközöket használ az átállás sikerében.

Egy különösen hatékony eszközként emelte ki a nemzeti konzultációt - mondta. Kiemelte, hogy a nemrégiben lezárult konzultáció középpontjában az új gazdasági irányvonal, a gazdasági semlegesség, valamint a konnektivitás stratégiája állt, amelyekre alapozva készült el a 21 pontos gazdasági akcióterv. A konzultáción 1 millió 252 ezer résztvevővel a magyar közéletben tapasztalható érdeklődés és dinamizmus világosan megmutatkozik - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez a kormány számára rendkívül fontos.

- fejtegette.

Kiemelte: a nemzeti konzultáció lezárását követően olyan dolgok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amilyenek korábban még nem történtek. A munkaadókat segítik abban, hogy a fiataloknak támogatást nyújthassanak a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez, a kisvállalkozások tőketámogatást kapnak, cserébe "hajlandóak voltak elfogadni" Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját, három év alatt ugyanis mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést fognak végrehajtani - sorolta.

Kiemelte, hogy lényeges a felsőoktatásban részt vevők mellett a munkásfiatalok támogatása is, mivel az ő hozzájárulásuk, szakértelmük, lelkesedésük és fáradozásaik szintén méltóak az elismerésre. Nem csupán a kamatmentes, 4 millió forintos támogatás a figyelemre méltó, hanem az az üzenet is, amit ez a gesztus hordoz – tette hozzá.

A következő év kiemelkedő eseményeként emelte ki, hogy jelentős nemzetgazdasági hatással bíró beruházásokat fognak átadni.

- fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett arra, hogy csupán három vagy négy olyan ország létezik a világon, ahol a három nagy német autógyár termelése egyszerre zajlik. Orbán Viktor a magyar iparpolitika jövőbeli irányait is érintette, hangsúlyozva az infokommunikáció mellett az elektromobilitás fontosságát is.

A "következő évtized nagy ügye", az elektromobilitás lényegének a megtermelt energia elraktározását nevezte. Amikor a villamos energia nagy részét zöld forrásokból termeljük meg, az így termelt energia eltárolásának képessége lesz a legnagyobb iparági újítás - hangsúlyozta. Leszögezte: ez a magyar álláspont, ezért nem változtat a stratégiai irányon az, hogy éppen mennyi elektromos autót adnak el. Magyarország számára fontos, hogy nagy akkumulátorgyárak is belépnek a termelésbe a következő évben, illetve az első kínai Európában létrehozott elektromos autógyár is elindul - fűzte hozzá.