Nyugdíjguru: itthon akár a nyugdíjkorhatár csökkentése is szóba jöhetne.
A magyar férfiak és nők várható élettartama rövidebb, mint az európai uniós átlag, emiatt a sírig tartó munka a férfiak 26 százalékát, a nők 12 százalékát fenyegeti - derül ki a Nyugdíjguru friss hírleveléből. Az EU számos tagállamában emelni tervezik a nyugdíjkorhatárt, ezzel szemben Magyarországon akár a nyugdíjkorhatár csökkentésén is lehetne gondolkodni - véli Farkas András nyugdíjszakértő.
A korhatáremelés indoka, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne nyugdíjasként, igen ám, de de mi van akkor, ha egyes időszakokban a korábbiakhoz képest rövidebb ideig élünk? - teszi fel a kérdést Farkas András.
Az EU átlagában jelenleg a 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 19 év, a nőké 21 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 14,6 év, egy nőé 18,6 év. Így egy magyar férfi átlagosan 14,6 évig, egy magyar nő 18,6 évig nyugdíjas. (Ha egy nő a Nők40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, akkor persze még három-öt évvel hosszabb ideig lesz nyugdíjas.)
Magyarországon a 65. életévüket elérő férfiak körében a statisztikák szerint 74 százalék, míg a nők esetében ez az arány 88 százalék.
- Emelje ki a figyelmet a nyugdíjszakértő.
A helyzet sajnos nem rózsás: hazánkban a 65 éves korra várható élettartam három-négy évvel elmarad az uniós átlagtól. Ráadásul a balsors továbbra is sújtja az idős magyarokat, mivel a 65 évesek egészségben eltöltött további évei a nőknél és férfiaknál egyaránt kevesebb mint öt évre rúgnak. Farkas András szavai szerint ezzel Magyarország az EU rangsorának végén kullog.
A következő évtizedekben persze tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, remélhetőleg az egészséges nyugdíjasként élvezett idő is, miután az idős korban várható további élettartam emelkedhet, így az Y generációnak és a náluk is fiatalabb Z és Alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek - hacsak nem akarnak dolgozni mindhalálig.
Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.
Az Európai Unió tagállamai közül azok, ahol a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év vagy annál magasabb, a jövőbeni emelési terveiket általában a 60 vagy 65 éves korra várható további élettartam változásaihoz igazítják. Eddig a 27 tagállamból 13 már alkalmazza ezt a megoldást. Az EU ezt a megközelítést ajánlja Magyarország számára is, ám a bevezetésről jelenleg még nem folynak tárgyalások.
Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63-69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).
Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.
Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így
belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre - sőt, akár egy évvel csökkenteni is lehetne a korhatárt...
- A Nyugdíjguru hírlevelében elérheted ezt az információt.
A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is - állapítja meg a szakértő.
Ez esetben azonban érdemes figyelnünk például a finnekre, mert ők nem racsni-szerűen alkalmazzák a korhatár változtatását (csak nőhet, soha nem csökkenhet), hanem rugalmasan: ha csökkenne egy adott évjárat 65 éves korban várható további átlagos élettartama, akkor a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lenne.
Farkas András véleménye szerint az utóbbi évek során szerzett fájó tapasztalatokat – mint például a pandémia, az oltásellenes mozgalom, a háborúk fokozódó fenyegetései és a geopolitikai válságok – figyelembe kell venni a nyugdíjkorhatár alakulását meghatározó szabályozásokban is.
