Nők Magyarországon: Alacsony bérek és ingyenes munkavégzés kihívásai Magyarországon a nők helyzete a munkaerőpiacon számos nehézséggel jár. A női munkavállalók átlagos bérezése jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké, ami komoly gazdasági és társadalmi e

Hosszú heteken át fizetés nélkül dolgozni, pihenés helyett valami pluszmunkát végezni - mégis kinek lenne ehhez kedve? Márpedig ez nem kedv kérdése, hanem a mindennapok valósága. A nemek közötti bérkülönbség következtében Magyarországon a nők minden év novemberétől ingyen dolgoznak, a szabadidejükből pedig napi három órát áldoznak otthoni vagy önkéntes tevékenységre. Jövőre talán változik valami, mert itthon is be kell illeszteni majd a jogrendbe az uniós irányelvet. Addig is sokat tanulhatunk a témáról az Amnesty International Magyarország ingyenes, bárki számára elérhető online képzésén.

Az Amnesty Magyarország új online tananyagot készített, amely mindössze fél óra alatt végigjárható. Céljuk, hogy minél több emberhez eljusson az a tudás, amely a nők és férfiak között fennálló, átlagosan havi 130 ezer forintos bérkülönbséget és a munkaerőpiacon tapasztalható akadályokat érinti. Bár a téma már számtalan alkalommal napirendre került, a beszélgetések és tájékoztatások folytatása elengedhetetlen, hiszen a tények ismerete mellett a változások üteme rendkívül lassú. Az Amnesty adatai szerint 2002-ben a bérszakadék 19,1 százalékot tett ki, ami azt jelenti, hogy ennyivel kerestek többet a férfiak, mint a nők. A következő húsz év alatt ez a különbség csupán két százalékkal csökkent, így Magyarország az uniós tagállamok között az egyik legmagasabb nemek közötti bérkülönbséggel küzd.

A harcmezők hősies katonái és a varázslatos királylányok világa mindig is lenyűgözte az emberek képzeletét. A katonák, akik bátorságukkal és elszántságukkal védik hazájukat, gyakran fémvértbe öltözve küzdenek a dicsőségért. Ezzel szemben a királylányok, akik szépségükkel és bölcsességükkel a szívüket elrabolják, varázslatos birodalmakat irányítanak, és sokszor éppen annyira bátorak, mint a harcosok. Képzelj el egy mesebeli világot, ahol a katonák nemcsak a csatákban harcolnak, hanem a királylányokért is, akiknek szívét meg kell nyerniük. A királylányok pedig nemcsak álmokat szőnek, hanem aktívan részt vesznek a birodalom védelmében, sőt, néha maguk is a csatatérre lépnek, hogy megmutassák, a bátorságuk nem csupán a mesék világába való. Ez a különös kapcsolat a katonák és királylányok között sokszor kalandos és izgalmas történetek színhelyévé válik, ahol a hűség, a szerelem és a bátorság mind fontos szerepet játszik. Az ősi legendák és modern mesék egyaránt bemutatják, hogy a hősök nemcsak fegyverrel, hanem szívvel és lélekkel is harcolnak, és hogy a legnagyobb csaták néha nem a háborúkról, hanem a kapcsolatokról szólnak.

Az írásom tárgyát képező élmények során a közelmúltban alkalmam nyílt arra, hogy saját szememmel tapasztaljam meg a fideszes retorikában gyakran Mordorként emlegetett Svédországot. Míg hazánkban egy nem éppen nőiesnek tartott szakmában dolgozó nő igazi kuriózumnak számít, amelyről szinte minden alkalommal cikk vagy tévériport is készül, addig a skandináv ország, minden hibájával együtt, példaértékű abban, hogy a munkavállalás terén a nemek közötti megkülönböztetés szinte teljesen eltűnt. Találkoztunk zubbonyos tűzoltólányokkal, ipari konyhákat szervizelő fiatal nőkkel, és az óriási bevásárlóközpontokban dolgozó rakodó sofőrök szinte kivétel nélkül hölgyek. De honnan ered az a különbség, ami miatt nálunk ez még mindig meglepetést kelt? Kutatások, köztük az Amnesty által készített oktatóanyag is, arra mutatnak rá, hogy a nemek szerinti skatulyázás és az általánosítás már gyerekkorban elkezdődik, és ez az egyik fő oka annak, hogy sok országban, így nálunk is, a hagyományos szerepek még mindig erősen jelen vannak.

A kislányok természetüknél fogva gondoskodóbbak, míg a kisfiúk hajlamosak a keményebb, határozottabb megközelítésekre - ez a dinamika formálja a jövő munkaerőpiacát. Az alapvető probléma nem csupán az, hogy a nőknek eleve alacsonyabb bérajánlatokkal kell szembenézniük, hanem inkább az, hogy gyakran olyan pályákat választanak, ahol a keresetek eleve alacsonyabbak.

Bár a PISA-teszteken a 15 éves fiúk és lányok természettudományos és matematikai tudása az OECD-országokban átlagosan nem mutat jelentős eltéréseket, országonként mégis megfigyelhetők különbségek. Ennek következményeként, amikor elérkezik az egyetemválasztás ideje, a nemek közötti különbségek drámaian kiemelkednek. Magyarországon tavaly a felsőfokú alap- és mesterképzésekben a nők aránya a műszaki tudományok terén mindössze 26,2%, míg az informatikai szakokon csupán 14,7% volt. Ezzel szemben a természettudományok terén a nemek aránya szinte egyenlő volt. Ugyanakkor léteznek olyan területek, ahol a nők dominálnak: a jogi tanulmányokat 62%-ban, a tanárképzést pedig 81%-ban nők kezdték meg.

A lift felfelé szárnyalja a férfiakat.

"Figyeld meg, hogy egy tantestületben, ahol jelen van egy férfi, szinte elkerülhetetlen, hogy ő legyen az igazgató, még akkor is, ha a tanárnők között akadna nála alkalmasabb jelölt a vezetői szerepre" - osztotta meg velem nemrég egy vidéki kisvárosban élő ismerősöm. Néhány pillanatnyi gondolkodás után be kellett látnunk, hogy igaza van. Ezt a jelenséget vertikális szakmai szegregációnak nevezik, és hátterében a domináló nemi sztereotípiák állnak.

Az Amnesty Magyarország statisztikái alapján megdöbbentő, hogy hazánkban a foglalkoztatott nők aránya közel 47 százalék, mégis a vezetői pozíciók csupán tizedét tölthetik be. Ez az arány az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ahol a tagállamok átlagosan 34 százalékos női jelenléttel bírnak a vezetői szinteken.

A vertikális szegregáció jelensége mellett megjelenik az üveglift fogalma is. Ez a megfigyelés azt mutatja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol túlnyomórészt nők találhatók - például egy átlagos iskola - a heteroszexuális fehér férfiak viszonylag gyorsan magasabb pozíciókba kerülnek.

Két hónap önkéntes munka lehetősége!

Az egyenlő bér nemzetközi napja egy jelentős és szimbolikus esemény, amely eltérő időpontokban kerül megünneplésre világszerte. E dátum célja, hogy rámutasson, mennyi időt kell még egy nőnek dolgoznia az év végéig ahhoz, hogy elérje azt a jövedelmet, amit egy átlagos férfi az előző év során keresett. Az Európai Unió statisztikái szerint 2022-ben a férfiak átlagos bruttó órabére 12,7 százalékkal meghaladta a nők bérét. Az uniós szinten elismert egyenlő bér napja november 15-re esik, míg Magyarországon ezt a fontos eseményt október 29-én tartjuk. Tavaly az Amnesty International Magyarország több helyszínen szervezett demonstrációkat, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez a nap jelképezi azt az időpontot, amikor a nők az év hátralévő részében már nem kapnak fizetést.

Tapasztalataink szerint fordított helyzetben jóval kevésbé működik az elfogadás. Szó szerint kiröhögték a férfi kollégái, mesélte lapunknak Andrea (nevezzük így), aki bányamérnöki diplomát szerzett Miskolcon. A munkahelyén a mellőzést addig bírta, amíg meg nem született az első gyermeke. A gyes alatt átképezte magát, az oktatásban helyezkedett el. Néha még ma is hiányzik neki az "olajszag", de nem bánta meg a váltást. A tények kedvéért szögezzük le, talán a nők is elkövetik a maguk hibáit a tekintetben, hogy ellenkező előjellel viszont egész másként fest a dolog. Ahogy tapasztaltuk, szinte rocksztárnak kijáró rajongással vették körül kollégák és anyukák azt a férfit, aki óvodapedagógiai diplomát szerzett, és kisgyerekek nevelését bízták rá egy vidéki oviban.

Jövőre minden jobb lesz?

Az Amnesty Magyarország megteszi, ami tőle telik, például szakmai javaslatokat juttattak el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. Létezik emellett egy EU-s irányelv, amelyet minden tagállamnak, így hazánknak is be kell építeni jövő júniusig a jogrendjébe. A cél, hogy egy munkahelyen a munkavállalók szakértelmét, teljesítményét értékeljék, átlátható legyen a bérezés, megszűnjön a diszkrimináció. Az irányelv főbb elemei között szerepel, hogy

az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a bérsávokat, tilos lesz rákérdezni a korábbi fizetésekre, a dolgozók hozzáférhetnek a béradatokhoz, és ha a bérszakadék 5 százaléknál nagyobb, kötelező lesz intézkedési tervet készíteni.

Ha szeretnénk, hogy hazánk is átültetné az uniós bértranszparenciáról szóló irányelvet, érdemes aláírni az Amnesty Magyarország "Ami a nőket illeti" nyilatkozatát. Ezt már számos neves személyiség is megtette, például Oltai Kata művészettörténész, valamint a zenészek, Beck Zoltán és Vitáris Iván.

**Karrier helyett jófejkedés: A láthatatlan munka súlya** A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es becslése szerint a láthatatlan, tehát a pénzért nem végzett háztartási, gondozási és önkéntes tevékenységek figyelembevételével akár 6836 milliárd forinttal is megnövekedhetne a magyar éves GDP. Ekkor a férfiak átlagosan napi 78, míg a nők 183 percet szenteltek háztartási feladatoknak. Hazánkban a nők 59, a férfiak csupán 20 százaléka végez naponta házimunkát. A munkahelyeken elvégzett láthatatlan munka, amelynek főszereplői szintén nagyrészt a nők, még kevésbé van a köztudatban. Az Amnesty International által készített anyag is rámutat arra, hogy bár ezek a feladatok nem szerepelnek a hivatalos munkaköri leírásokban, a nők gyakran vállalják a céges rendezvények szervezését, a közös étkezések után pedig ők takarítanak el. A meetingeken jegyzetelés, az ügyintézés és a csapatdinamika fenntartása szintén sokszor az ő nyakukba szakad. Ez a nem elismert, de mégis lényeges ingyenmunka gyakran a valódi, fizetett munkával járó előléptetések és fizetésemelések rovására megy, így még inkább hangsúlyozva a láthatatlan munka jelentőségét a munkahelyi környezetben.