Nitrátérzékeny területen dolgozol? Akkor érdemes figyelmet szentelned az új szabályozásnak! +VIDEÓ

A Nitrátrendelet értelmében több növény esetében is lehetőség nyílik a megnövelt nitrogénadagok kijuttatására.
Július 30-án életbe lépett a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú hazai jogszabályának, az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet módosítása, amelyet sokan Nitrátrendeletként ismernek. Az új rendelkezések számos területen támogatják a termelők munkáját, lehetővé téve számukra a hatékonyabb és versenyképesebb gazdálkodást, különösen a nitrátérzékeny zónákban.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hosszú ideje szorgalmazta a jogszabály módosítását, mivel az eredeti előírások több ponton is hátrányosan érintették a magyar gazdákat. Már 2021 őszén történt egy kedvező változtatás, amely meghosszabbította a téli trágyázási időszakot. A mostani módosítás célja a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségek növelése volt, elsősorban olyan kultúrák esetében, mint az őszi búza, kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa vagy árpafajták.
Az új szabályozás kidolgozásához az Agrárminisztérium, együttműködve a NAK-kal és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetével, átfogó kisparcellás és üzemi kísérleteket indított. Ezek során közel nyolcvan különböző tábla adatai szolgáltak alapul. A kutatások során megállapítást nyert, hogy a növények tényleges nitrogénfelvétele sok esetben túllépi a korábban engedélyezett mennyiségeket, mindeközben azonban a kimosódás kockázata továbbra is alacsony maradt.
A módosítások lehetővé teszik, hogy a pentozán hatás kivédésére használt többlet nitrogént ne kelljen beleszámítani a kijuttatható maximumba. További könnyítés, hogy a szármaradványok lebontását elősegítő betakarítás utáni nitrogénkijuttatás esetén sem szükséges 15 napon belül új vetést tervezni.
Lényeges, hogy a megnövelt tápanyagdózisokat nem minden helyzetben és nem minden termesztési környezetben szükséges alkalmazni. A tápanyag-gazdálkodás során továbbra is elengedhetetlen, hogy a jövedelmezőség és a tudatos felhasználás alapelveit tartsuk a középpontban.
Indexkép: Shutterstock