Figyeljen csak: lehet, hogy eddig Ön is tévesen mérte a vérnyomását!

Nem véletlen, hogy a pontos vérnyomásmérésnek szabályai vannak. Azonban még gyakran a vérnyomást mérő orvosok sem foglalkoznak ilyen esetekben a kar helyzetével, holott ez félrediagnosztizáláshoz és esetleg felesleges gyógyszerezéshez is vezethet.

A magas vérnyomás manapság népbetegségnek számít a fejlett országokban, és nem véletlenül kapta a „néma gyilkos” jelzőt. Ennek oka, hogy a legtöbb esetben nem okoz figyelemfelkeltő tüneteket, mégis kezeletlen állapotban súlyos szív- és érrendszeri komplikációkhoz vezethet. Jó hír, hogy a korai és rendszeres szűrés segíthet a probléma időben való felismerésében. A vérnyomásmérés rendkívül egyszerű, így bárki könnyedén elvégezheti otthon is. Fontos azonban, hogy a pontos eredmény érdekében figyelembe kell venni néhány alapvető feltételt: például a vérnyomásmérő mandzsettájának megfelelő méretét, a háttámasz használatát, hogy ne keresztbe tegyük a lábainkat, és kerüljük a beszélgetést a mérés során. Emellett a karunkat az asztalon kell támasztani, hogy elkerüljük a torzítást.

Egy új amerikai kutatás ez utóbbival foglalkozott, miután még klinikai környezetben sem figyelnek sokszor a karhelyzetre vérnyomásmérés közben, ami téves diagnózishoz vezethet. A John Hopkins Medicine szakemberei 133 felnőttet vontak be a kísérleteikbe. A 18 és 80 év közöttieket véletlenszerűen osztották csoportokba, aszerint, hogy a karjuk a testük mellett lóg, az ölükben van, vagy az asztalon megtámasztva.

Az orvosi rendelői forgatókönyv szimulálásához a résztvevőknek először két percig kellett sétálniuk, majd ezt követően öt percig ülve, megtámasztott háttal pihenhettek. Mindannyian a felkarjuk méretének megfelelő mandzsettát viseltek. A vérnyomásméréseket automata készülékkel végezték, három különböző sorozatban, mindegyiket 30 másodperces intervallummal elválasztva. Néhány perc elteltével egy negyedik mérési sorozatra is sor került, hogy a kutatók pontosíthassák a vérnyomásértékek esetleges eltéréseit.

A legújabb kutatások során megállapították, hogy az orvosi gyakorlatban gyakran alkalmazott karhelyzetek, mint például a logó kar és az ölben tartott kar, jelentős mértékben befolyásolják a vérnyomásértékeket. Ezek a helyzetek a klasszikus, asztalon támasztott karhoz képest számottevően magasabb vérnyomást mutattak. A lefelé lógó karnál a szisztolés (felső) érték átlagosan 6,5 Hgmm-rel, míg a diasztolés (alsó) érték 4,4 Hgmm-rel volt magasabb. Az ölben pihentetett kar esetében pedig a szisztolés érték 3,9 Hgmm-rel, a diasztolés pedig 4 Hgmm-rel emelkedett. Ezek az eltérések hangsúlyozzák, hogy a kar elhelyezkedése kulcsszerepet játszik a vérnyomás mérésének pontosságában.

Bár első ránézésre ezek a különbségek nem tűnnek jelentősnek, a kutatók figyelmeztetnek, hogy ha például a valós 123-as szisztolés vérnyomás helyett 130-at, vagy a 133 helyett 140-et mérnek, az könnyen hibás diagnózishoz vezethet. Eredményeik hangsúlyozzák, hogy ez a jelenség kizárólag az automatizált vérnyomásmérőkre vonatkozik. Emellett ajánlják, hogy mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig azok, akik otthon mérik a vérnyomásukat, fokozott figyelmet fordítsanak a helyes gyakorlati irányelvek betartására, különösképpen a kar pozíciójára.