A magyar infláció jelentős mértékben csökken, de fontos, hogy megértsük, mi áll ennek hátterében.
A holnap megjelenő áprilisi inflációs adat a hazai pénzromlási ütem további jelentős csökkenését mutatja majd - állítják egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. A visszaesést elsősorban egy "mesterséges" hatás, az árrésstop bevezetése okozza, ami a többségi vélemény szerint a választásokig velünk marad.
Négy százalék alá csökkent-e az éves infláció április hónapban? Ez a kérdés lesz a középpontban a holnap publikált adatok kapcsán. A szakértők előrejelzései szerint a konszenzus 4 százalékon áll, ami jelentős mérséklődést jelent a márciusi 4,7%-hoz képest. A drámai csökkenés mögött két fő ok húzódik meg:
A látszólag kristálytiszta kép mögött valójában rengeteg bizonytalanság rejtőzik. Ezt jól tükrözi, hogy az elemzők előrejelzései széles spektrumon mozognak, 3,5 és 4,3 százalék között változva.
Virovácz Péter, az ING szakértője, az árrésstop hatásaira hivatkozva arra számít, hogy ha a KSH a megszokott módszerekkel gyűjtötte az adatokat, akkor áprilisban jelentős csökkenésre számíthatunk az élelmiszerinfláció terén. A szakértő véleménye szerint éves összevetésben az inflációs ráta 4,5 százalék körüli értékre eshetett vissza, míg februárban és márciusban még 7 százalék körül mozgott. Ezzel Virovácz Péter optimistább kilátásokat fogalmaz meg, mint a kormányzati előrejelzések, amelyek 5% körüli élelmiszerinflációt valószínűsítenek.
Az inflációnak hűtő hatása lehet, ha a kormányzati intézkedések következtében a telekommunikációs és pénzügyi szektor szereplői elállnak az idénre tervezett szolgáltatási díjak emelésétől. A nyersanyagok árának kedvező alakulása, a közvetlen árbeavatkozások, valamint a szolgáltatók által tanúsított díjképzési mérséklet együttesen olyan inflációs trendet vetítenek előre, amely jelentősen eltér attól, amit az idei év elején, a január-februári drasztikus árnövekedések után várni lehetett. Ez a változás tükröződik az idei év végére vonatkozó előrejelzések markáns csökkenésében is.
Rövid távon a célsávban (vagy annak felső határán) való elhelyezkedés, illetve az infláció "visszaugrása" szoros összefüggésben áll a kormány által bevezetett árkorlátozó intézkedések időtartamával - nyilatkozta Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza. Bár a rövid távú bizonytalanságok jelentősek, jelenlegi elemzéseink alapján úgy tűnik, hogy a 4,5%-os kormányzati előrejelzés teljesülésének esélye lényegesen megnőtt.
Miközben a hivatalos diskurzus azon folyik, hogy május végén vagy nyáron szűnjön meg az árrésstop, addig
A Portfolio-nak nyilatkozó szakértők többsége úgy véli, hogy a szigorú árszabályozás a következő év közepéig, vagyis a választások után is érvényben marad.
Nyeste figyelmeztet arra, hogy a rendszerben egy erősen elfojtott inflációs nyomás tapasztalható, ami azt jelzi, hogy az éves átlagos pénzromlás üteme valószínűleg stabilan 4% felett alakul, és a jegybanki célsávon belüli stabilizálódásra 2026-ban sem lehet számítani. A tervezési fázisban bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések lefelé irányuló inflációs kockázatai mellett a nemzetközi gazdasági és kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint a vártnál gyengébb hazai gazdasági teljesítmény további tényezőként befolyásolhatja a lakossági keresletet. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója, több ilyen, a bizonytalanságot növelő okot is felsorol.
Ha csupán a pontelőrejelzések összhangját vizsgáljuk, egy viszonylag sima, 4% körüli inflációs trend rajzolódik ki előttünk. Ugyanakkor, ha a korábban említett tényezőket is figyelembe vesszük, szinte biztosak lehetünk abban, hogy az ilyen sokféle, eltérő intenzitású, irányú és időtartamú hatások mellett rendkívül nehéz egy ennyire stabil pályát várni. Továbbá, a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az árstabilitáshoz képest "közepes magas" inflációt is nehezen lehet tartósan fenntartani. Jelenleg ez a jelenség még csak néhány előrejelzésben jelenik meg, a jövő évi inflációs prognózisok csupán két elemzőnél mutatnak érdemi eltérést a 4%-tól. Az egyik elemző, Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője, így fogalmaz: "A kormányzati jelzések és a nyilvános bejelentések alapján arra lehet következtetni, hogy a jövő évben is fenntarthatók lesznek az árrés-szabályozások és vállalások. Emellett kedvező irányba alakulnak az importárak is, részben a globális recessziós aggodalmak és a kőolajpiac változásainak következtében."
Mindezek fényében az idei évre vonatkozó inflációs várakozásaink jelentős mértékben csökkentek, míg a következő év második felére vonatkozó előrejelzéseink romlottak.
Fontos kérdés, hogy a jegybank hogyan reagál a csökkenő inflációs trendekre a kamatpolitikájában. "A gyenge GDP-adatok és a csökkenő inflációs pálya a jövőben szélesebb mozgásteret biztosíthat az MNB számára, így nem zárható ki, hogy hosszú távon alacsonyabb kamatokkal találkozunk" – nyilatkozta Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője. Ezzel szemben Becsey Zsolt más nézőpontot képvisel, hangsúlyozva, hogy a monetáris politika szempontjából a kormányzati beavatkozás következtében megfigyelhető mérsékelt árazások nem feltétlenül jelentenek automatikus kamatcsökkentési lehetőséget. Szerinte az MNB csak akkor tud majd kamatot csökkenteni, ha...
Virovácz Péter véleménye szerint a jelenlegi infláció csökkentési módszerek nem igazán befolyásolják a monetáris politika irányítóit. Az látszik, hogy a jegybank nem igazán foglalkozik az átmeneti intézkedések révén csökkenő inflációval, inkább a tartós trendekre helyezi a hangsúlyt. A magas inflációs várakozások fényében egyelőre nem várható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentésre lépne. A magyar gazdaság folytatódó nehézségei viszont érdemben mérséklik a tartós keresleti inflációs nyomást. Amennyiben a GDP-növekedési kilátások továbbra is romlanak, az év végére mégis lehetőség nyílhat a monetáris lazításra.
