München megmutatta, hogy a nosztalgia néha felülmúlja a legfényesebb trófeákat is.

Münchenben már jóval a Bajnokok Ligája-döntő előtt megkezdődött a futball-láz, de péntek délután egy új szintre emelkedett az őrület, köszönhetően a nosztalgia varázsának. Azok, akik az Olympiapark mellett felépített SAP Garden lelátóján foglaltak helyet, nem csupán egy sporteseményre, hanem egy különleges időutazásra váltottak jegyet. A szinte teljesen megtelt csarnok, mintegy 12 ezer nézővel, a múlt dicsőségét idézte fel, miközben mindenki fergetegesen szórakozott.

A palánkos pályán megrendezett, kis létszámú (8 fős) csapatokat felvonultató minitorna, amely a hivatalos BL-nosztalgiaesemények között kapott helyet az UEFA naptárában, szinte teljesen megtöltötte a lelátókat. Körülbelül 12 ezer néző gyűlt össze, hogy tiszteletét tegye a múlt nagy legendái előtt - olyan játékosok előtt, akik közül sokan már két évtizede befejezték pályafutásukat, míg mások nemrégiben búcsúztak el a játéktól. Egy dolog azonban közös volt mindannyiukban: mindannyian maradandó nyomot hagytak a modern futball történetében, és ezt a közönség is érzékelte.

A 2025-ös BL-döntőt felvezető további anyagainkat itt éri el!

A tornán négy különleges csapat mérte össze tudását, mindegyiküket egy-egy BL-győztes ikon irányította: Luís Figo, Lothar Matthäus, Kaká és Clarence Seedorf. A névsor önmagáért beszélt, ám Seedorf sajnos nem tudott elutazni Münchenbe, így a Royal Seedorf nevű csapat nélküle lépett pályára. Társai a mérkőzések után egyetértettek abban, hogy nemcsak a játéktudása, hanem a személyisége is hiányzott a csapatból.

A legnagyobb ovációt két Bayern-legenda Lothar Matthäus és Franck Ribéry kapta. De nagy szeretettel fogadta a közönség Mario Gómezt, Giovane Élbert és Zé Robertót is, akik mind szép éveket töltöttek Münchenben.

Utóbbi valósággal meghökkentette a közönséget: noha már 50 éves elmúlt, a felét simán letagadhatná. Úgy nézett ki, mintha ma-holnap be is lehetne írni a Bayern kezdőcsapatába. Kondíciója, gyorsasága és technikai tudása a tornán szereplő mezőny egyik legjobbja volt. És nem volt messze tőle Franck Ribéry sem: ha a térde engedné, még mindig simán eljátszana bármelyik élvonalbeli bajnokságban. Még most is tele van elképesztő meglátásokkal, és a győzni akarása sem kopott meg. A vesztes első elődöntő hajrájában kihagyott helyzeten úgy bosszankodott, mintha nem is egy gálán, hanem a BL-döntőben maradt volna ki. Az NB I-ben - hogy ne szaladjunk túl messzire - komoly erősítés lenne mostani állapotában is, ez nem kérdés.

A játék nyilvánvalóan eltért a megszokott futballtól – már csak a palánkok miatt is –, de amit láttunk, az egyáltalán nem tűnt erőltetettnek. Az előadás valóban őszinte volt, néha kifejezetten mulatságos pillanatokkal fűszerezve, amiért a közönség maximálisan hálás volt. Olyan érzés volt, mintha régi barátok újra összejöttek volna egy meccsre; bár nem játszottak végig 90 percet, mégis mindannyian tudtak valami különlegeset, amit más nem. És ezt érdemes volt látni.

Kaká például egy büntetőrúgás előtt kétszer is alaposan megvizsgálta a labda szelepét, biztosítva, hogy minden a lehető legjobban álljon, így a rúgása hibátlan legyen. Ez a profizmus nem halványul el a "nyugdíjas" évekkel sem. Andrés Iniesta, aki alig fél éve még aktív labdarúgó volt, most már a legendák tornáján osztotta a labdákat. A közönség nagyra értékelte a jelenlétét – külön tapsot is kapott –, de sokak arcán ott bujkált a gondolat: "Már ő is ide tartozik? Olyan, mintha tegnap még a Bajnokok Ligája-elődöntőben döntő gólt szerzett volna..."

A szervezők igazán remek húzással készültek, amikor a Bajnokok Ligája-himnusz felcsendült a meccsek előtt. Az első taktusok hallatán Thiago Alcantara arca egy jellegzetes mosollyal derült fel, míg Blaise Matuidi szemeiben egyértelmű érzelmek tükröződtek. Könnyek gyülekeztek a tekintetében – és nem ő volt az egyetlen játékos, akinek a torkát az izgalom szorította össze.

Természetesen egy ilyen tornán nem mindenki lehet a közönség kedvence: Marco Materazzi neve hallatán néhány szórványos füttyszó hallatszott, ami a helyszín ismeretében egyáltalán nem meglepő. A német szurkolók emlékezete éles: a 2006-os világbajnokság elődöntőjében az olasz csapat éppen őket búcsúztatta, és bár Materazzi nem az a figura volt, aki a pálya középpontjába került, a döntőben szerzett gólja és a Zinedine Zidane-nal történt emlékezetes incidens miatt azóta is vitathatatlanul hírmondóvá vált. A bajorok szemében azonban egyáltalán nem a pozitív hős képét öltötte magára.

A tornát végül nem a Matthäus Masters nyerte - sőt, ők végeztek az utolsó helyen -, de ez igazából senkit nem zavart. Itt most nem az eredmény volt a fontos. Hanem a jelenlét. Az élmény. Az, hogy ezek a játékosok még mindig képesek 12 ezer embert megmozgatni egy péntek délután, sőt, nem egy, nem is két müncheni jobban várta ezt a fellépést, mint a fő attrakciónak számító Paris Saint-Germain-Internazionale BL-döntőt.

A nosztalgia néha többet ér, mint bármilyen trófea.

Az arany végül tizenhét(!) gólos finálé végén Figo csapatának nyakába került, a döntőt 9-8-ra elbukó Kaka's King zárt másodikként, míg a bronzmérkőzést a Royal Seedorf húzta be. A mini BL-serleget idéző trófeát is egy korábbi ikon, Fabio Capello adta át, míg a pálya szélén Arsene Wenger biztosította a szakértő elemzést. A torna legjobb játékosát is megválasztották, ez a serleg Figo vitrinjébe kerülhet be.

Az UEFA hivatalos YouTube-csatornáján az egész torna visszanézhető - ha valaki hangolódna az esti fináléra.

A müncheni hangulatról és a szurkolók várakozásairól szóló cikkünket itt, a finálét kísérő sportfiesztáról, mely Budapest számára is remek példa lehet a 2026-os döntő idejére pedig ide kattintva olvashatja!

A Paris Saint-Germain és az Internazionale izgalmas Bajnokok Ligája-döntője szombaton este 21 órakor veszi kezdetét. Az Index szakértői csapata élőben tudósít a mérkőzésről, és később részletes helyszíni beszámolóval szolgál az eseményről. Ne hagyd ki!

A PSG csapata a következő összeállításban lép pályára: a kapuban Donnarumma áll, míg a védelmet Hakimi, Marquinhos, Pacho és Nuno Mendes alkotja. A középpályán Fabián Ruiz, Vitinha és Joao Neves irányítanak, míg a támadósorban Barcola, Dembélé és Kvarachelia helyet foglal el. A csapat irányítását Luis Enrique látja el mint vezetőedző.