Milyen lépéseket tesz az új német kormány, hogy megakadályozza az AfD támogatottságának növekedését?

A gazdaság újbóli megerősítése és a migrációs kihívások megfelelő kezelése meghatározó tényezővé válik az új német kormány értékelésében. Ezt a véleményt osztották a szakértők a Political Capital budapesti konferenciáján.

"Az emberek sosem mondanak igazat annyira, mint vadászat közben, háborús időkben vagy választások előtt" - idézi Otto von Bismarck hajdani kancellár szavait. Ezt az elgondolkodtató megállapítást érdemes figyelembe venni a közelgő német kormány munkája során, különösen a várható nehéz koalíciós együttműködések fényében - hívta fel a figyelmet Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója.

A korábbi berlini nagykövet a Political Capital Merre tovább, Berlin? című panelbeszélgetésén felhívta a figyelmet arra a figyelemreméltó tényre, hogy a kereszténydemokrata-keresztényszociális unió (CDU/CSU) a történelem második legrosszabb választási eredményével, mindössze 28,5%-kal nyerte el a parlamenti mandátumokat. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Párt (SPD) a legrosszabb teljesítményét mutatta be, csupán 16,4%-ot elérve. Ennek ellenére mindkét párt közös kormányzásra készül, ami újabb izgalmas fejleményeket ígér a német politikai tájban.

Prőhle Gergely kifejtette, hogy a leendő kancellár mozgásterét jelentősen befolyásolja majd a csekély mandátumtöbbség. Ez azt jelenti, hogy az új kormány nem lesz képes olyan törvényeket elfogadni, amelyekhez kétharmados többség szükséges. Ilyenek például az adósságfék eltörlésére vagy a honvédség fejlesztésére vonatkozó intézkedések.

A legfrissebb mandátumbecslések alapján a 630 fős törvényhozás összetétele a következőképpen alakul: a CDU/CSU 208 képviselői hellyel bír, míg az Alternatíva Németországnak (AfD) 152 mandátumot szerzett. Az SPD 120 helyet kapott, a Zöldek 85-öt, míg a Linke 64 képviselőt tudhat magáénak.

2013-ban a német centrista pártok a szavazatok több mint 70%-át tudhatták magukénak, azonban azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg a szövetségi választásokon. Jelenleg ez az arány már 50% alá süllyedt.

Hettyey András külpolitikai szakértő a demokrácia diadalának nevezte a németországi választásokon tapasztalható kiemelkedően magas részvételi arányt. Az Andrássy Gyula Egyetem tanára új tendenciaként emelte ki, hogy a közel 60 millió választópolgár közül több mint egyharmaduk szélsőséges pártokra adta voksát: a szélsőjobboldali AfD 20,8, míg a szélsőbaloldali Linke és BSW 8,8, illetve 4,9 százalékot ért el.

Inotai Edit külpolitikai szakértő (Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány) kielemelte az ország megosztottságát: a volt NDK területén tarolt az AfD, és azt, hogy sok protest szavazat volt, mivel az emberek elégedetlenek voltak az SPD vezette kormány tevékenységével. Az ARD újságírója arról is beszélt, hogy az egész EU-ban megfigyelhető a fragmentálódás, a középpártok rendre szavazatokat veszítenek.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője emlékeztetett arra, hogy az AfD sok olyan polgárt megszólított, aki eddig nem ment el szavazni (1,8 millió ember), és főként a 25-40 éves korosztályból voksoltak rá sokan. A Zöldek pedig nagyjából megőrizték pozíciójukat, de nem tudták növelni támogatottságukat a fiatalok körében.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az AfD megduplázta négy évvel ezelőtti teljesítményét, és kiemelkedő eredményeket ért el Kelet-Németországban.

Prőhle Gergely véleménye szerint az is hozzájárul a helyzethez, hogy sok keletnémet polgár nem tekinti aggasztónak a szélsőjobboldali párt tevékenységét. Történelmi okokból kifolyólag úgy érzik, hogy a nácizmus újjáéledése csupán Nyugat-Németország problémája. Megjegyezte, hogy a volt NDK területén az AfD támogatottsága több helyen 48-50 százalékra rúgott, míg a nyugati régiókban is növekvő tendenciát mutat, de ott a párttal szembeni bizalmatlanság nagyobb mértékben jelen van.

Hettyei András kifejtette, hogy az AfD különösen vonzó volt az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező és az elmagányosodott emberek körében. Szerinte aggasztó a párt növekedése, mivel antidemokratikus jellemzőkkel bír: egyrészt neonáci személyek is megtalálhatók a soraiban, másrészt pedig a "csak mi vagyunk a nép" mentalitása is aggodalomra ad okot.

Egyúttal nem tekintenek rá koalíciós partnerként, mintegy védőfalat emelnek ellene, többek között azért, mert véleménye szerint csökkentené az EU befolyását, továbbá kétségbe vonja a klímaváltozás létezését.

Hunyadi Bulcsú úgy véli, hogy az AfD sikerében szerepet játszhatott az is, hogy a volt NDK lakosságának mentalitása hasonlóságot mutat az egykori szocialista országokéval. Az Európai Parlament színterén Orbán Viktor célja, hogy a Szuverenisták között lévő AfD-t közelebb hozza a Patrióták frakciójához. Azonban a német párt politikai előrehaladása főként a francia Nemzeti Tömörülés jobbközép irányultságán múlik.

Inotai Edit véleménye szerint a kormány teljesítménye kulcsfontosságú tényező a szélsőjobboldal jövőbeli megerősödésében Németországban. Az AfD sorsa nagymértékben múlik azon, hogy képes lesz-e csökkenteni radikális imázsát, különösen azáltal, hogy megszabadul a „vállalhatatlan” személyektől.

A kedden megalakult AfD-frakció új tagja Maximilian Krah, aki tavaly a párt kizárását okozta az Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali EP-frakcióból. Krah akkor egy megosztó kijelentést tett, miszerint a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.

A szakértők konszenzusra jutottak abban, hogy a gazdasági helyzet és a migrációs politikák kezelése azok a két kulcsterület, ahol a német lakosság jelentős változásokra számít az új kormány tevékenységétől.

Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy Németország jelentős mértékben függ külső tényezőktől: a védelem terén az Egyesült Államok, az energiaellátásban Oroszország, míg a kereskedelemben Kína kulcsszerepet játszik. Megjegyezte, hogy a zöld politikák "térden lőtték" a gazdaságot, így várhatóan szükség lesz azok felülvizsgálatára. Emellett valószínű, hogy csökkenteni fogják a szociális juttatásokat és a menekültek támogatására szánt segélyeket is.

Inotai Edit véleménye szerint, bár a gazdaság energiaigénye magas, az orosz energiaforrásokhoz való visszatérés egyre valószínűtlenebb. Az autóipar, mely a gazdaság motorjaként funkcionál, súlyos problémákkal néz szembe: a kínai verseny miatt jelentős pozíciókat veszített a nemzetközi piacon, részben az innováció hiánya miatt. Ezen túlmenően a hazai kereslet is csökkent, mivel a fiatal generációk már nem cserélik le járműveiket ötévente. Inotai úgy fogalmazott, hogy "a németek elaludtak", mivel több területen is lemaradtak a globális trendektől, például az internetes lefedettség és a digitalizáció terén.

Hettyei András is megerősítette ezt a nézetet, kiemelve, hogy számos helyen, például sörözőkben és boltokban, nem áll rendelkezésre a kártyás fizetés lehetősége. Véleménye szerint a német gazdaság számára elengedhetetlen a készpénz, és a gazdasági növekedés serkentéséhez szükség lehet az alkotmányban rögzített adósságfék enyhítésére. Jelenleg az államadósság csupán 58%-on áll, így van lehetőség annak további növelésére.

Kiemelte, hogy adókedvezmények révén is serkenthető a gazdaság növekedése. Ugyanakkor az új kormány valószínűleg kénytelen lesz emelni a védelmi költségvetést. Szerinte nem érdemes visszatérni az orosz energiahordozókhoz, mivel ha a származó bevételeket Moszkva fegyverkezésre fordítja, akkor a németek a megnövelt ukrán támogatások miatt gyakorlatilag kétszeresen is megfizetik ennek az árát.

Hunyadi Bulcsú sem tartja valószínűnek, hogy orosz energiát fognak vásárolni. Mint mondta, Friedrich Merz kancellárjelölt inkább "héjának" tűnik, vagyis Ukrajnát nagyobb mértékben támogatná. A CDU támogatná az atomenergiához visszatérést, ez viszont konfliktusforrás lehet a szociáldemokratákkal.

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a külföldi munkaerő integrálása hozzájárulhat a különböző szektorokat érintő munkaerőhiány mérsékléséhez. Ugyanakkor az új kormánynak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy az országban körülbelül 3 millió ember keres állást.

A migráció kérdése elsődlegesen biztonsági aspektusok figyelembevételével igényel rendezést, különösen azért, mert ez a téma jelentős hatással volt az AfD politikai erejének növekedésére. Kulcsfontosságú kérdésként merül fel, hogy miként lehet átalakítani a befogadási politikát, amelyet Angela Merkel nevéhez fűződő Willkommenskultur jellemez, valamint hogy lehetséges-e a menekülteket külföldön, az úgynevezett hot spotokon tartani anélkül, hogy megsértenénk az alapvető emberi jogaikat.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, sürgette a szociáldemokratákkal folytatott kormányalakítási tárgyalások azonnali megkezdését.

"Az ügyek rendkívül sürgősek, és nem engedhetik meg a halasztást, ezért arra kérek mindenkit, hogy azonnal indítsuk el a tárgyalásokat" - nyilatkozta a CDU/CSU kancellárjelöltje a berlini közös Bundestag-frakció ülését megelőzően.

Merz hangsúlyozta, hogy különösen három kérdéskörben kell világosságot teremteni. Az egyik ilyen a kül- és biztonságpolitika. Mint mondta, "a globális helyzet minden egyes nappal drámaian változik, ilyen viszonyok között cselekvőképes német kormányra van szükség".

Másodikként a migrációt, harmadikként pedig a gazdasági helyzetet említette.