A digitalizáció jelentős átalakulásokat hozott a hazai ügyvédi irodák életébe. Az új technológiák bevezetése lehetővé tette a hatékonyabb munkavégzést, a gyorsabb ügyintézést és a szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségét. Elsősorban a dokumentumkezel


2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

Milyen hatással van a technológiai fejlődés és az információfogyasztási szokások átalakulása a jogi szakmára? Hogyan segítenek a modern digitális eszközök a jogi munkafolyamatok hatékonyabbá tételében?

Jalsovszky Pál: A technológiai fejlődés és az információáradat következtében jelentősen csökkent az egyének befogadókészsége, ha egy szöveg fél oldalnál hosszabb, az a gyakorlatban már hosszúnak számít. Ez a trend a jogi szakmában is megjelent: míg egy átvilágítási jelentés régebben 150-200 oldal is lehetett, ma már az úgynevezett "red flag" riportokban csak a legfontosabb kockázati tényezőket emeljük ki az adott társasággal, vállalkozással kapcsolatban. Ráadásul a különböző szintű kockázatokat színkódokkal próbáljuk érzékeltetni, hogy azokat a döntéshozó gyorsabban átláthassa.

A világunk egyre bonyolultabbá válik, ami megköveteli, hogy új és innovatív eszközöket alkalmazzunk a problémák kezelésére. A jogi szektorban, különösen az átvilágítási folyamatok során, egyre inkább teret hódítanak a jogi technológiák, amelyek segítik a jogszabályok és információk hatékonyabb rendezését és feldolgozását. Ennek ellenére a bírósági adatbázisokban és az ítéletekben való keresés még mindig sok kihívással jár, ami komoly nehézségeket okoz az érintettek számára.

A hatóságokkal és bíróságokkal való kapcsolattartás terén óriási előrelépések történtek az utóbbi időszakban. Korábban a legtöbb ügyintézés papíralapú volt, ami gyakran személyes megjelenést is igényelt. Ma viszont a digitális kommunikáció uralja ezt a területet: az eljárások zömének lebonyolítása elektronikus úton történik, így elkerülhetjük a nyomtatást. Ez a változás nem csupán a munkafolyamatokat egyszerűsíti, hanem jelentősen felgyorsítja is azokat. Az ügyfelek, hatóságok és ügyvédi irodák egyaránt elvárják a gyors válaszokat, és a modern rendszer ennek megfelelően optimalizálja a folyamatokat, megkönnyítve ezzel minden érintett dolgát.

A dokumentumok benyújtása már nem igényli a több példány készítését, és nincs szükség arra sem, hogy személyesen felkeressük a cégbíróságot vagy a postát. Sőt, a jövőben akár a földhivatal látogatása is elkerülhetővé válhat.

Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van ezen a téren, ám ez nagymértékben függ attól, hogy a hatóságokkal vagy a bíróságokkal való kapcsolattartás mely aspektusát vizsgáljuk. Vannak olyan szektorok, ahol néhány évvel ezelőtt még előrébb jártunk, mint a szomszédos országok, azonban azok most kezdik behozni a lemaradást. A legnagyobb kihívást nálunk az jelenti, hogy a különböző hazai hatóságokkal való kommunikáció mindig más és más megközelítést igényel.

A digitális aláírás megjelenése óta sokan még mindig a hagyományos, kézi aláírást részesítik előnyben. Ennek hátterében több tényező is áll: a megszokás, a bizalom és a jogi érvényesség kérdései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek ne merjenek teljesen átállni az elektronikus megoldásokra. Az elektronikus aláírás elterjedéséhez szükség lenne a jogi keretek tisztázására, a felhasználói oktatásra és a technológiai infrastruktúra fejlesztésére. Az automatizáció jelentős mértékben átalakította a dokumentumkészítés folyamatát. A digitális eszközök nemcsak a munkaidőt csökkentették, hanem a hibák számát is minimálisra csökkentették, így a jogi szakemberek több időt tudnak fordítani a valódi értéket képviselő feladatokra. Az ügyvédi munka hatékonyságának növelésében az automatizáció lehetőséget ad arra is, hogy az ügyvédek gyorsabban és pontosabban dolgozzanak, így jobban tudják szolgálni ügyfeleiket, és versenyképesebbek maradhassanak a piacon.

J.P.: Noha már több százezer állampolgár alkalmazta az elektronikus aláírás egyszerűbb alternatívájaként az Ügyfélkapu keretein belül elérhető Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítést (AVDH), az üzleti életben az elektronikus aláírás még mindig nem vált széles körben elterjedtté.

Továbbra is inkább kézzel írunk alá, ami viszont nem túl hatékony egy több száz oldalas szerződésnél.

Hazánkban élő 'expat'-ek gyakran megjegyzik, hogy nálunk milyen nagy aláírási kultúra van, más országokban nem kell ennyi papírt aláírni. Sokkal hamarabb el kellene jutnunk oda, hogy a különböző dokumentumokat, szerződéseket elektronikusan írjuk alá.

F.T.: Az ügyfelekkel való kommunikáció módja is megváltozott. Míg korábban gyakran hosszú feljegyzéseket írtunk, ma már sok esetben elegendő az e-mail-es kommunikáció. Ami kihívás, hogy hogyan egyszerűsítsük, elektronizáljuk és automatizáljuk a különféle dokumentumok, például szerződések és beadványok készítését. Az elmúlt években ezen a területen történt a legnagyobb fejlődés, és mi is rengeteget dolgoztunk azon, hogy

A Legito rendszerünk segítségével a dokumentumkészítés folyamata rendkívül egyszerűvé, gyorssá és automatizálttá válik, így Ön időt és energiát takaríthat meg!

Számos dokumentumtípus létezik, amelyek csupán apró eltéréseket mutatnak, mint például az egyszerű szerződések vagy eseti meghatalmazások. Az élethelyzetek mindig eltérőek, és minden tranzakciónak megvan a maga sajátos jellege, legyen az megállapodás vagy megbízás. A szerződés szövegének jelentős része azonban a már létező elemek átvételén alapul, hiszen nem szükséges újra feltalálni például egy szavatossági klauzulát. Ez a megközelítés lehetővé teszi a dokumentumok automatizált elkészítését, amivel időt nyerhetünk, fokozhatjuk a hatékonyságot, és értéket teremthetünk ügyfeleink számára. Így ma már nem az a kulcskérdés, hogy elektronikusan vagy papíralapon dolgozunk, hanem inkább az, hogyan tudjuk még gyorsabbá és hatékonyabbá tenni az elektronikus dokumentumok létrehozását.

J.P.: Gondoljunk a szerződésre, mint egy bonyolult építményre, amely különböző építőkockákból áll. Ezek az építőkockák – vagyis a klauzulák és bekezdések – általában már adottak, de az igazi kihívás az, hogy miként illesztjük őket össze. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő szaktudás. A szerződés-automatizáció területén hatalmas lehetőségek rejlenek, hiszen a precíz összerakás nemcsak hatékonyabbá, hanem biztonságosabbá is teheti a jogi folyamatokat.

Az ügyvédjelöltek képzése folyamatosan átalakul a digitalizáció előrehaladtával. A kihívás abban rejlik, hogy miként őrizhetjük meg a szakmai mélységet egy olyan világban, ahol az automatizálás egyre nagyobb szerepet játszik. A Jalsovszky saját képzési programja kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatal jogászok felkészülten lépjenek be a modern jogi piactérre, és versenyképes tudással bírjanak. A program innovatív megközelítésekkel és a legfrissebb technológiák integrálásával biztosítja, hogy a jövő jogászai ne csak elméleti tudásra, hanem gyakorlati készségekre is szert tegyenek, lehetővé téve számukra a sikeres alkalmazkodást a folyamatosan változó jogi környezethez.

J.P.: Az ügyvédjelöltek az egyetem elvégzése után az ügyvédi irodákban éveken át szerződéstervezeteket készítettek, dokumentumokat fordítottak és ezáltal tanulták meg a szakmát. Ez a tanulási metódus idővel teljesen átalakulhat.

Egy új ügyvédjelölttől már nem azt kérjük, hogy írjon meg egy társaságalapítási dokumentumot, hanem azt, hogy a dokumentum-automatizációs rendszerünkben dolgozva állítsa azt össze. Tehát azt a fajta szakmai tudást nem fogja megszerezni, mintha végigvitte volna ezeket a folyamatokat. Hasonló a helyzet a szakmai angol nyelvtudás megszerzésével is: a fordítóprogramok használata el tudja kényelmesíteni az új generációt és ezért nem fog náluk kialakulni a rutinnal a magas szintű angol nyelvtudás.

F.T.: Elengedhetetlen, hogy ezt a tudást átadjuk a fiataloknak, és ezt mi elsősorban az oktatás révén valósítjuk meg. Különleges, saját fejlesztésű képzési programunk, a Jalsovszky Academy, kifejezetten a gyakorlati tapasztalatokra helyezi a hangsúlyt:

olyan jogi tudást, valamint képességeket igyekszünk átadni, amelyek segítik a joghallgatókat a későbbi jelölti és jogászi pályájukra való felkészülésben.

Az egy éves képzésünkre elsősorban harmad- és negyedéves egyetemisták jelentkezését várjuk. Ezen kívül a házon belüli tudásmegosztás is kiemelkedő szerepet játszik nálunk: rendszeresen tartunk belső oktatásokat, ahol kollégáink folyamatosan bővíthetik ismereteiket. A mindennapi munkavégzés során pedig az idősebb, tapasztaltabb munkatársaktól nyert mentorálás és tudásmegosztás szintén hozzájárul a fejlődéshez. Meggyőződésünk, hogy egy ügyvédi iroda legnagyobb értéke a benne dolgozó emberek szaktudása és tapasztalata.

J.P.: Ami nagy érték egy ügyvédjelöltnek, és amit szerintem nálunk megtanulhat, az a holisztikus látásmód, a komplex problémák analizálása és megoldása. Az elmúlt évtizedekben olyan szintre növekedett a joganyag mennyisége, amit egyszerre kell értelmezni és alkalmazni, ami egy radikálisan másfajta tudást igényel.

Napjainkban elengedhetetlen, hogy a jogász képes legyen átlátni a valóság összetettségét, és ezt a megértést hatékonyan átültetni a jogi keretekbe.

amit utána az ügyfélnek megfelelően tud majd kommunikálni. Kevésbé számít, hogy hogyan állítunk össze egy szerződést, sokkal inkább lényeges az, hogy hogyan kell a modern korban jogászként megoldani egy problémát, egy élethelyzetet.

Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia az ügyvédi munkában, és milyen határok vannak ezen a téren?

F.T.: Manapság egy ügyvéd számára elengedhetetlen, hogy kihasználja a rendelkezésére álló eszközöket. Nem csupán a hagyományos jogi feladatok elvégzésére kell koncentrálni, hanem arra is, hogy az ügyvéd szakma egyre inkább online térben is aktívvá válik. Szakmai cikkek írása és marketing anyagok készítése már szerves részévé vált a mindennapi munkának. Az ügyvédi tevékenységeket folyamatosan optimalizálni kell, hogy azok hatékonyabbak és eredményesebbek legyenek. Ne tévesszük szem elől, hogy az AI nem minden problémára kínál megoldást, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődése jelentős hatással van a jogi szakmára.

J.P.: Kicsit demokratizálja az ügyfél-ügyvéd kapcsolatot az AI, egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyfél már eleve úgy érkezik, hogy elmondja, mit javasolt neki a ChatGPT, és ha mi mást mondunk, akkor meg kell magyaráznunk, hogy mi miért gondoljuk másképpen.

Mindig is az a feladatunk marad, hogy hidat képezzünk a technológiai eszközök által nyújtott tudás és az ügyfél specifikus igényei között.

Nyújtsunk bizalmat és mély emberi megértést egymás felé. Úgy vélem, ezt a mesterséges intelligencia nem képes maradéktalanul átvenni, azonban a háttérmunkák és folyamatok egyre inkább hozzáférhetővé válnak mindenki számára. A végső következtetések levonása és a cselekvési tervek kidolgozása továbbra is a jogi tanácsadók felelőssége marad.

F.T.: Tanácsadóként, ügyvédként ezt egyáltalán nem bánom, páciensként is örülök, ha orvosi vizsgálat előtt vagy után információt tudok gyűjteni a problémámról. Szerintem az kifejezetten építi a bizalmat, hogy ha mondjuk felteszek három leinformált kérdést az orvosnak, akkor megválaszolja és elmagyarázza azokat. Egész egyszerűen el kell fogadni és figyelembe venni az ügyvédi munkában is, hogy az ügyfelek egy része már egészen konkrét elképzelésekkel, kérdésekkel fordul hozzánk. Úgy tudunk hitelesek lenni, ha foglalkozunk ezekkel és adekvát válaszokat adunk.

A vállalkozások digitális átalakulásával párhuzamosan az ügyvédi szolgáltatások és a jogi tanácsadás területe is jelentős változásokon megy keresztül. Az online környezetben való működés megköveteli a jogászoktól, hogy alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz és lehetőségekhez. A digitális platformok elterjedésével a jogi kérdések spektruma is szélesedik. A hagyományos szerződéskötések mellett megjelennek az elektronikus aláírások, a digitális adatkezelés jogi vonatkozásai, valamint a kiberbiztonság és a személyes adatok védelme. Az ügyvédeknek tehát nemcsak a meglévő jogszabályokat kell ismerniük, hanem a technológiai fejlődés által hozott új normákat és kihívásokat is. Emellett a vállalatok számára egyre fontosabbá válik a jogi tanácsadás integrálása a digitális stratégiájukba. A jogi szakemberek szerepe kiterjed a compliance, az adatvédelmi szabályok betartásának és a kockázatkezelésnek a támogatására is. Az ügyvédeknek proaktív megközelítést kell alkalmazniuk, hogy elősegítsék a vállalkozások zökkenőmentes működését a digitális világban. A digitális ügyvédi szolgáltatások, mint például az online jogi konzultációk vagy a jogi folyamatok automatizálása, szintén egyre népszerűbbek. Ez lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatást, ugyanakkor új kihívásokat is jelent a jogi etika és a személyes kapcsolatok terén. Összességében a digitális térben való tevékenység nemcsak az ügyvédi szolgáltatások témáit alakítja át, hanem a jogi szakma egészének jövőjét is formálja, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a jogászok számára.

F.T.: Az internetes jelenlét új kihívásokat hoz magával, amelyek eddig nem voltak ennyire hangsúlyosak, különösen az adatvédelem és a fogyasztóvédelem szempontjából.

A vállalkozások sokszor országhatárokon átívelő tevékenységet folytatnak, ennek megfelelően a tanácsok és a kérdések is nemzetköziesednek.

De az online jelenlét a vállalkozók és ügyfelek gondolkodásában is változást hozott. Korábban a személyes találkozók és hosszú, részletes tanácsok voltak a megszokottak, ma ennek ellenkezője figyelhető meg, az online kommunikáció egyértelműen előnyben részesül. Az ügyfelek nem feltétlenül akarnak személyesen találkozni és nem szívesen olvasnak hosszú szövegeket, inkább konkrét, gyakorlati tanácsokat keresnek.

A Jalsovszky egyik kiemelt szakterülete, az adójog az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Melyek a legnagyobb változások ezen a téren, és hogyan alkalmazkodtak hozzájuk az ügyvédi irodák?

J.P.: Amikor 20 évvel ezelőtt elindult az iroda, mások voltak az elvárások az adótervezéssel kapcsolatban. Akkoriban az volt a cél, hogy a vállalkozások lehetőleg egy adóparadicsomba rejtve tartsák a pénzüket és nullás adóval zárják le a tranzakciókat, ami már egyáltalán nem jellemző.

Sőt az elmúlt 5 évre inkább az adóparadicsomokból való kimenekülés a jellemző.

Abban az időszakban a számos nyilvánvaló adózási kiskapu jelentősen megkönnyítette a helyzetet. Például, ha egy amerikai vállalat filmet vagy filmjogokat értékesített Dél-Koreában, akkor az amerikai és a dél-koreai adószabályok értelmében, ha a dél-koreai fél jogdíjat fizetett az amerikai cégnek, az adott összeget forrásadó terhelte. A probléma megoldásaként sokan beiktattak egy magyar vállalkozást, hiszen Magyarország és Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok között léteztek olyan kettős adóztatási megállapodások, amelyek lehetővé tették, hogy ha Dél-Koreából jogdíjat utalnak Magyarországra, akkor ne vonjanak le forrásadót. Ez a struktúra lehetőséget teremtett arra, hogy a cégek jelentős adóelőnyökhöz jussanak. Korábban ez viszonylag egyszerűen működött, hiszen csupán egy cég létrehozása elegendő volt ahhoz, hogy azt úgy kezeljék, mintha valódi gazdasági jelenléttel bírna, miközben valójában csupán papíralapú működés zajlott.

A nemzetközi adótervezés azóta azonban teljesen megváltozott. Egy időben szinte heti szinten jelentek meg olyan irányelvek (BEPS, ATAD, FATCA, stb.), amelyek megnehezítették a nemzetközi adótervezést. Ezek mind arra szolgáltak, hogy megszüntessék azokat a hézagokat, amik a nemzetközi adózásban jelen voltak. Ma már az adóhatóságok is sokkal szigorúbbak, és minden cégnek valódi gazdasági jelenléttel kell rendelkeznie, hogy ilyen adókedvezményeket igénybe lehessen venni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megszűnt a nemzetközi adótervezés, inkább azt,

A korábbi, egyértelmű struktúrák mellett egyre inkább teret nyernek a gondosan kidolgozott, kifinomult megoldások.

F.T.: Az évek során a fókusz és az ügyfelek céljai jelentős átalakuláson mentek keresztül. Két évtizeddel ezelőtt jellemzően azok a vállalkozók voltak aktívak Magyarországon, akik a 90-es években indították el sikeres üzleteiket. Akkoriban legfőbb céljuk a profit maximális növelése és a bevételek újra befektetése volt. Manapság azonban sok esetben már inkább az a kérdés foglalkoztatja őket, hogy miként tudnák a lehető legjobban elhagyni cégüket. Természetesen továbbra is lényeges az adóoptimalizálás, de a vállalkozók egyre inkább új életszakaszba lépnek, és vállalkozásaik is új dimenziókba jutnak. Ennek következtében a vagyontervezési lehetőségek iránti érdeklődés folyamatosan nő, és mi is folyamatosan bővítjük szolgáltatásainkat, hogy még szélesebb körben tudjuk támogatni ügyfeleinket.

Related posts