Milyen specifikus jogi feladatokat lehet hatékonyabban ellátni mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal?
Az olyan digitális eszközök, mint a mesterséges intelligencia, a cégek és a jogi világ számára is új lehetőségeket, illetve kihívásokat hoznak. A jogászoknak már nem csupán azt kell biztosítaniuk, hogy a cégek megfeleljenek az egyre bonyolultabb és szigorúbb jogi előírásoknak, hanem gondoskodniuk kell arról is, hogy az adott cég a megfelelő technológiát a megfelelő módon alkalmazza. A Digital Compliance 2025 konferencián ezeknek a változásoknak a meglévő vállalati folyamatokba történő integrálásával foglalkozunk, emellett arra is rávilágítunk, hogy a jogi compliance - azaz a jogi szabályozásnak való megfelelés - miért több, mint kötelező adminisztráció, hogyan válhat üzleti stratégiává. Szólláth Edinát és Vági Renátót, a Wolters Kluwer Hungary jogászait arról kérdeztük, hogyan kezelhetők egységesen a technológiai újítások és a jogi előírásoknak való megfelelés, valamint az AI és a digitális compliance eszközök hogyan segíthetnek a folyamatok egyszerűsítésében.
A digitális transzformáció már teljes erejével zajlik, és szinte minden iparág és vállalat életére kihat. De vajon milyen módon érinti ez a jogi osztályok tevékenységét, és milyen új kihívásokkal kell szembenézniük? Az új technológiák megjelenése nem csupán a munkafolyamatokat alakítja át, hanem új jogi kérdéseket is felvet, amelyekkel a jogászoknak foglalkozniuk kell. A digitális eszközök integrálása, az adatkezelés, a kibertámadásokkal kapcsolatos védelem és a jogi megfelelés mind olyan területek, ahol a jogi osztályoknak innovatív megoldásokat kell találniuk. Az új kihívások mellett azonban lehetőség is rejlik, hiszen a digitális transzformáció új perspektívákat nyithat meg a jogi szolgáltatások terén.
Vági Renátó: A mai világban egyre több nagyvállalat fordul különféle technológiai megoldásokhoz, különösen a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokhoz, hogy fokozza a munkafolyamatok hatékonyságát. Ez a fejlődés új kihívások elé állítja a jogi osztályokat, hiszen elengedhetetlen, hogy ezeket a technológiai eszközöket és a cégek által nyújtott technológiai szolgáltatásokat úgy integrálják, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek.
Szólláth Edina: A vállalatoknak nemcsak gyorsan kell reagálniuk a szabályozási változásokra, hanem arra is figyelniük kell, hogy előrelátóan kezeljék a fejlesztéseiket. A legfontosabb területek, ahol a szabályozáshoz alkalmazkodni kell
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a kiberbiztonság, az adatvédelem, a mesterséges intelligencia használata és az online platformok működése témakörében: A digitális világban a kiberbiztonság olyan alapvető pillérré vált, amely megvédi az érzékeny adatokat a folyamatosan fejlődő fenyegetésektől. Az adatvédelem nem csupán jogi kötelezettség, hanem etikai felelősség is, amely garantálja a felhasználók bizalmát az online szolgáltatások iránt. A mesterséges intelligencia forradalmasítja az adatkezelést, hiszen képes gyorsan és hatékonyan elemezni hatalmas mennyiségű információt, ezzel segítve a biztonsági intézkedések folyamatos fejlesztését. Az online platformok működésének megértése elengedhetetlen a felhasználók számára, hogy tudatosan navigálhassanak a digitális térben, és védhessék saját adataikat a potenciális kockázatokkal szemben. Az összesített tudásunk és eszközeink révén képesek vagyunk egy biztonságosabb online környezet kialakítására, ahol a technológia és az emberi jogok harmonikusan együttélnek.
A Wolters Kluwernél egyedülálló helyzetben vagyunk, mivel nemcsak a legmodernebb technológiát kínáljuk, hanem magunk is aktívan alkalmazzuk azokat. Küldetésünk, hogy navigálási segítséget nyújtsunk ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, valamint nem jogi háttérrel rendelkező szakembereknek a digitális világ folyamatos átalakulásában. Szakértői megoldásainkkal célunk, hogy hatékonyan támogassuk a vállalatokat jogi kötelezettségeik teljesítésében, így biztosítva számukra a jogszabályoknak való maximális megfelelést.
Mennyire képesek a hazai vállalatok jogi osztályai lépést tartani a folyamatosan változó jogi környezettel? És mennyire mutatják a cégek a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz?
Sz.E.: Ez attól is függ, hogy egy vállalat milyen szoftvereket és digitális megoldásokat használ, vagy egyáltalán használ-e valamit. Vannak cégek, amelyek még csak a digitális érettség belépő szintjén tartanak, de egyre többen már egészen magas szintű technológiát használnak. Ráadásul az iparág is számít, hiszen például egy egészségügyi technológiával foglalkozó, egészségügyi termékeket előállító (pharma) cégnek sokkal szigorúbb szabályozásokat kell figyelembe vennie.
Minden évben elindítjuk a "Future Ready Lawyer" kutatási programunkat, amelynek célja a vállalati jogtanácsosok és ügyvédi irodák munkatársainak tapasztalatainak részletes elemzése. Ezzel igyekszünk mélyebb betekintést nyerni abba, miként alkalmazkodnak a jogi osztályok a folyamatosan változó környezethez. Jelenleg a mesterséges intelligencia használata és annak gyakorlati alkalmazása a jogi területen a legégetőbb téma, ami a havi meetupjainkon is kiemelt figyelmet kap. Kutatásunk eredményei szerint...
A jogi szektorban a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, hiszen a jogi osztályok 76%-a és a jogi irodák 68%-a heti rendszerességgel támaszkodik ezen technológiákra.
ami jelentős növekedés az előző évi adatokhoz képest, ez is mutatja, hogy a jogi szakemberek egyre inkább felfedezik és alkalmazzák az AI-t. Sőt, sokan a következő években terveznek is befektetni saját mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres megoldások használatába és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekbe annak érdekében, hogy még inkább beilleszthessék azt a munkafolyamataikba, és természetesen azért, hogy versenyelőnyre is szert tegyenek.
A jogi szakemberek adaptációs szándéka kétségtelenül jelen van, de a kutatások rávilágítanak arra, hogy azok között, akik a mesterséges intelligenciát szeretnék integrálni a mindennapi munkájukba, körülbelül 50% még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe. Sokak számára nem világos, miként alkalmazhatják a technológiát, és mely feladatokat lehetne hatékonyabbá tenni az AI segítségével. Emellett a szükséges szakértelem és jártasság terén is hiányosságokat tapasztalnak. A jogi egyetemek nem mindig nyújtanak megfelelő lehetőséget az informatikai ismeretek elsajátítására, ezért kiemelten fontos lenne, hogy a szakemberek megtanulják, hogyan használhatják ezeket az innovatív megoldásokat a gyakorlatban.
A Legaltech meetupokon gyakorlati példákon keresztül, szakértők segítségével mutatjuk be, hogyan alkalmazhatók a különböző jogi technológiák. Ezen kívül több egyetemen is indítottunk legaltech kurzusokat, hogy a jövő jogászai könnyebben elsajátíthassák ezeknek a technológiáknak a használatát. Cégeknek is indítottunk egy képzést, ahol bemutatjuk a legújabb mesterséges intelligencia eszközök jogi alkalmazási lehetőségeit, mint például a ChatGPT-t, a Perplexity AI-t vagy a Google NotebookLM-et.
Olyan innovatív megoldásokat kívánunk kifejleszteni, amelyek zökkenőmentesen illeszkednek a jogi szakemberek mindennapi tevékenységeihez. Az egyik leggyakrabban hallott vélemény az, hogy...
Nem kívánnak egy újabb, önálló eszközt bevezetni, amely nem harmonizál a meglévő munkafolyamataikkal.
Inkább olyan megoldást keresnek, ami nem változtatja meg a munkafolyamatokat, de hatékonyabbá teszi a feladatok elvégzését.
Milyen konkrét jogi feladatokat lehet hatékonyabban ellátni mesterséges intelligenciával támogatott megoldások révén? A jogi szektorban számos tevékenység van, ahol az AI jelentős javulást hozhat. Például: 1. **Szerződéskezelés**: Az AI képes automatizálni a szerződések átvizsgálását, elemzését és a kockázatok azonosítását, ezáltal csökkentve az emberi hibákat és gyorsítva a folyamatokat. 2. **Jogi kutatás**: Az intelligens algoritmusok gyorsan és precízen képesek átvizsgálni a jogi precedenseket és releváns jogszabályokat, ezzel időt takarítva meg a jogászok számára. 3. **Peres ügyek előkészítése**: Az AI segíthet az ügyekhez kapcsolódó dokumentumok előkészítésében, a bizonyítékok rendszerezésében és a jogi érvek kidolgozásában. 4. **Compliance és kockázatkezelés**: Az AI-alapú rendszerek folyamatosan figyelemmel kísérhetik a jogszabályi változásokat, és automatikusan értesíthetik a cégeket a szükséges intézkedésekről. 5. **Ügyfélkommunikáció**: Chatbotok és virtuális asszisztensek révén a jogi tanácsadók hatékonyabban válaszolhatnak az ügyfelek kérdéseire, ezzel javítva a szolgáltatás színvonalát. Ezek a példák csak néhányat jelentenek a sok közül, ahol a mesterséges intelligencia képes forradalmasítani a jogi dolgozók mindennapi munkáját, lehetővé téve számukra, hogy a stratégiai feladatokra koncentráljanak.
V.R.: Az új, nyelvi modellekre alapozott mesterséges intelligencia eszközök rendkívül értékesek lehetnek a dokumentumok részletes elemzésében és összehasonlításában. Ezek segítségével nemcsak az eltérések és hasonlóságok feltárására nyílik lehetőség, hanem a jogszabályi megfelelőség szempontjából is jelentős következtetéseket vonhatunk le az összehasonlítások alapján.
Amikor egy friss jogszabály lép életbe, ezek az eszközök jelentősen felgyorsítják a megértési és feldolgozási folyamatokat.
Ezekbe a megoldásokba egyszerűen feltölthetjük az információkat, és szabad szavas kérdésekkel is kommunikálhatunk velük, miközben elég pontos válaszokat adnak. Ha például egy jogszabály-módosításról van szó, összehasonlíthatjuk az új és a régi változatot, és kérhetünk segítséget az elemzéshez. Ha ezeket az eszközöket a vállalatok belső szabályzataival párosítjuk, akkor lehetőség van összehasonlítani a belső irányelveket a jogszabályokkal. Ha a belső szabályzat nem teljesen felel meg a jogszabályoknak, az eszköz segíthet a kockázatelemzésben is. Fontos odafigyelni arra, hogy milyen dokumentumokat töltünk fel a nyílt hozzáférésű vagy felhőalapú eszközökre.
A belső adataink feltöltése potenciális adatvédelmi kockázatokat rejt magában, mivel ezeket az információkat a rendszerek frissítésére vagy új modellek fejlesztésére is felhasználhatják. Kiemelten fontos, hogy mindig odafigyeljünk arra, hogy személyes adatok és üzleti titkok ne kerüljenek nyilvánosságra. Ha biztonságosabb alternatívát keresünk, érdemes megfontolni a belső szervereken vagy más védettebb környezetekben futó modellek alkalmazását.
Sz.E.: A jogszabályváltozások nyomon követésére többféle megoldás is létezik, ezek alkalmazása nagyban függ a vállalatok vagy szervezetek igényeitől, valamint az iparágtól. Vannak egyszerű eszközök, de akár bonyolultabb, projektmenedzsmentbe illeszthető szoftverek is. Ezek gyakorlatilag már automatikusan figyelik a jogszabályokat, és értesítést küldenek, ha valamelyik változás releváns a cég számára. A felhasználó beállíthatja, hogy mely jogszabályok változásait szeretné figyelni, és jelentéseket tölthet le a legfrissebb változásokról.
Úgy vélem, hogy a jogszabályi változások figyelemmel kísérése a megfelelés támogatásának alapvető lépése, szinte a rajtvonalat jelenti. A professzionális eszközök azonban ennél sokkal többre képesek. Ezek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jogszabályi módosításokhoz specifikus megfelelőségi feladatokat rendeljünk, sőt, a vállalaton belüli különböző területekhez is testre szabott teendőket kapcsoljunk.
Ezek a rendszerek alkalmasak arra, hogy részletes nyilvántartást tartsanak a jogszabályokkal összefüggésben végzett feladatokról és azok változásairól, valamint a vállalati jogszabályi megfelelésről.
A célunk, hogy a cég működését érintő minden változás folyamatosan, naprakészen elérhető legyen. Ennek érdekében saját fejlesztésű Compliance megoldásunk, az online hozzáférhető Complist, most egy új dokumentumfigyelő modullal bővült. Ez a modul kifejezetten arra lett tervezve, hogy segítsen nyomon követni és dokumentálni a vállalati dokumentumokban hivatkozott jogszabályok változásait. A felhasználók mostantól egyszerűen feltölthetik saját dokumentumaikat, például az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), és a rendszer automatikusan elemzi a feltöltött anyagban szereplő jogszabályi hivatkozásokat. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer kizárólag a jogszabályokra összpontosít, így semmilyen más érzékeny adatot vagy üzleti titkot nem vizsgál. Ezáltal a jogszabályi módosításokra összpontosítva, a felhasználók könnyedén figyelemmel kísérhetik az adott dokumentumban található jogszabályokat, és naprakészen értesülhetnek azok frissítéseiről.
Nyáron újabb határidők következnek, pontosan milyen előírásokat kell majd a cégeknek szem előtt kell tartaniuk?
Sz.E.: Úgy vélem, hogy az idei évben mindenki a közelgő akadálymentességi irányelv követelményeinek teljesítésére összpontosít, amely június 28-tól lép életbe. Ez az új szabályozás számos területet érint, ezért érdemes minél hamarabb felkészülni rá, hiszen a határidő egyre közeledik, és az előírások rendkívül összetettek. Bár az átállás nem mentes a kihívásoktól, a felkészülés folyamata annál zökkenőmentesebb lehet, minél előbb kezd el egy vállalat dolgozni a megfelelésen, és minél többet beszélünk a témáról szakmai fórumokon.
A kiberbiztonsági előírások, mint például a NIS2 rendelet, már érvényben vannak, és ez a téma tavaly szinte mindenki számára ismerős volt. A vállalatoknak mostantól gondoskodniuk kell arról, hogy teljes mértékben megfeleljenek ezeknek a szabályoknak. Ennek részeként 2025-től minden évben részletes beszámolókat kell készíteniük, amelyekben bemutatják, miként kezelik a kiberbiztonsági kihívásokat és a lehetséges biztonsági eseményeket. Továbbá, az AI alkalmazására vonatkozóan is új előírások léptek életbe, amelyek közül néhány már hatályos (például 2025. február 2-től a tiltott AI-gyakorlatra vonatkozó szabályok), míg mások, amelyek a széleskörű célú AI modellek irányítási és kötelezettségi követelményeit szabályozzák, 2025. augusztus 1-jén lépnek érvénybe.
Ha egy vállalat nem teljesíti a jogszabályi kötelezettségeit, számos következménnyel és szankcióval kell szembenéznie. Ezek a következők lehetnek: 1. **Pénzbírságok**: Az egyik leggyakoribb szankció a pénzbírság, amelyet a hatóságok szabhatnak ki. A bírság mértéke változó, és általában a jogsértés súlyosságától függ. 2. **Jogi eljárások**: A vállalat ellen akár büntetőeljárás is indítható, ami komoly jogi következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot vagy a börtönbüntetést is a felelős személyek számára. 3. **Engedélyek visszavonása**: Ha a vállalat működési engedélye, vagy más szükséges engedélyei nincsenek rendben, azokat visszavonhatják, ami a működés leállításához vezethet. 4. **Kártérítési igények**: A jogszabályok megszegése miatt harmadik felek, például ügyfelek vagy beszállítók kártérítési igényeket támaszthatnak a vállalattal szemben. 5. **Hírnév károsodása**: A jogsértések nyilvánosságra kerülése súlyosan károsíthatja a vállalat hírnevét, ami hosszú távon befolyásolhatja az ügyfelek bizalmát és a piaci pozíciót. 6. **Fokozott ellenőrzés**: A jogszabályi kötelezettségek megszegése után a vállalatot nagyobb figyelemmel és gyakrabban ellenőrizhetik a hatóságok. Összességében a jogszabályi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat, amelyek nemcsak pénzügyi terheket, hanem a vállalat egészének működését is veszélyeztethetik.
Sz.E.: Elsősorban pénzbírságra lehet számítani, de a végső döntés számos tényezőtől függ, például a jogsértés súlyosságától és a vállalat nagyságától. Ha a GDPR tapasztalataira támaszkodunk, akkor elképzelhető, hogy jelentős összegű bírságokat is kiszabhatnak, ahogy azt a GDPR esetében láthattuk. Véleményem szerint a hatóságok inkább támogató szándékkal fognak fellépni, mivel nem az a céljuk, hogy minél több bírságot rójanak ki, hanem hogy biztosítsák a cégek jogszabályoknak való megfelelését. Továbbá fontos megemlíteni, hogy azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják az előírásokat, reputációs károkat szenvedhetnek el, hiszen a presztízsveszteség gyakran sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint maga a pénzbírság.
V.R.: A pénzbírságok és a hírnévkárok mellett elengedhetetlen kiemelni, hogy ezek a szabályozások jelentős hatással lehetnek sok ember életére. Például az akadálymentességi irányelv betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem egy olyan lépés is, amely elősegíti, hogy mindenki könnyebben hozzáférhessen a digitális tartalmakhoz. Az ilyen intézkedések révén valóban egy inkluzívabb és elérhetőbb online környezetet teremtünk.
Az akadálymentesség nemcsak egy adott csoportot érint, hanem bárki számára hasznos lehet,
A hosszú munkanap vagy a fáradtság következtében sokan jobban értékelik a könnyen olvasható felületeket. Ez egy lényeges szempont, amelyet mindenkinek érdemes szem előtt tartania.
Hogyan integrálhatóak a compliance támogató technológiai megoldások a meglévő rendszerekbe? A compliance, vagyis a jogszabályi megfelelőség biztosítása napjainkban kiemelkedő fontossággal bír a vállalatok számára. A technológiai megoldások hatékony beépítése a meglévő rendszerekbe kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy a vállalatok zökkenőmentesen és hatékonyan tudják kezelni a jogszabályi előírásokat. Íme néhány lépés, amely segíthet ebben a folyamatban: 1. **Rendszerfelmérés**: Az első lépés a meglévő rendszerek alapos felmérése, hogy megértsük, hol vannak hiányosságok a compliance terén. Érdemes felmérni a folyamatokat, az adatkezelést és az informatikai infrastruktúrát. 2. **Célok meghatározása**: Határozzuk meg, hogy milyen compliance követelményeknek kell megfelelni, és milyen technológiai megoldások segíthetnek ezek teljesítésében. A célok világos megfogalmazása segít a megfelelő eszközök kiválasztásában. 3. **Technológiai megoldások kiválasztása**: Válasszunk olyan technológiákat, amelyek képesek integrálódni a meglévő rendszereinkbe. Ilyenek lehetnek például adatvédelmi szoftverek, kockázatkezelő rendszerek vagy automatizált jelentési megoldások. 4. **Tesztelés és pilot projektek**: Indítsunk el pilot projekteket, hogy teszteljük az új megoldások működését és hatékonyságát. Ez lehetővé teszi, hogy az esetleges problémákat korai szakaszban felismerjük és orvosoljuk. 5. **Képzés és oktatás**: A dolgozók megfelelő képzése elengedhetetlen a compliance technológiák sikeres alkalmazásához. Biztosítsunk lehetőséget számukra, hogy megismerkedjenek az új rendszerekkel és azok működésével. 6. **Folyamatos nyomon követés és fejlesztés**: Az integráció után is fontos a rendszerek folyamatos monitorozása és a jogszabályi környezet változásainak figyelemmel kísérése. Ez lehetővé teszi a technológiák folyamatos fejlesztését és a megfelelőség fenntartását. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy a compliance támogató technológiai megoldásokat hatékonyan építsük be a meglévő rendszerekbe, így biztosítva a jogszabályi megfelelést és a vállalat működésének zavartalanságát.
Sz.E.: Amikor új szoftvert integrálunk egy munkafolyamatba, az egyik leglényegesebb szempont, hogy a felhasználók számára már ismerős felületekkel dolgozhassanak, vagy legalábbis annak egy részével. Így elkerülhetjük, hogy teljesen új megoldások kezelését kelljen elsajátítaniuk. Célunk nem csupán egy vadonatúj felület bemutatása, hanem termékeink és szolgáltatásaink egy átgondolt, összekapcsolt ökoszisztémaként történő fejlesztése. Ennek eredményeként, amikor a felhasználó belép, egy olyan környezet várja, amelyet könnyedén felismer, így a használatát is hamarabb elsajátíthatja. A változásokkal szembeni ellenállás is mérséklődik, ami gyakori probléma új technológiák bevezetésekor, különösen, ha a felhasználók már egy ismerős, megszokott felületen dolgoznak. Az új megoldások elfogadtatása sokkal zökkenőmentesebbé válik, így például egy nagyobb ügyvédi irodán belül a Jogtár®-ra alapozva egy összekapcsolt rendszert alakíthatunk ki, amely támogatja a folyamatok gyorsabb és egyszerűbb bevezetését.
V.R.: Arra törekszünk, hogy a termékeink könnyen összekapcsolhatóak és integrálhatóak legyenek egymással, de arra is figyelünk, hogy más szolgáltatásokkal is jól működjenek. Például a Microsoft különböző termékeivel - mint a Word, Excel vagy Outlook - zökkenőmentesen együttműködnek a mi fejlesztéseink is.
Az új technológia bevezetése izgalmas, de egyben kihívásokkal teli folyamat is. Számos kockázattal kell szembenéznünk, amelyek közül néhányat érdemes kiemelni. Először is, a technológiai integráció során előfordulhatnak technikai problémák, mint például az új rendszer kompatibilitása a meglévő infrastruktúrával. Ezért fontos alaposan megtervezni az átállást, és tesztelni a rendszereket a bevezetés előtt. Másodszor, a felhasználói ellenállás is jelentős kockázat. Az alkalmazottak gyakran félhetnek az új technológiától, különösen, ha úgy érzik, hogy az veszélyezteti a munkájukat. A siker kulcsa itt a megfelelő képzés és kommunikáció, amely segíti őket az új eszközök elfogadásában. Harmadszor, a biztonsági kockázatok sem elhanyagolhatóak. Az új technológiák gyakran új sebezhetőségeket hoznak magukkal, amelyek kihasználásával adatlopás vagy más kiberbűncselekmények történhetnek. A rendszeres biztonsági auditok és a megfelelő védelmi intézkedések bevezetése csökkentheti ezeket a kockázatokat. A kockázatok hatékony kezelése érdekében célszerű egy átfogó kockázatelemzési tervet kidolgozni, amely magában foglalja a kockázatok azonosítását, értékelését és nyomon követését. Emellett a folyamatos kommunikáció és a visszajelzések figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a bevezetés zökkenőmentes legyen, és hogy a munkavállalók is aktívan részt vegyenek a folyamatban. A rugalmasság és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú a sikerhez, hiszen a technológiai környezet folyamatosan változik.
A változásokkal szembeni ellenállás teljesen természetes emberi reakció, és fontos, hogy ezt a kockázatot tudatosan kezeljük. Azonban a megfelelő képzések és támogatás segítségével ezt a gátat könnyedén leküzdhetjük. Ha a munkavállalók számára világossá válik, hogy az új technológia hogyan segíti elő a munkájukat, sokkal valószínűbb, hogy nyitottabbak lesznek a változásokra. A legjobb megközelítés, ha a bevezetési folyamat előtt folyamatos párbeszédet folytatunk, és a vezetőség aktívan bevonja a munkavállalókat. Például érdemes megkérdezni tőlük, milyen új eszközökre lenne szükségük a mindennapi feladataik elvégzéséhez, és figyelembe venni, hogy az új technológia hogyan illeszkedik a már meglévő rendszerekhez. Ezzel a megközelítéssel biztosíthatjuk, hogy a bevezetés zökkenőmentesen és hatékonyan valósuljon meg.
Ha világosan körvonalazzuk, hogy egy új technológiai megoldás pontosan milyen célokat szolgál, akkor az egész stratégia sokkal érthetőbbé válik, és nyilvánvalóvá válik, mit kívánunk elérni általa.
A célkitűzés megfogalmazása a legújabb technológia alkalmazásának egyik alapvető pillére.
V.R.: A bevezetés során minden vállalatnak alaposan mérlegelnie kell, hogy az új technológiai megoldások miként illeszkednek a rájuk vonatkozó szabályozási keretekhez. Fontos, hogy megvizsgálják, hogyan lehet ezeket az eszközöket a lehető legjobban testre szabni, hogy megfeleljenek a helyi jogi előírásoknak és a már meglévő belső irányelveknek. Kiemelkedő példa erre az adatvédelem, amely országonként eltérhet. Míg Európában egy egységes adatvédelmi jogszabály (GDPR) érvényes, addig minden egyes országban és iparágban - például az ügyvédi kamarák esetében - létezhetnek sajátos szabályozások. Ezért a jogi szakemberek számára elengedhetetlen, hogy ellenőrizzék, vajon a kiválasztott eszköz adatkezelési tájékoztatója nemcsak a GDPR-nak, hanem az ügyvédi titoktartási követelményeknek is megfelel-e.
A környezeti tudatosság is egyre fontosabb téma, különösen az EU által meghatározott ESG irányelv kapcsán, amelyhez minden vállalatnak alkalmazkodnia kell. Az ilyen irányelvek különösen a mesterséges intelligenciát érintik, mivel ezek a technológiák hatalmas erőforrást igényelnek. Nem véletlen, hogy gyakran hallunk arról, mennyi áramot és vizet fogyasztanak ezek a rendszerek. A ChatGPT-szerű modellek fejlesztése óriási erőforrást igényel - egy régebbi modell tanítása során 700 ezer liter víz fogyott el, ami körülbelül 320 Tesla autó legyártásának felel meg. Az újabb modellek ennél még nagyobb energiafelhasználással működhetnek. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, és így a hatékonyság is javul, az előállításuk és használatuk továbbra is jelentős környezeti terhelést jelent. A ChatGPT tavaly 8,4 tonna szén-dioxidot termelt, és egy átlagos 20-30 perces beszélgetés vele körülbelül fél liter vizet használ el.
A compliance officer szerepe rendkívül sokrétű és kulcsfontosságú a szervezetek működésében. Ő az, aki biztosítja, hogy a vállalat tevékenységei összhangban álljanak a jogi és etikai normákkal, valamint a belső szabályzatokkal. Feladatai közé tartozik a jogszabályi előírások folyamatos nyomon követése, a kockázatok azonosítása és kezelése, valamint a dolgozók képzése a compliance-el kapcsolatos kérdésekben. A compliance officer munkája számos területet ölel fel, beleértve a pénzügyi szabályozásokat, adatvédelmet, munkajogot és a környezetvédelmi előírásokat. Mindezek mellett a belső auditok lebonyolítása és a szabálytalanságok kivizsgálása is a feladatai közé tartozik. A különböző területek közötti kommunikáció elősegítése érdekében a compliance officer szerepe nem csupán a jogi keretek betartására korlátozódik. Ő hidat képez a különböző osztályok között, segítve ezzel a közös célok elérését. Rendszeres találkozókat szervez, ahol megvitatják a felmerülő kérdéseket, és ösztönzi a nyílt párbeszédet. Ezenkívül a különböző csapatok számára iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat kínál, amelyek elősegítik a hatékony együttműködést és a problémák gyors megoldását. Így a compliance officer nem csupán a szabályok őre, hanem egy olyan facilitátor is, aki hozzájárul a szervezet harmonikus működéséhez.
A compliance officer szerepe rendkívül összetett és sokrétű. Feladatkörébe tartozik a szervezet működésének alapos elemzése, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat, belső szabályokat, üzleti igényeket és kockázati tényezőket. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy közvetlen kapcsolatban álljon a felsővezetőséggel, és minden munkavállaló számára elérhető legyen. Jelenleg nincs konkrét előírás a compliance officer végzettségére vonatkozóan, de a jogi háttér előnyös lehet a pozíció betöltéséhez. A compliance szakirányú jogászképzés nem csupán a jogi ismereteket nyújtja, hanem egy átfogó, rendszerszemléletű megközelítést is biztosít. Ennek révén a compliance officer képes pontosan felmérni a szervezeten belüli kockázatokat, figyelmeztetni a lehetséges jogi problémákra, valamint támogatni a megfelelő belső képzések és folyamatok kidolgozását.
A jogi szakma jelenlegi átalakulása lenyűgöző folyamat, amelyet a technológiai innovációk szele kísér. Az új lehetőségek és kihívások megjelenésével egyre több jogi szakterület és feladatkör igényli a modern technológiai ismereteket. Különösen figyelemre méltó, hogy a jog, mint viszonylag egységes terület, hogyan képes integrálni más tudományágak gondolkodásmódját és módszereit. A jogászok és a technológiai szabályozás közötti kapcsolat egyre inkább előtérbe kerül, és ennek számos konkrét példája is létezik. Ilyenek például a mesterséges intelligencia alkalmazása a jogi elemzésekben, a blockchain technológia jogi vonatkozásai, vagy a digitális adatvédelem terén kialakult új joggyakorlatok.
a compliance officerek, de emellett ott vannak a legaltech tanácsadók, a jogi mesterséges intelligencia szakértők, a legal engineer-ek és a jogi projektmenedzserek is.
Már olyan új készségekre is szükség van, mint a technológiai tudás, projektmenedzsment szemlélet, kommunikációs készségek, sőt, designgondolkodás. Valószínű, hogy a jogi oktatás is alkalmazkodni fog ehhez, és ezeket is beépíti a jövő jogászképzésébe.
A technológiai fejlesztések során kulcsfontosságú, hogy a kezdetektől fogva bevonjuk a compliance szakértőt is. A kommunikációs akadályok gyakoriak lehetnek, így elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk egymás szakszavaival és megközelítéseivel. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy az üzleti, informatikai és jogi területek szakembereinek együttműködése, a compliance szakértő irányításával, elősegíti egy közös, átfogó álláspont kialakítását.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy indítsunk el egy diskurzust, amelyben az érintett területek képviselői megoszthatják nézeteiket az adott jogszabály vagy szabályozás értelmezéséről. Kiemelten fontos, hogy minden résztvevő tisztában legyen azzal, miért elengedhetetlen az adott szabályozás, valamint hogy milyen módon alkalmazhatjuk azt a gyakorlatban.
