A béketárgyalások végre útjára indulnak, azonban a szakértők véleménye alapján egyértelmű, hogy az orosz-ukrán konfliktusnak se nyertese, se vesztese nincs.
Donald Trump úgy határozott, hogy ideje végre a szavak helyett tettekre váltani az orosz-ukrán konfliktus megoldásában. Az amerikai elnök már hetek óta készülődött, hogy felhívja Vlagyimir Putyint, de a világ számára váratlanul érkezett a hír, amikor Trump bejelentette, hogy kapcsolatba lépett az orosz elnökkel, és elindulnak a béketárgyalások. Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, aki külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, beszélgettünk arról, miért olyan sürgős Trump számára ez a bejelentés, és milyen következményekkel járhat, ha valóban elindulnak a tárgyalások.
"Ma egy hosszú és rendkívül produktív telefonbeszélgetést folytattam Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közösen kifejeztük azon szándékunkat, hogy megakadályozzuk az orosz-ukrán konfliktus során bekövetkező több millió tragikus halálesetet. Megállapodtunk abban, hogy csapataink azonnal megkezdik a tárgyalásokat, és első lépésként felhívjuk Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tájékoztassuk őt a megbeszélésünkről, amit most azonnal meg fogok tenni" - tette közzé Donald Trump a Truth Social nevű platformján.
Nem sokkal később további információkat osztott meg a fenti közlemény miatt már amúgy is fokozott hangulatba került nyilvánossággal. Elmondta, az első találkozó valószínűleg Szaúd-Arábiában lesz, mivel szerinte az olajnagyhatalommal az Egyesült Államok és Oroszország is jó kapcsolatot ápol. A találkozó időpontját még nem tűzték ki, de a nem túl távoli jövőben sor kerül rá.
Donald Trump legutóbbi bejelentése vegyes érzelmeket keltett világszerte. Míg a magyar politikai vezetők pozitívan reagáltak, az Európai Unió más tagállamai aggodalmukat fejezték ki. Többen úgy értelmezték az amerikai elnök szavait, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne Európa és Ukrajna nélkül tárgyalni a kontinens jövőjéről. "A béke csak közösen érhető el. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnával és az európai országokkal együtt kell dolgoznunk. Csak így tudjuk végigjárni azt az utat, amely a béke visszatéréséhez vezet Európába" - nyilatkozta Annalena Baerbock, a német külügyminiszter a Politicónak. Hasonlóan vélekedett Baiba Braze, Lettország külügyminisztere is, míg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a béke érdekében az Egyesült Államoknak, Európának és Ukrajnának össze kell fognia.
Donald Trump már jóval elnöki beiktatása előtt megfogalmazta célját, hogy véget vet a háborúnak, ám sokakat meglepett a legújabb bejelentése. Oroszország számára a háborús ambíciók megvalósítása nem járt sikerrel, viszont Ukrajna helyzete is messze nem ideális ahhoz, hogy a közeljövőben tárgyalásokra üljön. Volodimir Zelenszkij számára az orosz féllel szembeni legfontosabb eszköz gyakorlatilag a Kurszk lehet. A 2024. augusztus 6-án megindított kurszki offenzíva során Ukrajna több mint ezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza Oroszország nyugati részéből, de ennek a területnek közel 60 százalékát máris visszafoglalta az orosz hadsereg. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet mennyire lesz elegendő Zelenszkijnek a tárgyalások során. Erről beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, aki külpolitikai és biztonságpolitikai szakértőként osztotta meg gondolatait.
A szakértő elmondta, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy jobb feltételek mellett össze lehetne hozni a tárgyalásokat, így az amerikai adminisztrációnak felesleges tovább várnia. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az, hogy hat hónappal a kurszki betörést követően az ukránok még mindig az irányításuk alatt tartanak orosz területeket, az mindenképpen katonai siker. Az oroszok észak-koreai katonák bevonásával megpróbáltak külső segítséget is alkalmazni a terület visszaszerzéséhez, de ez sem volt elég, Putyin pedig nem győz új határidőt kitűzni a terület felszabadítására.
- magyarázta Bendarzsevszkij Anton, miközben a gondolatai egyre mélyebbre merültek a téma rejtelmeiben.
Elmondása szerint legalább tízezer katonáról van szó, akik most hiányoznak a front más részeiről, így az egyetlen stratégiai szempont, ami ebben az akcióban szerepet játszott, az pontosan az ukrán ütőkártya kérdése. Ennek lényege, hogy amennyiben tárgyalásokra kerülne sor, addig mindenáron megtartsák ezeket a területeket, és azoknak az átadását felhasználhassák egy lehetséges kompromisszum létrejöttekor. Mivel a kurszki területek egy részét még birtokolja Ukrajna, a tárgyalások során élhet azzal a lehetőséggel, hogy csak akkor vonulnak ki Kurszkból, ha Oroszország lemond bizonyos általuk megszállt ukrán területekről. A szakértő úgy látja, hogy ez az ütőkártya jelenleg még Ukrajna rendelkezésére áll, de nem biztos, hogy két-három hónap múlva is így lesz.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mire lehet elég Kurszk, miközben Oroszország nagyságrendekkel nagyobb területek fölött diszponál, felhívta a figyelmet, hogy itt nem az számít, hogy ki mekkora területet birtokol, hanem az elv: visszakapnák a saját területeiket, miközben cserébe felszabadítanák a másik ország területeit. "Tehát a területi nagyság kérdésében nem az számít, hogy ez most 500-600 négyzetkilométer vagy 3000 négyzetkilométer, vagy 10 ezer négyzetkilométer. Oroszország visszakapná a saját területeit, ami azért kínos az orosz vezetés számára, hogy nem bírta garantálni a saját területe biztonságát, miközben ők indították ezt a háborút" - tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton véleménye szerint Donald Trump nem véletlenül most lépett színre. Korábban sürgős rendezést ígért, és az időpont most érkezett el. A szakértő rámutatott, hogy pénteken kezdődik a müncheni biztonsági konferencia, ahol Ukrajna is a legmagasabb szinten képviselteti magát. Jelen lesz J. D. Vance amerikai alelnök, Keith Kellogg, Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja, valamint Pete Hegseth, az amerikai védelmi miniszter is. Valószínű, hogy az amerikai adminisztráció által tervezett konkrét rendezési javaslatokról már az európai döntéshozók számára beszélni fognak, még ha a nyilvánosság előtt ez még nem is nyilvánvaló. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, hogy Trumpnak sürgősen lépnie kellett a müncheni találkozó előtt, ezért vált szükségessé a fokozott aktivitás mostani megvalósítása.
- hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton, aki úgy véli, hogy erre a kérdésre mindenképpen érdemes odafigyelni. Bár a nyilvánosság mértéke még kérdéses, biztosak lehetünk abban, hogy az amerikai delegáció szoros kapcsolatban áll majd az ukrán féllel, valamint az európai partnerekkel az amerikai rendezési terv kapcsán. Ukrajna képviseletében Zelenszkij is részt vesz a müncheni eseményen, így várható, hogy részletesen megvitatják a következő lépéseket.
Bendarzsevszkij Anton véleménye szerint Ukrajna soha nem fogja elismerni a területek jelentős részének elvesztését, kivéve talán a Krím félszigetet, amely különleges helyzetet képvisel. "Most a Krím kérdését félreteszem, mert elképzelhető, hogy más típusú megállapodások születnek róla, de alapvetően Ukrajna nem fogja tudomásul venni a négy terület elvesztését. Ezért a rendezés olyan módon valósulhat meg, hogy Ukrajna lemond a katonai úton történő visszaszerzésről" - emelte ki.
- véli a szakértő, aki szerint Ukrajna ezt követően minden diplomáciai eszközt bevet majd, hogy mind a négy régió felett visszaszerezze az irányítást.
Oroszország hozzáállása a nemzetközi joghoz, amelyet nem tekint kötelező érvényűnek, újabb kérdéseket vet fel a tűzszünet és a béke után Ukrajna biztonsági garanciáival kapcsolatban. Milyen biztosítékokat kaphat az ország annak érdekében, hogy elkerülje a további orosz agressziót, különösen a 2014 és 2022 közötti események fényében? Bendarzsevszkij Anton rámutat, hogy ez a dilemma kulcsfontosságú, hiszen Ukrajnának mindig is ez volt a legégetőbb problémája. Nem csupán az a kérdés, hogy Donyeck egy része elveszik, ahol már évek óta nincs ukrán irányítás, és amely a háború következtében teljesen romokban hever. Az újjáépítése mindkét fél számára óriási nehézségeket jelent majd, és a jövőbeli stabilitás biztosítása elengedhetetlen.
Vagy hogyha bármilyen más garanciákat, katonai garanciákat kaptak volna, amivel bebiztosították volna magukat, az ország biztonságát és hosszú távú szuverenitását. Biztos vagyok benne, hogy ilyen garanciákért cserébe Ukrajna korábban is lemondott volna bizonyos területekről - magyarázta a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton véleménye szerint a biztonsági garanciák kérdése továbbra is kiemelten fontos, ám válaszok e téren egyelőre nem állnak rendelkezésre. Trump igyekszik Európára hárítani ezt a kihívást, de az európai országok nem képesek ezt a feladatot maradéktalanul teljesíteni. Zelenszkij korábban kifejtette, hogy 200 ezer európai békefenntartóra lenne szükség, ám az európai államok ezt túlzottan költségesnek ítélik, és csupán 40 ezer békefenntartó bevetését tartják reálisnak – ami a terület nagyságát figyelembe véve édeskevés. "Jelenleg tehát a felek csupán passzolgatják egymásnak a labdát, és úgy tűnik, hogy senki sem képes katonai garanciát nyújtani" - tette hozzá.
Jogosan merül fel a kérdés: ha végre elérkezik a béke, hirdethetünk-e győztest? Oroszország képtelen volt megvalósítani háborús terveit, míg Ukrajna sem tudta visszaszerezni elvesztett területeit. Eközben a Nyugat, hiába nyújtott pénzügyi és katonai támogatást, nem tudta megvédeni kelet-európai szövetségesét. Bendarzsevszkij Anton ezt a helyzetet kommunikációs szempontból elemezné. Az orosz propaganda minden bizonnyal próbálja majd győzelemként tálalni a helyzetet, azonban ez nyilvánvalóan nem tükrözi a valóságot, hiszen Oroszország nem érte el egyetlen célját sem a háború során. E tények birtokában viszont már Európa és az Egyesült Államok is hivatkozhat nyugati sikerekként a kialakult helyzetre.
- Kérlek, formáld meg a mondanivalódat egyedi stílusban - kérte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője.
Más nézőpontból nevezhető kudarcnak is Európa szempontjából - folytatta Bendarzsevszkij Anton -, hiszen bebizonyosodott, hogy az európai országok nagyon félvállról vették Európa védelmét, Európa biztonságát. Azok a lépések a kilencvenes-kétezres években nem történtek meg, amiknek meg kellett volna történniük, az európai védelem és az európai haderő gyakorlatilag leszerelte önmagát. Amikor kitört a háború, és az európai döntéshozók azt vállalták, hogy majd segítenek Ukrajnának, kiderült, hogy nem igazán tudnak segíteni. Kiderült, hogy nem tudnak elég lőszert előállítani, nincs kellő haditechnika, vagy az a haditechnika, ami van, az olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet használni. "Ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez mindenképpen felnyitotta Európa szemét, hogy azért itt az elmúlt években nagyon félrement az európai biztonságpolitika és az európai védelempolitika, és ezen a téren valamit tenni kell" - tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton véleménye szerint az oroszok és ukránok számára egyaránt nem tekinthető győzelemnek vagy vereségnek a helyzet, hiszen mindkét ország jelentős veszteségeket szenvedett el. Ugyanakkor, európai szempontból ezt a helyzetet mégis sikernek lehet nevezni, mivel sikerült megfékezniük az orosz előrenyomulást. Ugyanakkor világosan kirajzolódik az a kudarcos helyzet is, amely az európai védelempolitika teljesítményét jellemzi.
