Elhunyt Ágh István, a Kossuth- és József Attila-díjas költő, aki művészetével és gondolataival mély nyomot hagyott a magyar irodalomban. Az ő lírai világának gazdagsága és érzékenysége sokak szívében él tovább.

Meghalt Ágh István, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Nemzet Művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja - írja a Litera. A jelentős életművet hátrahagyó alkotó 87 éves volt.

Ágh István, született Nagy István néven, 1938. március 24-én látta meg a napvilágot a festői Felsőiszkázon. Az írói pályafutását 1958-ban indította el az Ágh név használatával, amelyet hivatalosan csak 1968-ban vett fel. Bátyja, Nagy László, szintén elismert költő volt, így a művészi szellem környezetében nevelkedett. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Tapolcán folytatta a gimnáziumi éveit, végül pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar-könyvtár szakon.

Pályafutása kezdetén könyvtárosként tevékenykedett, majd a Népművelési Intézet csapatához csatlakozott, ahol szerkesztői feladatokat is ellátott többek között a Munka és az Új Írás című folyóiratoknál. Később a Magyar Nemzet és a Hitel lapokban is publikált, ezzel hozzájárulva a magyar irodalomhoz. Hosszú időn keresztül szabadfoglalkozású íróként valósította meg kreatív elképzeléseit. Az ismert Hetek költőcsoport tagjaként szintén jelentős hatással volt a kortárs lírára.

Első verseskötete, mely a Szabad-e énekelni címet viseli, 1965-ben látott napvilágot, és azóta több mint húsz további kötet követte. Ezek között megtalálhatók válogatott és összegyűjtött versei is, mint például a Boldog vérem (1979), a Mivé lettél (1998) és a Válasz hazulról (2015), amely az életműsorozat részeként jelent meg. Legfrissebb munkái közé tartozik az Elvarázsolt ének (2017), a Szélcsend (2020) és a Rekviem (2023).

Költészete mellett számos más műfajban is tevékenykedett: írt prózát, mint például az "Egymás mellett" című művét (1986), szociográfiát, mint a "Dani uraságnak" (1984/2018), valamint esszéket is, például a "Szavak honvágya" (2013) címűt. Emellett gyermekeknek szánt írásaival és meseregényeivel is gazdagította a magyar irodalmat, mint a "Krumplinyomó-huszár" (1977) és a "Három nap egy esztendő" (2019) című műveivel.

Versfordítóként is aktív volt: többek között macedón, szerb, szlovén, bolgár és finn költők műveit ültette át magyar nyelvre.

Ágh István munkásságát számos díjjal ismerték el. Kétszer nyerte el a József Attila-díjat (1969, 1980), majd 1992-ben a Kossuth-díjat is megkapta. A Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja volt. Kitüntették többek között az Artisjus-, Déry-, Radnóti-, Prima- és Balassi-díjjal is. 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze címet, 2023-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntették. 2019-ben Újbuda díszpolgára lett.