Íme, a megtestesült magyar pazarlás emlékei, amelyek rohadásnak indultak, és már csak a zombik hiányoznak, hogy teljes legyen a káosz.

A közpénzherdálás igazi csúcsa, amikor egy projekt végül megvalósul, de a mögöttes cél csupán a pénz eltüntetése volt, így sosem látja el rendeltetését. Képzeljük csak el a pompás kastélyokat, a hatalmas stadionokat, a gyönyörű fürdőket és az állatkerteket, amelyek akár valódi élményforrások is lehetnének, ám inkább a feledés homályába merülnek, mint valami posztapokaliptikus film díszletei. Most pedig itt a lehetőség, hogy szavazzon: melyik legyen a közpénz-égetés emlékműve?

A hungarikumok sorába illeszthetjük azt a sajátos lopási formát, amelynél a beruházás ugyan megvalósul, és a közösség számára hasznos lenne, de a tényleges célja a közpénzek magánvagyonokká transzformálása. Ilyenkor a projektek befejezetlenül állnak, senki sem veszi a fáradságot, hogy üzembe helyezze őket. Egy érdekes variációja ennek a jelenségnek, amikor a politikai rövidlátás következtében egy létesítmény sosem jut el a befejezésig, így a közérdek továbbra is sérül.

A magyar puszta közepén, a szél fújta homokban, elhagyatottan magasodnak a hatalmas betontornyok, az üvegkupolák és az üres lelátók. E különös táj szívében összegyűjtöttünk hat ikonikussá vált építményt, amelyek közül olvasóink dönthetik el, melyik érdemli meg a címét, mint a magyar pénzégetés emlékműve.

Mi lett volna a funkciója? Fedett állatkerti bemutatóházat álmodott a felszámolt Vidámpark helyére a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori igazgatója, Persányi Miklós.

A korrupció történeti jelentősége szempontjából kiemelkedő eset lehet a magyar állatkerti üvegbuborék, mivel:

Mennyi pénz veszett el a semmibe? Összesen 45 milliárd forintot, plusz évi 800 millió forint fenntartási költséget költöttek eddig erre a működésképtelen üvegbuborékra.

Jelenlegi helyzet: A Liget szélén, félkész állapotában terpeszkedik a létesítmény. A tetője már elkészült, és látványos fényekkel vonzza a tekintetet, ám alatta egy 1,7 hektáros, funkciótlan betonszerkezet áll, amely egykor állatok kiállításának színhelye lett volna, de most lassan a feledés homályába merül.

Információink alapján az épület már jelezte az idő múlásának hatásait, hiszen beázásokkal küzd. Fő vonzereje, a 2,5 millió liter tengervizet befogadó medence, technikai okok miatt jelenleg vízzel teli, ám sajnos szivárog. A beépített képernyők, a hangrendszer és a világítás pedig funkció nélkül, hanyatlásnak indultak.

Az Állatkert különböző rendezvények lebonyolításával igyekszik enyhíteni a több százmilliós éves fenntartási költségeit, lehetővé téve, hogy ez a teher ne kizárólag rájuk háruljon.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt.

A biodóm az SZDSZ-es Persányi Miklós állatkert-igazgató és Tarlós István fideszes polgármester projektjeként indult 2017-ben. A tervet sajtóhírek szerint Persányi magának Orbán Viktornak is prezentálta, aki az olcsóbb és a drágább verzió közül az utóbbit választotta.

A monumentális üvegbuborék sorsa már a kezdetekkor körvonalazódott egy részletes hatástanulmány révén, amelyért 300 millió forintot költöttek el. Az alaposan kidolgozott dokumentum alapján indult el az építkezés, azonban az első 25 milliárd forint elköltése után a projekt megrekedt. Ezt követően további 20 milliárd forintot fektettek be, de a beruházás végül 45 milliárd forintnál ismét megfeneklett. Persányi ekkor újabb 20 milliárdot kért, ám ezt a kérését már elutasították, és nem sokkal később távozott az Állatkert vezetéséből.

A biodóm ennek ellenére stabilan égeti a közpénzt, mert az üresen és funkció nélkül álló épület fenntartása is 800 millió forintba kerül évente.

Az épület, amelybe a magyar állampolgárok jelentős összegeket fektettek, eddig csupán három alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. E különleges események során a látogatók megcsodálhatták a fényművészeti kiállítást, a World Press Photo fotókiállítást, valamint részt vehettek egy varázslatos lampionfesztiválon.

Felelősök: A milliárdos pazarlásért senki sem vállalta a felelősséget, még azok sem, akik a hatástanulmányt készítették, melynek egyetlen megállapítása sem bizonyult helytállónak. Persányi Miklós és Tarlós István már nyugdíjasok, míg Orbán Viktor továbbra is miniszterelnökként tevékenykedik. A kivitelezést a kormányhoz közel álló Market Zrt. végezte.

Mi lett volna a funkciója? Budapest egyik legszebb történelmi fürdője lett volna, dizájnhotellel az oldalában.

A korrupció történeti aspektusának jelentősége: A komplexum nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismerésre méltó, hiszen teljes egészében megvalósult, csupán annyira volt szükség, hogy megnyissák a kapukat, lehetővé téve a látogatók számára, hogy élvezhessék a gyógyvizes, reprezentatív medencék nyújtotta élményeket. Sajnos, a napi politikai játszmák és hatalmi harcok fontosabbá váltak a polgárok pihenésénél és feltöltődésénél.

A károk megtestesítik a toxikus magyar politikai rendszerek hermeneutikai házasságát azzal, hogy összekapcsolják Demszky Gábor, Tarlós István és Karácsony Gergely különböző időszakait.

Mennyi pénz távozott a Rác fürdő felújításának kapcsán? A költségek rendkívül bonyolultak és átláthatatlanok, hiszen az évek során különféle forrásokból és eltérő finanszírozási modellek alapján zajlott a beruházás. Az első, optimista becslések 6,5 milliárd forintról szóltak, azonban a projekt során a helyzet sokkal zavarosabbá vált. A Rác Nosztalgia Kft., amely a beruházással foglalkozott, összesen közel 6 milliárd forintnyi hitelt és támogatást kapott. Ez a pénz szinte biztosan elveszett, miközben a teljes költségvetést a mai árak figyelembevételével körülbelül 10 milliárd forintra becsülik.

Jelenlegi állapot: A fürdő, amely már majdnem készen állt, sajnos mára 45 százalékos állapotba került. A gondosan megvalósított burkolatok penészesedésnek indultak, és ezeket időközben eltávolították. A víz elárasztotta az alsóbb szinteket, súlyosan megrongálva a gépészeti berendezéseket.

A fosztogatók elhurcolták az értékes tárgyak egy jelentős részét, de legalább a már kifizetett termékek egy része visszajutott a polgárokhoz.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt.

A Rác fürdő területe már évszázadok óta híres fürdőhely, ahol a gyógyulás és a pihenés tradicionálisan összefonódik. A jelenlegi épület legősibb része a 16. századból, a török uralom idejéből származik, ami a fürdő történetének gazdagságát tükrözi. Az idők során a fürdő folyamatosan fejlődött: barokk, klasszicista, historizáló és romantikus elemekkel gazdagodott, amelyek mind hozzájárultak a hely varázslatos atmoszférájához. A Rác fürdő mai arculatát Ybl Miklós, a magyar építészet kiemelkedő alakjának tervei formálják, aki mesterien ötvözte a hagyományos stílusokat a modern igényekkel.

A leromlott állapotú létesítmény felújítását 2005-ben indította el a főváros. Azonban a pénzügyi források hiánya miatt úgy döntöttek, hogy bevonják a Rác Nosztalgia Kft.-t a projektbe, amely cégben a főváros kisebbségi részesedéssel rendelkezett.

A fürdő és a mellette található hotel 2010-ben készült el, ahogy azt a szerző által készített korabeli felvételek is tanúsítják. Azonban az átadásra sosem került sor. Ekkor vette át a főváros irányítását Tarlós István, aki korábban éles kritikát fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban. A várva várt fürdőzés helyett azonban egy jogi harc kezdődött, melyben a fürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) a saját résztulajdonában álló kivitelezőcéget perelte be. A helyzet odáig fajult, hogy végül a hitelező bank is felmondta a szerződést a kivitelezővel. Bár a bíróság előtt ezek az állítások nem nyertek bizonyítást, a céget végül felszámolták, és ezzel egy évtizedekig húzódó bonyodalom vette kezdetét.

A lényeg, hogy az egykoron csodás fürdő mára már csak szerkezetkész állapotban leledzik. A főváros, amely egy éve még a mellette álló szálloda értékesítésével próbálta fellendíteni a helyszínt, most a felújítás költségeit – körülbelül 5 milliárd forintot – mérlegeli. Azonban a munkálatok megkezdése és a szálloda eladása egyelőre távolinak tűnik.

Felelősök: Az elpazarolt milliárdok és a műemlék romló állapotáért senkit sem vontak felelősségre. A BGYH és a Rác Nosztalgia Kft. is peren kívüli megegyezésben oldotta meg a konfliktusaikat.

Mi lett volna a funkciója? "Egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központot" telepítettek volna Gödre, amely "hozzájárulhat a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz", mondta az alapkőletételnél Tuzson Bence államtitkár.

A korrupció történeti aspektusai szempontjából az adatközpont különös figyelmet érdemel, hiszen a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága miatt sok kérdés merül fel a beruházás körül. A projektet körülvevő titokzatosság kiemeli azokat a masszív betonépületeket, amelyek állítólag teljesen elkészültek, de a funkciójuk és a céljuk továbbra is rejtély marad. Egyetlen kormányzati dokumentumban sem található információ arról, hogy a létesítmény valójában milyen célokat szolgál, és miért éppen Gödre esett a választás. Az egyetlen biztos adat, amely napvilágot látott, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. részesedett a projekt állami finanszírozásából, ami tovább fokozza a gyanút a pénzek elosztásának átláthatóságával kapcsolatban.

Mennyire ismerős az érzés, amikor arra kérdezünk rá, hogy mennyi pénzt pazaroltak el? Tuzson Bence 2016-ban 10 milliárd forintos fejlesztést emlegetett, de a dolog itt nem állt meg. Hadházy Ákos 2023-ban már 16 milliárdnyi, ablakon kidobott pénzről beszélt, újra felvetve a kérdést: hol is van ennek a beruházásnak a valódi értéke?

Érdekes módon, a Nemzeti Adatközpont Kft. volt az egyetlen vállalat, amely 165,4 millió forintot költött el, miközben az építkezés időszakában viszonylag kevés feladata akadt.

Jelenlegi állapot: Göd határában emelkedő hatalmas betonépítmény akár kedvező benyomást is kelthet az Eltévedt Korrupciókutatóban, aki a monumentális méret és jellegzetes forma alapján joggal vélekedhet úgy, hogy itt máris felépült Paks II. első blokkja.

A lelkesedésünket, hogy legalább az atomerőműre szánt forrásokat nem csorbulnak el, gyorsan elhalványítja a beruházás környezete. A reaktor, mintegy elfeledett emlék, magányosan áll egy gazos mezőn, amelyet elhagyott építkezési törmelékek borítanak. Olybá tűnik, mintha a beruházó sürgős távozásra kényszerült volna, és csupán annyi időt nyert, hogy a számlákat még gyorsan benyújtsa az állam felé.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt. Tuzson Bence 2016-ban lengette be, hogy 2017-ben már teljes fordulatszámon működik ez a homályos funkciójú létesítmény. Mészáros Lőrinc cége rögtön lázas betonozásba is kezdett, majd leereszkedett a baljós köd, amely csak 2022-ben lebbent fel egy időre, hogy megpillantsuk az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesét, Csepreghy Nándort, amint bejelenti: "költségvetési megszorítások miatt" leállítják a fejlesztést. Ha Hadházy Ákos egy évvel később nem pillantja meg az épület sziluettjét Göd határában, talán nem is tudnánk arról, hogy létezett az Adatközpont nevű állami projekt.

A rejtélyes eredetű katasztrófa következtében az Adatközpont vállalat is súlyos veszteségeket szenvedett el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2023-ban jogutód nélkül döntött a 3,3 milliárd forintos saját tőkével bíró állami cég törléséről.

Felelősök: Az értelmetlen projekt körüli helyzet annyira kaotikus, hogy se cég, se vállalkozó, se hivatalos magyarázat nem maradt a színen. Ha a betonblokk nem lenne ott a pusztaság közepén, senki sem sejtené, hogy közpénzmilliárdokat herdált el a kormány. A virtualitás ilyen szintjén nyilvánvalóan felelősség sem létezik. Hadházy Ákos ugyan bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), de a vizsgálatokról vagy azok kimeneteléről eddig semmiféle információ nem érkezett.

Mi lett volna a szerepe? Olyan oktatási és kulturális központot álmodtak meg, amely egy reprezentatív környezetben, gazdag kiállítási anyaggal tiszteleg a holokauszt gyermekáldozatainak emlékének.

A korrupció történeti jelentősége abban rejlik, hogy ez a komplexum egy ragyogó emlékmű arra, hogyan képes a kormányzati ideológia erőszakos érvényesítése hosszú távon is aláásni még a legjobb szándékú kezdeményezéseket is.

Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? Az adófizetőknek okozott kár eddig 8 milliárd felett van. Az építésre 7,5 milliárd forint állami pénz ment el. Az állagmegóvás évi 80 millióba kerül, azaz további 800 millió forintot költöttek a teljesen kész, de üres komplexumra is. A befejezéshez az EMIH még 2 milliárdot várt volna a kormánytól.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt. A Józsefvárosi pályaudvar területére tervezett emlékközpont már 2012-ben kezdett építése alatt a viták kereszttüzébe került, pusztán amiatt is, hogy a koncepciójának kidolgozását a kormányzat házi történészére, Schmidt Máriára bízták. A zsidó szervezetek és a közvélemény bizalmatlanságát fokozta, hogy a kiszivárgott tervek szerint a kiállítás nem foglalkozott volna a Horthy-korszak bűneivel, azt a képzetet keltve, hogy a zsidóüldözések csak a német megszállás hatására kezdődtek.

A helyzetet nem könnyítette meg, hogy Schmidt Mária elutasította az együttműködést a Mazsihisszel, és nem volt hajlandó tájékoztatni a zsidó közösséget a munkájáról.

Bár az emlékközpont átadását 2014-re terveztek, akkor még sem az épület, sem a kiállítás nem állt készen. 2018-ban a kormány a Fideszhez közel álló zsidó szervezetre, a Köves Slomó vezette EMIH-re bízta a feladatot, és eltávolította Schmidtet a projekt irányításából.

Az új koncepció a jeruzsálemi Jad Vasem kutatóival együtt készült volna, de arról már nem szóltak a hírek, hogy ezzel a tervvel mi lett, ugyanis 2024-ben, tíz évvel a tervezett megnyitó után a kormány az EMIH-től is elvette a beruházást.

2025-re már az is kérdésessé válik, hogy egyáltalán létrejön-e zsidó emlékközpont a területen.

Jelenlegi helyzet: A 8000 négyzetméteres területen, immár egy évtizede, egy lenyűgöző kortárs komplexum áll. F. Kovács Attila építész által megálmodott emlékközpont a látszóbeton, rozsdás acél, marhavagonok és ipari épületek izgalmas ötvözetével készült. Az Építészfórum cikkének tanúsága szerint a hely már csak a kiállítás berendezésére és a látogatók érkezésére vár.

A nemzetközi hírű építmény azóta is magányosan áll, de ha a jelentős fenntartási költségeket nem sikkasztják el, talán van remény a megmentésére.

Felelősök: Az elképzelés Szita Szabolcs történész nevéhez fűződik, aki 2013-ban indította el a projektet, azonban hamarosan háttérbe szorult a tervet támogató Schmidt Mária miatt. A szükséges kormányzati forrást Lázár János biztosította, aki akkoriban még jó kapcsolatokat ápolt Schmidt-tel. Azonban Schmidt ellentmondásos kiállítási koncepciója útjára indította a szerencsétlen események sorozatát. A pénz felhasználásáért felelősöket viszont senki sem kereste.

Mi lett volna a funkciója? Tizenöt különböző testi és lelki gyógymódot kínáló wellnessközpont és szálloda várta volna azokat, akik a felüdülést a Szeged melletti pusztában keresik.

Korrupciótörténeti szempontból figyelemre méltó, hogy ha valahol a semmi közepén felfedeznek egy majdnem kész, tetővel, ablakokkal és gépészettel rendelkező, ámde teljesen üres szállodát, az állami hatóságok valószínűleg a jól felhasznált közpénzek között jegyeznék a beruházást. A Kisteleki kastély például, hiába szerepel a sikeresen befejezett projektek listáján, a valóságban a mai napig nem látott befejezést.

Mennyi pénz landolt az ablakon? A tulajdonosok összesen 822 millió forintnyi EU-s és állami támogatást igényeltek a projekt megvalósításához. Érdekesség, hogy már a tervek elkészítése előtt 100 millió forintnyinak nyoma veszett.

Jelenlegi állapot: A kétemeletes, piros tetős épület valaha szebb napokat élt meg, ám mostanra csak árnyéka önmagának. A kivitelezés körülbelül 90 százalékos állapotban maradt, amikor még a nyílászárók is épek voltak, és a pincében már állt a kazán, várva, hogy életet leheljen a hely szellemébe. Azóta azonban a hotelt teljesen elhanyagolták; a falak között a rombolás és a fosztogatás nyomai látszanak, és a struktúra 40-50 százalékosra degradálódott. Az egyetlen friss hír, hogy a helyiek az unalmas Hungaromed Hotel és Komplementer Gyógyászati Központ név helyett a "szellemhotel" elnevezést kezdték használni, utalva a hely szürreális és elhagyatott atmoszférájára.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt. A kisteleki szellemhotel ötletével 2014-ben nyert 822 millió forintot egy vállalkozó, aki nem sokkal később eladta a nyertes céget és a beruházás lehetőségét is. Csak később derült ki, hogy a távozó vezetők 100 milliót gyorsan elköltöttek az állami nyereményből.

Mindez egyáltalán nem jelentett problémát, hiszen a szálloda 2015-re elkészült, és az örömhírt a megfelelő módon rögzítették a Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrei.

Sajnálatos módon a fanyalgó újságírók egy évvel később elrontották a közönség ünneplését, amikor a Délmagyarnál megjelent cikkükben azt állították, hogy a nagyszerű beruházás valójában félkész állapotban hever a semmi közepén.

Az egykor lenyűgöző, 1 milliárd forint értékű komplexumot a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara 500 millió forintért tette közzé. Végül, 2023-ban egy hódmezővásárhelyi üzletember vásárolta meg, aki különösen kedvező helyzetbe került, mivel az állam elengedte a romos ingatlan minden adósságát, beleértve a 860 millió forintos állami tartozást is.

Felelősök: Az ügyben bíróság elé álltak a beruházó cég tulajdonosai, egy házaspár, akik a zavaros hátterű céget megvették. Az ítéletről nincs hír.

A szellemhotel kapcsán még Lázár János neve került elő, mivel az akkor a vezetése alatt működő Miniszterelnökség fizette ki a támogatást úgy, hogy nem tűnt fel nekik: a hotel valójában nem épült fel. Sem Lázár Jánost, sem munkatársait nem vizsgálták.

Mi lett volna a célja? A Szigetszentmiklósi TK vezetősége álmodozott arról, hogy az NB II-es csapatuk a legmagasabb szintre emelkedjen, presztízst nyerve a városnak, de legfőképpen maguknak. Felcsút impozáns stadionját látva valószínűleg azt gondolták, hogy a sikerhez vezető legegyszerűbb út nem más, mint egy monumentális beruházás. Ebből kifolyólag 2016-ban a felcsúti példát követve, tao-támogatások felhasználásával elkezdtek építeni egy 1700 fős stadiont, amelyhez két füves és egy műfüves nagypálya, korszerű világítás, 150 parkolóhely, valamint a kötelező térkőburkolat is tartozott.

Korrupciótörténeti jelentősége: A befuccsolt projekt kiválóan mutatja, hogy egy magyar fociprojekt tündökléséhez nem elég, ha becsatornáznak egy halom tao-pénzt, és átláthatatlan bizniszekbe bonyolódik az önkormányzat, a klub és a vállalkozók hármasa. A rendszer sikeres működtetéséhez szükséges még valaki, aki Felcsúton ott volt, de Szigetszentmiklósról hiányzott.

A földbe állt projekt azt is jelzi, hogy a magyar sportberuházásoknál már ötlet szinten sem merül fel, hogy hatástanulmányt készítsenek, vagy legalább józan ésszel felmérjék, hogy mekkora sportberuházásra van szüksége egy kisebb településnek.

Mennyi pénzt pazaroltak el? A tervezett költségvetés 3,5 milliárd forint volt, és ebből 1,5 milliárdot költöttek el. Ebből 1,2 milliárd tao-támogatás formájában érkezett, míg az utólagosan biztosított EMMI-támogatás 361 millió forintot tett ki, ami szintén a költségek fedezésére szolgált.

A stadion jelenlegi állapota egy posztapokaliptikus zombifilm tökéletes hátterét nyújtja. Az elhagyatott, de már épphogy álló lelátók a gyomos focipályára tekintenek, ahol a műfüves terület foltokban már eltűnt, mintha a természet visszavette volna, ami az övé. Az épület belsejében áll a víz, a szemét és az elhagyott építkezési anyagok között lavírozva. A parkoló térkövei alatt a gyomnövények már szinte felrobbantották a burkolatot. A helyszín különleges, posztapokaliptikus atmoszférája annyira vonzó, hogy a Google Street View autója is felfedezte, így virtuálisan bárki bejárhatja ezt a romos, de lenyűgöző tájat.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Kérlek, oszd meg velem a történeted, és én segítek átfogalmazni vagy gazdagítani azt. Az események olyan izgalmasak, hogy bemutatásukhoz egy Móricz-féle regény lenne az alkalmas. A szigetszentmiklósi testgyakorlók köre (SZTK) 2011-ben találta ki: ahhoz, hogy NBII-es csapatuk elfoglalja a számára elrendelt helyét az NBI-ben, új sportpályára van szükségük. Ha már építenek, legyen akkora, hogy ne csak az utánpótlás-nevelő programjaikat tarthassák ott, hanem az utánpótlás-válogatott meccseit is. Ehhez költséges extrák, például tévés közvetítőállomások is kellettek, fogalta össze a Telex.

A sok tétel gyorsan összeadódott, és egy hatalmas, milliárdos összeg alakult ki, ami viszont nem ijesztette meg a klub vezetését. Hiszen ott volt a futballhoz kapcsolódó befektetések mesteri trükkje, a tao-pénz. Bár az önrész szükséges volt, ezt általában az állam szokta kipótolni – így szólhatott az üzleti koncepció. Azonban volt egy tényező, amit figyelmen kívül hagytak: ami zökkenőmentesen működött Felcsúton, az Szigetszentmiklóson csupán akadozott. A projekt végül alig 361 millió forint plusz támogatást kapott az EMMI-től. A beruházás többszöri leállás után, 2016-ban, 60 százalékos készültségnél végleg megakadt.

A regénybe illő fordulatok azonban folytatódtak. A klub úgy eladósodott, hogy nem jutott pénz a csapatra, amely érdekében állítólag az egész mizéria kezdődött. A csapat előbb visszacsúszott az NBIII-ba, majd az SZTK csődjével végleg eltűnt. Rosszul jártak a gyerekek is, mert befejeződött az utánpótlás-nevelés. A beruházás magával sodorta a klub régi sporttelepét is, amit azután kellett eladniuk, hogy nem sokkal korábban félmilliárdnyi tao-pénzből újítottak fel, írta az Mfor.

Felelősök: Senki nem vállalt felelősséget a költségtúllépésekért és a hibás tervezésért. De visszhang nélkül maradt az is, hogy az állami pénzeket ellenőrzés nélkül, bemondásra öntötték a projektbe, ahogy azt a K-Monitoron bemutatott EMMI-s vizsgálati jegyzőkönyv is szemlélteti.