Ukrajna második legnagyobb támogatója váratlanul hátat fordított az országnak? - Kijev számára a hatalmas összeg eddig elérhetetlen álmoknak tűnik.

Bár a német választási kampány fókuszában korántsem az ukrajnai háború áll, tovább folyik a politikai vita Ukrajna támogatásának kérdéséről. A középpontba az a 3 milliárd eurós segélycsomag került, amelyet személyesen Olaf Scholz kancellár blokkol, miközben vele szemben színes koalíció jött létre a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek részvételével. Nagyon úgy tűnik, hogy Kijevnek az új német kormány február 23-a után esedékes megalakulásáig várnia kell, amíg jóváhagyásra kerül az új támogatási csomag.

Az Olaf Scholz által irányított hárompárti koalíció november 6-i bukása után ismét éles viták bontakoztak ki Németországban arról, hogy küldjenek-e nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának. A kormány már jó ideje fontolgatta a kérdést, de miután Scholz elvesztette parlamenti többségét, új lehetőségek merültek fel. Egyes pártok, amelyek támogatják a Taurusok átadását, most úgy tűnik, hogy megkerülhetik a vezető kormánypártot, és önállóan dönthetnek a rakéták küldéséről.

A kormányból kilépő liberális FDP vetette fel, hogy a Bundestag elé vinnék az ügyet, és úgy tűnt, meglehet a többség, ugyanis a CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz már régóta jelezte, támogatja Taurusok Ukrajnának adását, hasonlóan az FDP-hez, illetve a szociáldemokrata SPD mellett a kormányban maradó Zöldekhez. Végül azonban a CDU/CSU torpedózta meg az ötletet, mondván, a választásokig már nem időszerű erről dönteni, ha pedig hatalomra jutnak, úgyis megkapja a Taurusokat Ukrajna. Merz korábban úgy nyilatkozott, kormányra kerülése esetén előbb 24 órás ultimátumot adna Vlagyimir Putyinnak, és ha nem fejezi be a háborút, engedélyt adna Kijevnek nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére, majd megindítaná Ukrajnába a Taurus-szállítmányokat.

A Taurusok már régóta eltűntek a német politikai diskurzus látóteréből,

Január 9-én ismét a figyelem középpontjába került Ukrajna támogatása, újra éles viták alakultak ki a kérdés körül.

Ekkor érkezett a hír a Der Spiegel-től, miszerint Olaf Scholz személyesen megakadályozta az Ukrajnának szánt, már jelentős részben előkészített 3 milliárd eurós segélycsomagot, amelyet párttársa, Boris Pistorius védelmi miniszter és a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter csapata dolgozott ki.

Scholz később azzal indokolta, hogy Ukrajna egyelőre nem kaphatja meg a segélycsomagot, hogy a 2025-ös költségvetésben erre nincsen keret, és hitelt kéne felvenni a költségek fedezéséhez. Csakhogy a hitelfelvételt akadályozza a még 2009-ben elfogadott és az alkotmányban is rögzített "adósságfék" (Schuldenbremse), amely a GDP 0,35 százalékára korlátozza a szövetségi kormány által felvehető új államadósságot.

Scholz már régóta szeretné elérni e szabály megszüntetését, és magához a kormány felbomlásához is az ezzel kapcsolatos vita vezetett, legalábbis szolgáltatott ürügyet: az FDP ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt sem írható felül az adósságfék követelménye, és végül ráborították az asztalt az ezt követelő Scholzra. Az FDP mellett a választások megnyerésére legesélyesebb konzervatív CDU/CSU is az adósságfék megtartása mellett áll ki.

A kancellárt nemcsak a CDU/CSU, mint fő ellenfele, hanem a vele konfliktusban álló FDP és a koalíciós partner Zöldek is éles kritikával illették "makacs" álláspontja miatt. Annalena Baerbock külügyminiszter azzal vádolta, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyt csupán kampánytéma gyanánt használja, miközben Kijevet magára hagyja, attól tartva, hogy támogatásával választókat veszthet el. Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője pedig azt mondta, hogy Scholz "túszul ejti Ukrajnát".

A kancellár meglepően éles hangon reagált a kritikákra: azzal vádolta a 3 milliárd eurós segélycsomag támogatását hangoztató pártokat, hogy hazudnak, miközben szerinte nem világosítják fel a közvéleményt arról, honnan tervezik fedezni a költségeket.

Jelenleg a német lakosságot a legnagyobb fokú intenzitással és odafigyeléssel vezetik félre.

- mondta Scholz.

A Zöldek, a CDU/CSU és az FDP egy szokatlan, de már a Taurusok ügyében tapasztalt összefogás keretében kijelentették, hogy a kancellár nem mond igazat. Véleményük szerint a segélycsomag finanszírozása lehetséges anélkül, hogy megszorításokra lenne szükség, vagy hogy feloldanák az adósságfék szabályait. Ezt a rendkívüli kiadásokra félretett forrásokból tartják megvalósíthatónak.

A vezető német üzleti lap, a Handelsblatt elemzése arra jutott, hogy

Scholz kijelentésével szemben a német költségvetés lehetőséget biztosítana a 3 milliárd eurós katonai támogatási csomag finanszírozására.

Sok minden utal arra, hogy az Ukrajnának szánt hárommilliárd eurót meg lehetne találni a költségvetésben - ha valaki akarná. Scholz azonban nem akarja ezt megtenni, hacsak nem függesztik fel cserébe az adósságféket

A lap tartalmát összefoglalva:

Mióta felbomlott a kormány, Scholz előszeretettel állítja be magát egyfajta "békekancellárnak", aki próbálja elkerülni a háborús eszkalációt, és megpróbálja elérni az ukrajnai háború lezárását. November közepén még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt telefonon, igaz, túl sokat nem ért el vele.

A kancellár az Ukrajna támogatásának ügyében sokkal határozottabban kíván fellépni Merz ellenében, és képviselni azokat, akik csökkentenék Ukrajna melletti elköteleződést, vagy akik aggódnak amiatt, hogy a konfliktus Németországot is elérheti.

A szélsőjobboldali AfD és a tavaly januárban a semmiből előlépő és hirtelen 5 százalék felé ugró radikális baloldali BSW, valamint a szélsőbal hagyományos pártja, a Die Linke (Baloldal) is amellett van, hogy Németország teljesen hagyjon fel Ukrajna katonai támogatásával, javítsa a viszonyokat Moszkvával, és tűzze ki célul a béke elérését minél hamarabb. A három párt együtt a választók közel egyharmadának támogatását élvezi, a volt NDK területén pedig ennél is jóval nagyobb arányban vannak szimpatizánsaik. A felmérésekben rosszul szereplő, 15 százalékkal csak a harmadik helyre mért SPD tehát itt láthat olyan tartalékokat, akikkel növelhető a párt népszerűsége.

A szolidan "békepárti" politika eddig nem hozott számottevő eredményeket Scholz és a szociáldemokraták számára: támogatottságuk az elmúlt három hónapban szinte változatlan maradt. A békét hirdető üzenetek tehát nem váltak csodafegyverré, mégis az SPD továbbra is kitart az eddigi irányvonal mellett.

Németország Ukrajna számára az Egyesült Államok mögött a második legfontosabb katonai támogató, számokban kifejezve.

Tavaly Kijev mintegy 8 milliárd eurós támogatást kapott, míg idén ennek körülbelül a felére, 4 milliárd euróra számíthat. Jelenleg biztosnak tűnik, hogy az új kormány megalakulásáig Ukrajna nem részesül újabb segélycsomagban. Az igazi kérdés azonban az, hogy mi történik, ha véget ér a kampány, és Friedrich Merz vezetésével feláll az új kormány. Milyen formában és mértékben folytatja majd Németország Ukrajna támogatását?