Már egyre inkább elérkezett az idő: mikor fogja a kormány végre elengedni több százezer magyar család kezét?

Szeptember 18-án kerül megrendezésre a Portfolio Future of Finance 2025 konferencia, ahol a pénzügyi szektor kiemelkedő szakértői osztják meg vízióikat a jövő pénzügyeiről. Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget!

A lakossági kamatstopot korábban a kormány június 30-ig hosszabbította meg. A kamatstop jövőjéről a közeljövőben dönt a kormány!

A nemzetgazdasági miniszter egy héttel ezelőtt osztotta meg Facebook-oldalán a legfrissebb fejleményeket. A mellékelt fotón látható, hogy Nagy Márton a Magyar Bankszövetség három prominens képviselőjével – Jelasity Radován elnökkel, Becsei András alelnökkel és Kovács Levente főtitkárral – tárgyalt a fontos kérdésről.

Bár a megbeszélések folynak, a piaci várakozások egyértelműen arra utalnak, hogy a kamatstoppal kapcsolatos számos aggály ellenére ezúttal is a mellette szóló egyetlen, de erős érv fog dominálni:

a kormány még azt a mintegy 50 milliárd forintnyi háztartási jövedelemelvonást sem akarja megkockáztatni, amivel a 2026-os választásokig a kamatstop teljes kivezetése járna.

Ez a pénzösszeg lényegesen kisebb, mint amit a nyugdíjasok új utalványának keretében a kormány ősszel a fogyasztás ösztönzésére költ. Ugyanakkor itt nem csupán a körülbelül 50 milliárd forintról van szó: a kormány számára extra kockázatot jelenthet, ha a választások előtt, bármilyen okból, hirtelen megugranak a referenciakamatok, amelyek az utóbbi időszakban stabilan 6,5-7% között mozogtak. A kamatstop, ahogy a neve is sugallja, nem a kamatokra vonatkozik, hanem a referenciakamatokhoz kapcsolódó korlátozást jelent, amely alapján a bankok a változatlan kamatfelárat számolják fel. Amennyiben a referenciakamatok változnak, az adósságterhek is módosulnak, de ez nem azonnali hatással bír, hanem csak a következő kamatfordulónál érvényesül.

Az említett 50 milliárdos összeg, amely a közelgő választásokig hátralévő 10-11 hónapra vonatkozik, egy érdekes becslés. E számítások alapját az MNB legújabb adatai képezik, amelyek szerint a bankszektor számára az intézkedés fél év alatt körülbelül 28 milliárd forintba kerül. Ennek tükrében,

Jelenleg 413 milliárd forintos banki költségnél tartunk, azonban valószínű, hogy a végső összeg ennél alacsonyabb lesz.

A kamatstop bevezetése lehetőséget teremtett arra, hogy a jelzáloghitelek egy bizonyos hányada elkerülje a nemteljesítővé válás kockázatát. Ezzel párhuzamosan a bankok is védettek maradhattak a nemteljesítésből adódó céltartalék-képzés terhe alól.

Korábban úgy tűnt, hogy a kamatstop kivezetése már a közeljövőben bekövetkezik. A kormány 2023-2024-re vonatkozóan hol a növekvő infláció megfékezését, hol az egyszámjegyű jegybanki alapkamat elérését, hol pedig a fogyasztás fellendülését említette, mint a kivezetés előfeltételeit. Ezek a kritériumok mára nagyjából teljesültek, leszámítva talán az idei tavaszra jellemző, viszonylag szerény kiskereskedelmi forgalmat. Ha a kormány most úgy dönt, hogy további fél évvel meghosszabbítja a kamatstopot, akkor

A kamatstop időszaka alatt a hitelek árazása a 2021. október 27-én érvényes referenciakamat alapján történik, és bármilyen eltérés a szerződéses feltételektől a bankok kötelezettsége.

Októberi cikkünkben alaposan körüljártuk, hogy a legrövidebb kamatperiódusú hitellel az elmúlt 10 év során a legjobban jártak volna a kölcsönt felvevők, még a kamatstop bevezetése előtt is – és most, hogy ez a megoldás is életbe lépett, még inkább kedvező helyzetbe kerültek. Érdekes, hogy ez a lépés éppen azokat a változó kamatozású hitelekkel eladósodott ügyfeleket segíti, akik a legkevésbé gondolkodtak előre a pénzügyi döntéseik során. Azonban van okunk a bizakodásra: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a Portfolio kérésére megküldött 2024 végi statisztikák szerint ezeknek az ügyfeleknek az aránya a hazai hitelpiacon folyamatosan csökken.

A jelzáloghitel-állományon belül a kamatstopos hitelek aránya darabszám szerint 34,5%-ot, míg a tartozásösszeg alapján 19,1%-ot tesz ki.

vagyis a tartozások kevesebb mint egyötöde része ma a kamatstopnak, az induláskor ez az arány még egyharmad felett volt.

A kamatstop teljes vagy részleges kivezetése mellett szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank legújabb Pénzügyi stabilitási jelentése szerint

a sérülékeny adósok száma becslésük szerint mindössze 16 ezer fő, akikhez 137 milliárd forintnyi kamatstopban lévő hitelállomány kapcsolódik,

A jegybank korábbi észrevételei a kamatstop intézkedéssel kapcsolatban különböző szempontokat érintettek. A szakértők aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kamatstop hosszú távon torzíthatja a pénzpiacokat, és hatással lehet a bankok hitelnyújtási hajlandóságára. Emellett a jegybank figyelmeztetett arra is, hogy a kamatmaximum bevezetése esetleg csökkentheti a pénzügyi stabilitást, mivel a hitelezés feltételei nem mindig tükrözik a piaci realitásokat. Az ilyen lépések következményeként a hitelek elérhetősége és költsége is megváltozhat, ami a gazdaság egészére kihatással lehet.

- Gyengíti a monetáris transzmissziót.

A program kivezetése közvetlen pénzügyi veszteségeket okoz a bankok számára, amelyet tovább súlyosbíthat az érintett ügyletek további értékcsökkenése.

- Negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot.

- Jelenlegi formájában indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak.

Jelenleg is létezik körülbelül 7 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés, amelyek kamatperiódusa meghaladja az 5 évet, és amelyek kamatfordulója a kamatstop érvényességi időszakára esik. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kiterjesztés ellenére ezek a szerződések nem tartoznak a kamatstop védelme alá.

Végezetül érdemes megnézni, hogy alakulnának a törlesztőrészletek a kamatstop hirtelen eltörlése esetén, 6,5%-os 3 havi BUBOR-t mint referenciakamatot és 3 százalékpontos kamatfelárat feltételezve. Mivel viszonylag régi hitelekről van szó,

A legjellemzőbbnek számító 5 éves hátralévő futamidő alapján várhatóan körülbelül 11%-os havi törlesztőrészlet-emelkedésre lehet számítani.

de a hosszabb hátralévő futamidejű hitelek és a nagyobb tartozások esetében létezhet egy olyan szűkebb réteg, amelynek 30% feletti, illetve elviselhetetlenül nagy forintösszegű adósságszolgálati sokkot kellene elviselnie.

Úgy tudjuk, a bankok körében (főleg korábban, a magas piaci kamatszintek mellett) többféle javaslat felmerült ezen esetek célzott és szelektív kezelésére, ezek jellemzően olyan megoldások lennének, amelyek nem ismeretlenek a kormány számára. Az Orbán-kormány által már korábban alkalmazott devizahiteles árfolyamgáthoz vagy a hiteltörlesztési moratóriumhoz hasonlóan a 20 vagy 30 százalék feletti, illetve bizonyos forintösszeget meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés esetén egy előre meghatározott küszöbérték felett

A kormány és a bankok közötti tehermegosztás, esetleg a futamidő meghosszabbításával párosított halasztott fizetési lehetőségek jelentős előnyöket nyújthatnának az érintett felek számára.

Az adósok viszonylag szűk, sebezhető csoportjára fókuszáló megállapodás révén talán még a jelenleg az Alkotmánybírósághoz forduló bankok is megtalálhatják a kompromisszumos megoldást a már túlzottan elhúzódó kamatstop ügyében.