"A magyarok és az ukránok között ma már olyan szakadék feszül, hogy sokan el sem tudják képzelni: a másik oldalon is élnek normális, hétköznapi emberek."

Fedinec Csilla harminc évnyi kutatási tapasztalatát sűrítette egy új könyvbe, amely Ukrajna nacionalizmusát és kisebbségeit tárgyalja. A kutató, aki a háború alatt is többször ellátogatott az országba, most arra hívja fel a figyelmet, hogy miért elengedhetetlen a nacionalizmus bonyolult fogalmának megértése. Beszél arról is, hogyan jutott el a magyar-ukrán kapcsolatok aktuális helyzete oda, hogy a két nép már képtelen elképzelni, hogy a másik oldalán is élnek normális emberek.

Az Ukrajna Magyarországi Nagykövetségén mutatták be Fedinec Csilla legújabb könyvét, amely Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek címmel és az Etnopolitika és parlamenti képviselet Gorbacsov utolsó éveitől a második Trump-korszakig alcímmel jelent meg a Gondolat Kiadónál.

Ez a címpáros sokakban kelthet félelmet, nem csupán a téma miatt, hanem azért is, mert az átlagos olvasó számára nehezen érthető kifejezéseket tartalmaz, jelezve, hogy egy szakkönyvről van szó. Most el kell szomorítanunk azokat, akik arra számítottak, hogy itt jön egy "de" a mondatban, mert erről szó sincs. Fedinec Csilla műve valójában egy élvezetes stílusban tálalt szakkönyv, amit jól illusztrál, hogy a kötet végén található hivatkozásjegyzék bő ötven oldalt tesz ki.

A neves Ukrajna- és kisebbségkutató nevével már több tucat könyv és szakkönyv jelent meg, a mostanit azonban igazán különlegessé teszi az a politikai környezet, amelyben megszületett.

Most érzem, hogy elérkezett az idő, hogy az ukrajnai kisebbségek ügye végre a figyelem középpontjába kerüljön. Olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amikor a globális események irányt változtatnak, és most dől el, hol húzódnak Európa politikai határai.

- Kifejtette, miért hozta meg ezt a döntést, majd kiemelte, hogy különösen fontos, hogy az emberek világosabb képet kapjanak bizonyos kérdésekről.

A könyv középpontjában az ukrán nacionalizmus alakulása áll, kezdve a Szovjetunió utolsó éveitől egészen napjainkig, a 2020-as évekre. Külön figyelmet szentel a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzetének, a parlamenti képviselet alakulásának, valamint az orosz agresszió és az Euroatlanti orientáció hatásainak. A mű részletesen elemzi, hogyan formálják ezek a tényezők a régió politikai és társadalmi dinamikáját.

A most bemutatott könyv központi témája a nacionalizmus fogalmának újragondolása. Fedinec Csilla szerint "a nacionalizmus általában negatív fogalomként szokták definiálni", azonban a szónak vannak pozitív vetületei is. Példaként említette, hogy eredetileg az ukrán nacionalista párt program pontjaiban és alapelvei között is megjelent a kisebbségek védelme, és ez csak később változott meg.

Kifejtette, hogy az a fajta szélsőséges nacionalizmus, amit negatívan értelmezhetünk, egyetlen egyszer került csak parlamentbe, és azt is a Régiók Pártja támogatásával, azért, hogy féljenek az ukránok a szélsőjobbtól.

Ez a negatív propaganda eredménye volt, amely párhuzamba állítható a jelenlegi helyzettel Magyarországon.

- tette hozzá.

Kutató azt is megjegyezte, hogy az ukrán nacionalizmus végül nem is a politikában kapott igazán nagy szerepet, hanem az ilyen nézetek csatornázták az embereket a hadsereghez.

A nacionalizmus a hadseregben különleges formát öltött, ami szerencsés körülmény, hiszen a katonák elkötelezettsége nélkül Ukrajna sokkal nehezebb kihívásokkal nézne szembe. Figyelemre méltó, hogy egy olyan jelenség, amely könnyen negatív irányt vehetett volna, végül bizonyos értelemben Ukrajna megmentőjévé vált.

- fogalmazott a kutató, akinek érdemes hinni.

Fedinec Csilla tudása messze túlnyúlik a puszta elméleten; évtizedek óta bejárja az ország különböző tájait, és a háború kitörése óta többször is ellátogatott Ukrajnába, tapasztalatait és meglátásait így folyamatosan gazdagítva.

Az, amit Ukrajnáról írok, mondok, nem csak akadémiai kutatásokon, hanem folyamatos személyes tapasztalatokon is alapszik

„Tedd egyedivé a saját stílusoddal!” - javasolta.

A magyar-ukrán viszony viszont az utóbbi évtizedben folyamatosan romlott: a 2017-es ukrán oktatási törvény, amely korlátozta a kisebbségi nyelvhasználatot, komoly feszültséget okozott. Ezt követően a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete mindkét országban politikai kérdéssé vált, és a kommunikációban gyakran leegyszerűsítő, ellenséges narratívák domináltak.

A háború kitörése pedig nem hogy segítette a két ország vezetőinek egymásra találását, hanem még inkább elmérgesítette a helyzetet.

A könyvbemutatón Fedinec Csilla nyílt szívvel osztotta meg gondolatait a két ország közötti kapcsolatok további romlásáról.

Olyan helyzetbe kerültünk, ahol a magyarok és az ukránok egyaránt nehezen tudják elképzelni, hogy a másik országban is hétköznapi, normális emberek laknak.

- fogalmazott - fejtette ki gondolatait.

A kutató hangsúlyozta, hogy a tudósok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a propaganda – legyen az akár negatív, akár pozitív – csupán korlátozott ideig képes hatni. Az emberek ugyanis könnyen hozzászoknak a körülöttük lévő üzenetekhez. Amint ez megtörténik, a propagandát előállítóknak újabb, még erősebb eszközökre van szükségük, hogy fenntartsák a hatásukat. Azonban előbb-utóbb még az újabb üzenetek is megszokottá válnak, így folyamatosan emelniük kell a tétet. Fedinec Csilla szerint ez a jelenség most éppen Magyarországon figyelhető meg az Ukrajna ellen irányuló propagandával kapcsolatban.

A médiával kapcsolatos tapasztalatait megosztva elmondta, hogy "2022-ig rendszeresen megkerestek a közmédiától, de azóta ez a lehetőség már nem aktuális számomra." Kritikusan megjegyezte, hogy "a médiában hiányzik a valódi párbeszéd, legyen szó akár ellenzéki, akár kormánypárti sajtóról." Ennek következményeként sokan "tényszerűen félrevezető állításokat tesznek az ukrán politikával kapcsolatban", és sajnálatos módon senki sem mutat rá, hogy az, amit mondanak, nem felel meg a valóságnak.

Ezen a ponton tért ki a kutató Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós beszédére is, amelyben a miniszterelnök azt ecsetelte, hogy nem tudja, hogy van-e definiált identitás Ukrajnában.

A rendszerváltás óta két nemzetiségi törvény volt, mind a kettőben 13 kisebbséget ismertek el. Mind a kettő szerint van Magyarországon ukrán nemzetiség, úgyhogy nyugodtan elmehet miniszterelnök és megkérdezheti őket, hogy van-e definiált identitásuk

- mondta a kutató, utalva arra, hogy valószínűleg a magyar kormány szerint is van identitásuk, hiszen a törvény nemzetiségként definiálta őket.

A kutató kiemelte, hogy noha a könyvében világosan kifejti a saját nézeteit, ezeket nem elegyíti a tényekkel. Inkább az elmúlt harminc év során összegyűjtött tudását osztja meg, ami alapvetően objektív megközelítést tükröz.

Fedinec Csilla hangsúlyozta, hogy "a magyar egyetemeken nem található ukrán történelemtanszék". Ennek oka, hogy a legtöbb intézmény állami fenntartás alatt áll, így elkerülik az olyan érzékeny témák tárgyalását, amelyek vitákat generálhatnak. Ennek következtében Csilla maga sem tanít, pedig rendelkezik a szükséges tudással és szakirodalommal, ám az egyetemeken nem használják fel műveit.

Sokkal előbb érek el Recskre, mint hogy csak egy tananyag legyek.

- nevetett az író.

Fedinec Csilla azonban nem bánja, hogy kutat, ugyanis független kutatóintézetében teljesen szabadon dolgozhat. Megjegyezte, hogy egy kormányközeli kutatóintézetben más lenne a helyzet, mert ott beleszólnának abba is, hogy egyáltalán mivel foglalkozhat. Persze ennek a szabadságnak is van ára.

Valószínűleg jobban járnék, ha egy áruház árufeltöltőjeként helyezkednék el. Valószínű, hogy ott kedvezőbb lenne a jövedelmem, de az igazság az, hogy ezt a munkát igazán élvezem.

„Tedd egyedivé a saját stílusoddal!” - javasolta.

Fedinec Csilla zárszavában kifejtette, hogy az ember nem azért foglalkozik Ukrajnával, mert ezért nagy dicsőséget kapna.