Lehet-e Románia élén egy magyarellenes vezető? - Kulcsfontosságú harc bontakozik ki keleti szomszédunknál.
Május 4-én Romániában megismétlik az elnökválasztás első fordulóját. Az új voksolás szükségességét az indokolja, hogy a november 24-én lezajlott első fordulóval kapcsolatban felmerült a gyanú, miszerint Moszkva titkos támogatást nyújtott a győztes jelölt számára. A május 18-án esedékes második fordulóba négy jelöltnek van esélye bejutni. Tudd meg, kik ők!
Május 4-én Romániában újra megtartják az elnökválasztás első fordulóját, és ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét - ami valószínűnek tűnik -, akkor május 18-án a második fordulóra is sor kerül. Az elnökválasztást azért kell megismételni, mert a november 24-én zajlott választás eredménye körüli gyanúk szerint a meglepő győzelmet arató, szélsőjobboldali és Moszkva-párti jelölt, Călin Georgescu, titkos orosz támogatásban részesült. A román alkotmánybíróság - egyesek szerint vitatható módon - mindössze két nappal a második forduló előtt érvénytelenítette az első fordulót, ezzel elrendelve a teljes választási folyamat megismétlését.
Georgescu a megismételt elnökválasztáson való részvétel lehetőségét kereste, ám a választási hivatal márciusban megakadályozta ambícióját, és az alkotmánybíróság is elutasította az elnöki posztra pályázó politikus panaszát. Georgescu kizárása után a szélsőjobboldali csoportok összefogtak, és a legerősebb nacionalista párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion mögé sorakoztak fel. Emlékezetes, hogy Simion a törölt elnökválasztáson csupán 13,86 százalékos támogatottsággal a negyedik helyet szerezte meg.
Ugyancsak összezártak a december 1-jén tartott parlamenti választások nyomán megalakult kormánykoalíció pártjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelyek Crin Antonescu közös jelölt mögé álltak be. A törölt elnökválasztáson második helyre befutott, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjeként induló Elena Lasconi ismét ringbe szállt, de időközben saját pártja kihátrált mögüle, és a függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti polgármester mögé sorakozott fel, aki egyébként 2016-ban az USR egyik alapítója volt, de 2017-ben kilépett a pártból. Szintén esélyesként vág bele a megmérettetésbe a 2012 és 2015 között regnáló miniszterelnök, Victor Ponta, aki bár szociáldemokrataként kezdte pályafutását, ma már nacionalista és trumpista húrokat penget.
Georgescu novemberi győzelme igazi sokk volt, hiszen a közvélemény-kutatók alig mérték a második körbe való bejutását, nemhogy a végső győzelmét. Ezért rendkívül nehéz elhinni a jelenlegi közvélemény-kutatások adatait, különösen, hogy a különböző felmérések eltérő eredményekkel szolgálnak. A kutatások között egyetértés mutatkozik abban, hogy Simion vezeti a mezőnyt, míg Lasconi a fifth helyen áll, de a köztes helyezések tekintetében óriási eltérések tapasztalhatók. Vannak olyan mérések, amelyek Ponta-Dan-Antonescu sorrendet mutatnak, mások Antonescu-Dan-Ponta, egyesek Dan-Ponta-Antonescu sorrendet, sőt, olyan is akad, amely Ponta-Antonescu-Dan sorrendet prezentál.
A második fordulós felmérések már napvilágot láttak, és az eredmények alapján a Simion és Dan közötti párbajban Simion 54 százalékkal vezetne. Hasonlóképpen, ha Antonescu és Dan mérkőznének meg, Antonescu előnye 52 százalékra rúgna. Antonescu és Simion összecsapásának kimenetele szintén Antonescu 52 százalékos győzelmét mutatja. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a politikai táj rendkívül ingatag és változékony, így a helyzet bármikor átalakulhat.
amit talán biztos el lehet mondani, hogy a második fordulóba jutásra az establishmentet képviselő Antonescunak, a szélsőjobboldali Simionnak, a liberális Dannak, illetve a szociáldemokratából nacionalistává vedlett Pontának van esélye.
A négy jelölt közül az utolsó három határozottan a fennálló politikai rend ellenében pozicionálja magát, ám az utóbbi időszakban Antonescu is próbálja a nem hagyományos jelölt imázsát kialakítani. A jelenlegi elnökválasztás során úgy tűnik, hogy a 35 éve működő politikai rendszer kritikája a nyerő taktika, még azok körében is, akik korábban aktív részesei voltak ennek a struktúrának, mint például Ponta volt miniszterelnök vagy Antonescu, aki ideiglenesen állt a köztársaság élén. Georgescu tavalyi győzelme világosan jelezte, hogy a román választókban erős ellenérzés feszül az establishmenttel szemben, és valószínű, hogy végül az fog diadalt aratni, aki a legjobban tudja meglovagolni ezeket a feszültségeket.
Vizsgáljuk meg alaposan a négy legígéretesebb jelöltet, mindegyiket külön-külön kielemezve.
A mindössze 38 éves George Simion az Uniți sub tricolor nevű erőszakos szurkolói csoport ismert alakja volt, aki hamarosan a politikai akcionizmusba is átvitte a fociultrák módszereit. 2019-ben alapította meg pártját, az AUR-t, amely a 2020-as parlamenti választásokon meglepetésre 9 százalékos eredménnyel rúgta be az ajtót.
Az AUR-t a magyar közvélemény főként magyarellenes megnyilvánulásai révén ismerheti. A párt már a megalakulásának évében jelentős figyelmet keltett, amikor támogatóik erődemonstrációt szerveztek az úzvölgyi katonai temetőben. Ezen a helyszínen, ahol az I. világháborús magyar katonák sírjai találhatók, jogellenesen állítottak fel egy román emlékművet. A csendőrségnek kellett beavatkoznia, hogy elválassza a román szélsőségeseket a magyar tiltakozóktól, és az eseményen Simion is részt vett. Az AUR vezetője később többször is hangot adott kritikáinak az RMDSZ, a Székelyföld és a székely himnusz ellen, tovább erősítve a párt magyarellenes retorikáját.
A párt népszerűsége 2020-tól, a koronavírus-járvány időszakától kezdve robbanásszerűen megnövekedett. Az AUR határozottan elutasította a lezárásokat és az oltásokat, valamint vírusszkeptikus álláspontot képviselt. Ideológiai szempontból kiemelkedő témája a Románia és Moldova egyesítésének követelése, valamint az ortodox keresztény értékek védelme, amely gyakran erőszakos inzultusokkal és Simion verbális kirohanásaival párosult.
Ahogy a pártja népszerűsége fokozatosan emelkedett, Simion felismerte, hogy a szélsőjobboldali, erőteljes üzenetek és stílus alkalmazása egyfajta üvegplafont hoz létre az AUR számára. Az áttörés érdekében úgy döntött, hogy a középre orientálódásra van szükség, ezzel pártja néppártosítását célozva meg. Európai színtéren elsősorban Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel igyekezett szövetséget formálni, és a tavalyi európai parlamenti választásokat követően az AUR csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához.
Simion gyakran kerül az oroszbarátság vádjával a figyelem középpontjába, és állítólag az orosz titkosszolgálat is segítette karrierjének alakulását. Moldovában, ahol az orosz hibrid műveletek erőteljesen érződnek, az AUR vezetőjét nemkívánatos személynek minősítették, ahogyan Ukrajnában is, hiszen Simion elutasítja annak katonai támogatását. Az utóbbi időszakban azonban az elnökjelölt inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Donald Trump által irányított Egyesült Államokkal jó kapcsolatokat kell ápolni.
A Trump-csapat egyébként az utóbbi hónapokban felfigyelt Romániára: Elon Musk például nyíltan Geogescu mellé állt, J. D. Vance alelnök hírhedt müncheni beszédében a novemberi elnökválasztás eltörléséért megrótta Romániát, ahogy korábban Trump legidősebb fia, Donald Trump Jr. is, aki "sorosista/marxista kísérletnek" nevezte az alkotmánybíróság döntését. Az ifjabb Donald Trump egyébként nem sokkal az elnökválasztás előtt, április 28-án látogat majd Romániába.
Victor Ponta, aki 2012 és 2015 között Románia miniszterelnökeként tevékenykedett, most készül a nagy visszatérésére. 2014-ben a választások második fordulójába is bejutott, de végül alulmaradt Klaus Iohannis, a nemrégiben leköszönt államfő ellen. Az események alakulása érdekes kihívások elé állítja a politikai színteret, és Ponta ambíciói újra izgalmas fordulatokat hozhatnak.
Ponta pályafutása a Szociáldemokrata Pártban indult, ahol az ifjúsági szárny vezetőjeként tevékenykedett. Fiatal éveiben még a vörös Che Guevara-s pólókat viselte, de amikor belépett a nagypolitika világába, ügyesen lavírozott a PSD vezetőinek kegyei között, miközben folyamatosan háttérbe szorította korábbi mentorait. 2010-ben, 38 évesen került a párt élére, és két évvel később már a miniszterelnöki posztot is megszerezte.
A 2014-es elnökválasztás után egyre inkább elhalványult a népszerűsége, majd egy tragikus diszkóbaleset következtében 2015-ben kénytelen volt lemondani. 2017-ben kizárták a PSD köreiben, de az év folyamán megalapította saját politikai formációját, a Pro Romániát. Eddig a párt nem tudott jelentős eredményeket felmutatni, és a törvényhozásba sem sikerült bejutnia.
Ponta a tavaly novemberi elnökválasztás eltörlése után érezte úgy, hogy itt az ideje ismét berobbanni a politikába. Georgescu sikerét látva establishment-ellenes platformon indulva futott neki az elnökválasztásnak: mostanában Trumpot másolva "Románia az első" feliratú sapkában jelenik meg sokszor. Ukrajna támogatását nem állítaná le teljesen, csak a román fekete-tengeri kikötőkön áthaladó ukrán gabonaexportot szüntetné be a román gazdák védelmében.
Nemrégiben Ponta meglepő nyilatkozatot tett, amellyel saját pozícióját ásta alá: kifejtette, hogy miniszterelnöki mandátuma alatt, 2014-ben szándékosan engedte, hogy a Duna elöntse a román falvakat, mindezt azzal a céllal, hogy megóvja Belgrádot, a szerb fővárost az áradástól. Noha Ponta azt állította, hogy az érintettek kárpótlásban részesültek, többen is jelentkeztek, akik azt hangoztatták, hogy ők nem kaptak semmilyen kompenzációt. Politikai riválisai azonnali lemondásra szólították fel, és elemzők véleménye szerint ez a szokatlan vallomás jelentősen rontotta Ponta jövőbeli esélyeit.
Nicușor Dan fiatal korában kiemelkedő matematikai tehetségként tűnt fel: a rendszerváltás előtt kétszer is aranyérmet szerzett a nemzetközi matematikai diákolimpián, képviselve a román csapatot. Az 1990-es évek során Franciaországban folytatta tanulmányait, majd hazatérve tudományos karrierbe kezdett, miközben civil aktivizmusával is foglalkozott.
A bukaresti polgármesteri posztért 2012-ben és 2016-ban is megmérettette magát, de végül 2020-ban sikerült elnyernie ezt a fontos tisztséget, azóta pedig folyamatosan irányítja Románia fővárosát. 2016-ban ő volt a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alapító tagja, azonban már egy évvel később nézeteltérések miatt elhagyta a pártot, ami komoly fordulatot hozott életében.
A novemberi elnökválasztás során Georgescu győzelme után Dan úgy döntött, hogy mégis ringbe száll a versenyben, bármennyire is nem tervezte ezt korábban. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy népszerűsége jóval meghaladja a Lasconira vonatkozó adatokat, így az USR nemrégiben úgy határozott, hogy elfordul Lasconitól, és Dan mögé sorakozik fel. Azonban ez a lépés nem tűnik a legjobbnak: a liberális párt nem tudja átforgatni a Lasconinak szánt kampányköltségeket Danra, és hivatalos támogatás sem érkezik tőlük. Ezzel együtt az USR döntése rontja a bukaresti polgármester független imázsát, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy Dan a két szék között a pad alá kerül, és végül nem jut be a második fordulóba.
Az összes jelölt közül Antonescu az egyetlen, aki ha csak rövid időre is, de kipróbálhatta magát államfőként: a Szenátus elnökeként 2012-ben pár hétig Románia ügyvezető elnöke volt, mikor az akkori elnököt, Traian Băsescut egy időre felfüggesztették. A felfüggesztésben egyébként oroszlánrésze volt Antonescunak, aki az akkori miniszterelnökkel, mostani egyik riválisával, Pontával fogott össze, hogy Băsescut kiűzzék a Cotroceni-palotából. Az "alkotmányos puccskísérletként" is felfogható húzás végül nem járt sikerrel, néhány évvel később Antonescu egy időre el is tűnt a politikai színtérről.
A jelenlegi kormánypártok a koalíciós tárgyalások során úgy határoztak, hogy közös jelöltet állítanak az elnökválasztásra, ezzel elkerülve a szavazók megosztását az establishment-pártok között. A novemberi választáson a PSD és a PNL jelöltjei egyaránt kimaradtak a második fordulóból, ami különösen figyelemre méltó, hiszen a korábbi elnökválasztások során jellemzően ezek a pártok indították a legfőbb versenyzőiket.
Antonescu Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, közös jelöltként javasolta, míg kampányfőnöke, a magyar kisebbségi párt kampányának mestere, Porcsalmi Bálint. A jelölt kampányának kezdetén Sepsiszentgyörgyön is megfordult, ahol kifejezetten a magyar közösség számára kedvező üzeneteket fogalmazott meg. A magyarlakta területeken Antonescu választási plakátjai széles körben láthatók, amelyek célja a helyi közösség támogatásának megszerzése.
Előre! Ne hátra.
szlogennel jelentek meg, ami egyértelmű másolása a magyar kormány egyik 2022-es kampányszlogenjének.
Bár Antonescu a hagyományos politikai elit képviselője, Georgescu stratégiájából merítve mostanában olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyekkel a mainstream politikától elforduló választók figyelmét szeretné felkelteni. Kérdéses, hogy ez a "jelen vagyok a belső körben, de kint is aktív vagyok" megközelítés mennyire bizonyul majd hitelesnek és sikeresnek.
