Eléggé csalódást keltő visszajelzést kapott von der Leyen ikonikus kezdeményezése: a bürokráciacsökkentés kísérlete valójában újabb bürokratikus akadályokat teremtett.
2025. május 6-án újra felfedezzük, hogyan befolyásolja a jogi technológia (LegalTech) és a digitális megfelelőség (Digital Compliance) a vállalatok versenyképességét. Emellett átnézzük a digitális világban való vállalati jelenlétet alapvetően meghatározó kulcsfontosságú jogi és szabályozási területeket is.
Az Európai Bizottság 2023-ban vezette be a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatába a kötelező versenyképességi ellenőrzéseket, ami jelentős fordulatot jelentett abban, hogyan értékeli az EU a szabályozások lehetséges gazdasági hatásait. Ezek az ellenőrzések négy kulcsfontosságú versenyképességi dimenziót vizsgálnak: a költség- és árversenyképességet, az innovációs képességet, a nemzetközi versenyképességet, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét.
A lényeg az, hogy az EU közmondásosan bürokratikus szervezet, amit felismert, ezért bürokráciacsökkentésbe akart kezdeni, aminek a vége egy bürokratikus önellenőrzési folyamat lett.
A helyzet önmagában meglehetősen ellentmondásosnak tűnt: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023-as uniós állapotot bemutató beszédében azt hangoztatta, hogy az EU-s szabályozások versenyképességi hatásainak alapos vizsgálata alapján fogják megkezdeni a meglévő kötelezettségek enyhítését és egyszerűsítését. Ez azt jelenti, hogy minden uniós intézkedést gazdasági szempontból fognak értékelni, és ha szükséges, a versenyképességi elemzések eredményei alapján módosítanak a szabályozásokon.
Mindezt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is helyeselte, a Bizottságnak készített reformcsomagjában külön sürgette a Bizottságot, hogy kezdje is meg a sallangok, versenyképességet korlátozó intézkedések levágását, a szabályozási környezet ésszerűsítését az értékelések alapján.
Ugyanakkor a jelzések alapján az önellenőrzési gyakorlat számos aspektusban ellentmondásos, és nem bizonyul kellően eredményesnek.
A BusinessEurope, amely az európai vállalatok érdekeit képviseli, nemrégiben elindított egy kísérleti projektet, mely során meglepő eltérésekre bukkant az ellenőrzések színvonalában és részletességében.
Értelemszerűen így, ha rosszak a versenyképességi értékelések, a belőlük levont következtetések is hibásak, károsak lehetnek.
Az eredmények rámutatnak a brüsszeli gyakorlat mind a pozitív, mind a negatív aspektusaira, és hangsúlyozzák azokat a területeket, ahol sürgető javításokra van szükség. Célunk, hogy az uniós szabályozások valóban hozzájáruljanak az európai vállalatok versenyképességének erősítéséhez, ahelyett, hogy hátráltatnák őket.
A BusinessEurope négy alapvető jogalkotási javaslatot elemezett:
A különböző programok részleteire később kanyarodunk rá, de elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy az érdekvédelmi szervezet minden esetben alaposan megvizsgálta, miként alkalmazta a Bizottság a versenyképesség ellenőrzésére szolgáló eszközöket. Emellett azt is elemezték, hogy a hatásvizsgálatok mennyire adtak megbízható képet a szabályozások várható gazdasági következményeiről.
Az összes esetében az látszik, hogy bár az analitikai eszközök jók voltak,
A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása sajnos nem történt meg megfelelően, és ennek következtében a versenyképesség egyik esetben sem mutatott érdemi javulást.
Az Európai Üzemi Tanács irányelvével kapcsolatban számos kritika érkezett, és a BusinessEurope különösen "gyengének" minősítette azt. Az uniós direktíva célja, hogy garantálja a munkavállalók megfelelő tájékoztatását és konzultációját a több tagállamban működő nagyvállalatok esetében. Az irányelv megköveteli, hogy ezeknél a cégeknél üzemi tanácsot alakítsanak ki, amelyben a munkavállalók képviselői hozzáférést nyernek a vállalat döntéseiről szóló információkhoz, és lehetőségük van véleményük kifejtésére. A célkitűzés a munkavállalói jogok uniós szintű megerősítése, valamint a vállalatokon belüli párbeszéd elősegítése.
A költség- és árversenyképességre vonatkozó hatásvizsgálat túlságosan korlátozott nézőpontból közelítette meg a kérdést.
A kutatás elsősorban a nagyvállalatokra (1000 fő felett) gyakorolt közvetlen költséghatásokra összpontosított, miközben figyelmen kívül hagyta a tágabb értelemben vett, külső versenyképességi tényezőket.
A szöveg egyediségének érdekében az alábbi módon alakítottam át: A vizsgálat során nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy az új szabályozás esetleg elriaszthatja a külföldi befektetőket, ami így gyengítheti az európai cégek pozícióját a harmadik országokbeli versenytársaikkal szemben. Ez különösen aggasztó, figyelembe véve a globális verseny fokozódását, különösen Donald Trump második elnöki ciklusa óta, amikor is több alkalommal lazított a szakszervezeti kötelezettségeken a befektetők érdekében.
Az uniós új szabályozások értékelésénél az innovációs potenciálra gyakorolt hatás vizsgálata sajnálatos módon eléggé felszínes maradt. A Bizottság álláspontja szerint ez a kérdés nem bír relevanciával az irányelv módosítása szempontjából, azonban a BusinessEurope figyelmeztetett arra, hogy az üzleti titkok kiszivárgásának kockázata közvetett módon gátolhatja az innovációt. Mivel az innováció elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség fenntartásához, a szervezet véleménye szerint ezeket a kockázatokat alaposan át kellene gondolni és elemezni.
A nemzetközi versenyképesség dimenzióját érte a legerősebb kritika.
A Bizottság véleménye szerint az Európai Üzemi Tanács irányelve nem gyakorol jelentős hatást a helyzetre, amelyet a BusinessEurope határozottan megkérdőjelez.
A véleményük szerint a vállalatok aggodalma elsősorban abból fakad, hogy a vezetés számára előírt kötelező írásos indoklási kötelezettség a döntéshozatal előtt lelassíthatja a folyamatokat. Ez különösen aggasztó, mivel a gyors döntések meghozatala elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához, főleg egy olyan kihívásokkal teli időszakban, mint amilyen a jelenlegi permakrízis.
Az EU Tehetségbázisról szóló rendeletet általánosan kedvezően fogadták, a BusinessEurope pedig a versenyképességi ellenőrzést "jónak" értékelte. A rendelet célja, hogy a nemzetközi toborzást költséghatékonyabbá és zökkenőmentesebbé tegye, ezáltal segítve az EU munkaerő- és készséghiányának kezelését. A versenyképességi ellenőrzés kiemelte, hogy a munkáltatók számos előnyre számíthatnak, mint például a termelékenység növekedése, a bevételek emelkedése és az innovációs képesség javulása, különösen a harmadik országbeli magasan képzett munkaerő bevonásának köszönhetően.
A szabályozás hozzájárulhat a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez, valamint az állami bevételek növekedéséhez a szervezet véleménye szerint.
A BusinessEurope ugyanakkor megjegyezte, hogy az elemzésnek ki kellene terjednie a zöld, az IKT és az egészségügyi szektoron túlra is, mivel a munkaerőhiány más ágazatokat is sújt. Emellett hiányzott az előrejelzés arra vonatkozóan, hogy hány fő vonzására lehet számítani a tehetségbázison keresztül - ez érthető, hiszen a tagállami igények eltérnek, de egy részletesebb becslés erősítené az elemzés hitelességét.
A Késedelmes fizetések irányelvét, illetve annak versenyképességi hatásvizsgálatát "átlagosnak" minősítette az érdekvédelmi szervezet.
A javaslat célja, hogy csökkentse a fizetési határidőket a kereskedelmi tranzakciókban, javítva ezzel a vállalkozások pénzforgalmát.
A versenyképesség vizsgálata viszont figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a hosszabb fizetési határidők gyakran kölcsönös megállapodás eredményeként alakulnak ki a B2B kapcsolatokban.
Ezen kívül az értékelés nem vette figyelembe a nemzetközi versenykörnyezetből eredő hátrányokat sem, ahol a hosszabb fizetési határidők gyakran a stratégiai manőverezés eszközeiként funkcionálnak.
Az ellenőrzés során nem került sor azoknak a költségeknek a számszerűsítésére sem, amelyek a cégek új előírások be nem tartása esetén merülhetnek fel - például, ha ezáltal megemelkednek a hitelezési költségek. Ráadásul az innovációs potenciál is figyelmen kívül maradt, holott a javuló likviditás kedvező hatással lehetne a kis- és középvállalkozások innovációs beruházásaira.
A Kombinált Szállítási Irányelv célja, hogy az intermodális szállítás költséghatékonyabbá váljon, ezzel versenyképesebbé téve azt az egyedüli közúti szállítással szemben. A versenyképességi ellenőrzés itt is "átlagos" értékelést kapott. A javaslat szerint a kombinált szállítás költségei 7,5 év alatt 10%-kal csökkenhetnek, ám az ellenőrzés nem vizsgálta kellő mélységben az ezzel járó adminisztratív terheket és megfelelési költségeket - különösen a kkv-k esetében.
Szintén kimaradt a Bizottság versenyképességi elemzésből, hogyan hat a hosszú távú versenyképességre az előírt 40%-os külsőköltség-hatékonysági cél.
Ahogy ugyanis a közúti fuvarozás dekarbonizálódik, a kombinált szállításnak egyre nehezebb lesz elérnie a kívánt költségcsökkentést. Ez súlyos következményekkel járhat a szektor hosszú távú versenyképességére, az üzemeltetési költségekre és a célkitűzés teljesíthetőségére nézve.
A BusinessEurope ajánlásai kiemelik, hogy szükséges a nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség hatásainak alaposabb vizsgálata. A szervezet hangsúlyozza, hogy a Bizottság különböző szolgálatai közötti együttműködés fokozása elengedhetetlen, hogy az ellenőrzési folyamatokat ne különállóan, hanem több főigazgatóság közreműködésével valósítsák meg.
Ezen túlmenően elengedhetetlen, hogy a piaci szereplők szélesebb körét bevonjuk a folyamatba, hiszen így a vizsgálatok megalapozottsága és adatgazdagsága javulhat, ami végső soron azt eredményezi, hogy a kutatások jobban tükrözik a valós élet helyzetét.
A BusinessEurope javasolja, hogy az Európai Bizottság alaposan mérlegelje az Európai Üzemi Tanács irányelve által előidézett nemzetközi versenyképességre gyakorolt hátrányos következményeket. Különös figyelmet érdemel a külföldi befektetések csökkenése, valamint az európai vállalatok versenyképességének romlása, amelyek komoly kihívásokat jelenthetnek a gazdasági növekedés szempontjából.
Az érdekvédelmi szervezet véleménye szerint a versenyképességi ellenőrzések bevezetése valóban pozitív lépés, ám még számos feladat vár ránk. A BusinessEurope hangsúlyozza, hogy az értékeléseknek szélesebb körűnek, részletesebbnek és szilárdabb alapokon kell nyugodniuk. A nemzetközi versenyképesség és innovációs potenciál folyamatos alulértékelésének orvoslása, a Bizottságon belüli együttműködés fokozása, valamint a piaci szereplők aktív bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy az új szabályozások valóban hozzájáruljanak az európai vállalkozások versenyképességének és innovatív képességeinek növeléséhez.
A kihívás hatalmas, és a Bizottságnak elengedhetetlen, hogy megfeleljen a feladatának, így az EU szabályozásai ne akadályozzák, hanem inkább támogassák az európai gazdaság diadalát a nemzetközi versenyben - állapítja meg a szervezet az elemzés végén.
