Lánya nyomdokait követheti a Kincsvadászok művészettörténésze által kijelölt úton, Fertőszög szívében.
A Kincsvadászok kereskedője, Fertőszögi Péter a Story magazinnak adott interjút, melyben elárulta, hogy mióta szerepel a műsorban, tízszer annyi megkeresés fut be hozzá a BÁV aukciósház művészeti igazgatójaként, mint annak előtte. Reggeltől estig dolgozik, ha nem az irodájában ül, akkor árverésekre, előadásokra készül, tanít vagy épp gyűjteményeket kutat fel. Szerencsés embernek érzi magát, amiért azzal foglalkozhat, amit szeretet, azt pedig, hogy munkamániás, már a felesége és a gyerekei is megszokták, noha szokták rá emlékeztetni.
Már teljesen hozzászoktak, hogy az irodámban ülök, vagy éppen ugrásra készen várom a telefonhívásokat, hiszen mindig akad egy fontos gyűjtemény, amit meg kell vizsgálnom. Szeretem, ha gyorsan tudok reagálni a helyzetekre. A családom ezt tolerálja, amiért igazán hálás vagyok. Különösen a feleségem, Zsuzsi érdemei óriásiak ebben, hiszen ő vállalta, hogy itthon marad a gyerekkel, így nekem lehetőségem nyílt a szabad munkavégzésre, és elkerülhettük a bébiszittert. Mondhatni, a családunkért részben feladta a lakberendezői karrierjét. Az idő múlásával a gyerekek felnőttek, ma már mindannyian önálló életet élnek, dolgoznak, és maguk osztják be az idejüket.
- osztja meg a gondolatait.
Fertőszög egyik fiából jogász lett, míg a másik a kertépítés mesterségét választotta. A 27 éves Zsófi viszont úgy tűnik, hogy szintén a jogi pályát szemelte ki magának, és lehet, hogy ő lesz a család következő jogásza.
Legalábbis részben, mert még nem tudni, hogy mi sül ki belőle. Jelenleg Milánóban tanulmányozza a gazdaság tudományait a Bocconi Egyetem hírneves falai között, ahol nem csupán a közgazdaságtanra, hanem a művészetekre is külön figyelmet fordítanak. Ezen a különleges programon képzik a neves aukciósházak vezetőit, és Zsófi igazi kincs a művészet világában. Tehetsége olyan lenyűgöző, hogy ha akarná, nagyszerű színésznő is válhatna belőle, éppúgy, mint amilyen kiváló festő. Az öröksége a művészi vénának egyértelmű; már tizenhat éves korában megörvendeztetett minket azzal, hogy saját portréját festette meg nekünk ajándékba, amely büszkén díszíti a falunkat.
Mint mondja, lányával rengeteget beszélnek a művészetről és annak minden aspektusáról, de mindketten mások. Az édesapa egy jóval akadémikusabb szemléletű művészettörténésznek vallja magát, lánya azonban szerinte több mindent, más összefüggéseket vesz észre egy-egy színdarabban, műtárgyban vagy irodalmi műben, amikor megnézi vagy elolvassa azt.
Ez a jelenség részben annak tudható be, hogy egy teljesen eltérő környezetben nőttünk fel. Amikor én fiatal voltam, az élet ritmusa sokkal lassabb volt, ami lehetőséget adott arra, hogy alaposabban felfedezzem a dolgokat és mélyebben belemerüljek az összefüggésekbe. Folyamatosan hangsúlyozom a diákjaimnak az akadémiai világban, hogy ez a mélyreható tanulmányozás ma is elengedhetetlen. Ha igazán kiváló műtárgyszakértőkké szeretnének válni, legalább nyolc-tíz évet kell eltölteniük a szakmájukban, hiszen a tudás és tapasztalat felhalmozása nélkülözhetetlen a fejlődésükhöz.
Fertőszögi kezdetben régészeti pályára készült, tizennégy éves korától fogva minden nyáron részt vett a szekszárdi múzeum régészeinek ásatásain. A sors azonban más irányba terelte, amikor az egyetemen végleg eldőlt, hogy a művészettörténet iránti szenvedélye erősebb. Ekkor már mélyen belemerült a műkereskedelem izgalmas világába, amely iránti érdeklődése folyamatosan növekedett.
