A kormány fontos lépést tett a lakosság terheinek csökkentése érdekében, ami több mint 300 ezer magyar számára hoz megkönnyebbülést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint jelentősen többen vesznek részt az egyszerűsített foglalkoztatásban, mint ahogyan azt a kormány tervezi. Ugyanakkor a mezőgazdasági szektorban várhatóan némi könnyítés léphet életbe.

Mint arról a HVG is beszámolt, a mezőgazdaság és a turizmus szereplői is pánikba estek, miután a Pénzügyminisztérium (amely azóta beolvadt az NGM-be) tavaly decemberben súlyosan szigorította az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve másfélszeresére emelte az így foglalkoztatott emberek után járó adóterheket is.

A leglényegesebb változás, hogy 2025. július 1-jétől a 120 napos munkavégzési határ már nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként kerül meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden egyes munkavállalónak külön-külön kell figyelembe venni ezt az időkeretet. Korábbi írásunkban említettük, hogy a szigorítás valószínűleg azzal a céllal történt, hogy a munkavállalókat a teljes munkaidős foglalkoztatás irányába terelje, így az államkincstár is jelentősebb adóbevételhez juthat.

Egy keddi háttérbeszélgetés során Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kifejtette véleményét az efo bevezetéséről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány 2012-ben azért indította el ezt a programot, hogy rendezze a magyar munkaerőpiacon tapasztalható idényjellegű és szezonális munkaköröket. Ilyen munkák közé tartozik például a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás, az építőipar és a kereskedelem. A bevezetés célja az volt, hogy a munkavállalók számára támogató környezetet teremtsenek, lehetőséget biztosítva a regisztrált álláskeresőknek legális és elfogadott munkavégzésre - írja a Vg.hu.

"A tervezett néhány tízezer ember helyett 2024-re azonban

Csúcsidőszakban havonta átlagosan 318 ezer ember dolgozott ebben a formában.

Ez már messze nem az létszám, amelyre ez a foglalkoztatási forma ki lett találva" - tette hozzá az államtitkár. Egy példát is hozott: egy teljes munkaidőben dolgozó személy bruttó havi bére 346 ezer forint, amely után 160 890 forint adót fizetnek az államnak, addig az alkalmi munka esetében a közteher mindössze 92 400 forint, ami majdnem 70 ezer forintos különbség egy ember esetén havonta.

A HVG-nek nyilatkozó mezőgazdasági termelők kifejezték aggályaikat: úgy vélik, hogy a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés versenyképessége súlyosan sérülne, ha ilyen magas bérköltségeket kellene vállalniuk a munkavállalóik után. Mindezt úgy, hogy már így is az uniós piac más termelőivel kell megküzdeniük a vevők kegyeiért.

Czomba szerint a másik ok az, hogy az efo során szerzett kereset nem jogosít fel társadalombiztosítási ellátásra.

Az NGM, együttműködve más minisztériumokkal, különösen az Agrárminisztériummal, enyhítéseket tervez bevezetni a mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban. A jelenlegi 120 napos munkavállalási időszakot 90 nappal kívánják meghosszabbítani. Ugyanakkor Czomba jelezte, hogy ennek következtében a napi 2200 forintos adóteher valamelyest emelkedne. A pontos összeggel kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak.

Czomba szerint Tavaly havonta átlagosan 318 ezer fő dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, ebből alkalmi munkában 280 ezren, mezőgazdasági idénymunkában 31,5 ezren, turisztikai idénymunkában 6,5 ezren dolgoztak, de csak nagyon kevesen lépték túl a 120 napot: a mezőgazdasági területen a havi csaknem 32 ezer főből 4500-an dolgoztak tovább, az alkalmi munka esetében a 280 ezerből ez a szám 16 ezer. Az NGM azt szeretné, ha ezeket az embereket a munkáltató teljes állásban foglalkoztatná.