Kasza Tibi: Bár rengeteg romantikus dallal azonosítanak, számomra nem csupán a zenéről van szó. Az érzelmek és a személyes történetek mélyen összefonódnak a dalaimban, és igyekszem mindig valami különlegeset átadni a közönségemnek.

A műsorvezető kiemeli, hogy feleségével folytatott kapcsolatukban csekély a felszínesség és a szemfényvesztés, ehelyett mély, valódi törődés jellemzi őket.
Kasza Tibi és felesége, Kasza-Darai Andrea 14. éve vannak együtt, kapcsolatukról a műsorvezető most a Meglepetés magazinnak mesélt. Mint mondja, ők abban hisznek, hogy a boldog párkapcsolat titka nem a nagy gesztusokban, hanem az apró figyelmességekben rejlik, emellett pedig a mély beszélgetéseket és az együtt töltött minőségi időt mindennél többre tartják. A Valentin-napot mint kiderült, nem ünneplik különösebben, inkább arra figyelnek, hogy a hétköznapokon megtalálják azokat a pillanatokat, amelyeket bearanyozhatnak egymásnak.
A gyerekekkel rengeteg kalandot éltünk már át, hiszen folyamatosan felfedezzük a világot, legyen az egy izgalmas kirándulás vagy egy spontán utazás. Minden héten igyekszünk időt szakítani egymásra, egy különleges "randinap" keretein belül. Nem szükséges grandiózus terveket szőnünk; egy egyszerű sétával a városban, ahol jókat beszélgethetünk, vagy egy meghitt vacsorával, máris megteremtjük a közös élményeket. Folyamatosan keresünk olyan pillanatokat, amelyeket a saját Valentin-napjainkként élhetünk meg, hiszen számunkra ezek a személyes dátumok sokkal fontosabbak, mint a naptár által kijelölt ünnepek. Tudatosan figyelünk arra, hogy ne hagyjuk elúszni ezeket az értékes időszakokat, mert ha kimaradnak, azt mindketten megérezzük. Mi vagyunk egymás társai, akik mellett bármilyen problémát letehetünk: érzelmileg és szellemileg is inspiráljuk és támogatjuk egymást. Számunkra a romantika a legapróbb gesztusokban rejlik, amelyek nap mint nap megerősítik a kapcsolatunkat.
- tette hozzá a műsorvezető, miközben részletesen kifejtette a témát.
Bár sok száz szerelmes dalot tudnék idézni, valójában nem vagyok az a romantikus költő, aki szalvétákra firkálna verseket. A kapcsolatunkban elkerüljük a pózokat és a színjátékot, helyette igazi törődés és megértés jellemzi a mindennapjainkat. Mostanra nem csupán szerelmespárként élünk, hanem szülőkként is. Amikor észreveszem, hogy Manker kimerült vagy túlhajszolt, összegyűjtöm a lányokat, és elviszem őket egy közös programra, hogy ő legalább egy kis időt szentelhessen magának. Ugyanígy ő is figyel rám, és támogat, amikor szükségem van rá. Ezek a gondoskodó gesztusok sokkal többet érnek, mint egy doboz bonbon. Mindig figyelek arra, mire van szüksége a feleségemnek, és igyekszem a lehető legteljesebben mellett állni. A hétköznapi tettek, a figyelmességek és az odaadás a mi romantikánk, ami mindkettőnk szívéből fakad.
Kasza véleménye szerint ő és felesége a világ legkevésbé izgalmas párja, hiszen náluk soha nem zajlanak le drámai jelenetek, mint ajtók csapkodása vagy hirtelen költözések. Szerinte ez a nyugodt, kiszámítható életmód annak köszönhető, hogy a megfelelő pillanatban bukkantak egymásra.
Hiszek abban, hogy a sors minket egymásnak szánt, de ez nem zárja ki a nézeteltéréseket. Ezek persze előfordulnak, de egy fontos dolog nem történik meg: a nézetkülönbségek sosem fajulnak el odáig, hogy háborús helyzet alakuljon ki. Már régi rutinunk van abban, hogy hogyan vezessük le a vitáinkat, és ez a kapcsolatunk alapkövévé vált. Két ember közt elengedhetetlen, hogy legyen egy egészséges vitakultúra, ami nem csupán annyiból áll, hogy az egyik becsapja az ajtót, aztán a másik is. Mankerrel mindent nyíltan megbeszélünk, és ebben rendkívül egyszerűek vagyunk: nem hordozunk magunkkal sérelmeket vagy problémákat, hanem amikor csak felmerül egy kis feszültség, még aznap tisztázzuk és megoldjuk. Ha van is vita, az mindig a megoldás felé terel, sosem érjük be azzal, hogy hátat fordítunk egymásnak, hiszen társak és szülők vagyunk.
- hangsúlyozta az édesapa, hozzátéve: bár sokan úgy vélik, hogy az ő hangja uralja a kapcsolatukat, felesége valójában egy rendkívül határozott és erős egyéniség.
Kivételes intuícióval és határozott nézőponttal rendelkező nő. Gyakran ő az, aki a megfelelő irányt mutatja számomra, és segít, hogy a helyes úton haladjak. Inspirál, és ha szükséges, finoman helyreigazít, amikor észreveszi, hogy eltévedtem a gondolataimban vagy túlreagálom a dolgokat. Olyan ez, mint egy váltófutás, ahol mindig az egyikünk lendít a másik felé, folyamatosan támogatva és motiválva egymást.
Az interjúban Kasza Tibi megosztotta, hogy ő és felesége egyaránt nehéz háttérből származnak. Ennek hatására elhatározta, hogy szülőként nem kívánja továbbörökíteni a nélkülözésből fakadó szorongást, az állandó bizonytalanság érzését és a holnaptól való félelmet, amelyet ők maguk is átéltek a múltban.
Nekünk ez egy őrült hajtóerő és számos sikerünknek a kulcsa, ezért nagy dilemma, tudunk-e belőlük harcost nevelni, akik a jég hátán is megélnek, ha megóvjuk őket minden valódi nehézségtől. Azt látjuk a gyerekeinken, hogy fantasztikusan jó jellemek, motiváltak, kíváncsiak és energikusak. Emberségre, érzékenységre tanítjuk őket. Ha elesett embert látnak, akarjanak segíteni. A nagyobbik lányommal rendszeresen beszélgettünk arról, ha az iskolában éhes gyereket lát, akkor felezze el vele a szendvicsét, mert amikor apa kicsi volt, ő volt az az éhes kisfiú. Ezeket az emberi értékeket próbáljuk úgy átadni nekik, hogy a szorongást, ami bennünk ott van, és valószínűleg mindig ott lesz, nekik ne kelljen megtapasztalniuk. Hiszem, hogy küzdő, agilis, életre való gyereket nem csak üres hűtővel és létbizonytalanságban lehet nevelni. És ugyan megvédjük őket minden olyan dologtól, ami minket traumatizált, remélem, álomszép gyermekkort tudunk megadni nekik.
A beszélgetés végén a műsorvezető megosztotta, hogy továbbra is foglalkoztatja őket a kétlaki élet koncepciója, de eddig még nem érkezett meg az a bizonyos isteni jel, amely elindítaná őket ezen az úton. Tapasztalatai szerint mindig akkor bukkantak fel előttük új kihívások és lehetőségek, amikor éppen szükségük volt rájuk, amikor készen álltak arra, hogy megragadják azokat, és amikor valóban tudtak élni velük. Hozzátette, hogy mélyen hisz abban, hogy életük irányítása a Jóisten kezében van.