Kánikula nappal és éjjel is? Ez az oka, hogy az éjszakai hőmérséklet sem csökken már!
A klímamodellek előrejelzései alapján a napi hőmérséklet-ingadozások a jövőben várhatóan nem fognak számottevően módosulni.
A klímamodellek előrejelzései alapján a következő évtizedekben nem várható jelentős változás az időjárási mintákban, mivel a maximális és minimális hőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Azonban ez nem ok a megnyugvásra: a forró nyári napok mellett egyre gyakoribbá válnak a trópusi éjszakák is, amelyek komoly kihívást jelentenek a megfelelő pihenés szempontjából. Ezt támasztja alá az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak, Kis Anna és Pongrácz Rita munkájának elemzése.
A napi hőingás a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti eltérés mértékét jelzi. Míg a szélsőértékek, vagyis a maximum és minimum hőmérséklet gyakran kerülnek a figyelem középpontjába, addig a hőingás, mint mutató, ritkán kapja meg a megérdemelt figyelmet. Pedig ennek az értéknek jelentős szerepe van az ökológiai egyensúly, a mezőgazdasági termelés és az emberi egészség szempontjából egyaránt. Az ELTE kutatói a havi bontású elemzésük keretében a napi hőingás alakulását vizsgálták Magyarország területén, a múltbeli adatok és a jövőbeli klímamodellek szimulációi segítségével.
Növekedés az elmúlt fél évszázadban, nyári csúcsokkal
A napi hőingás hazánkban nyáron a legmagasabb, ilyenkor a hosszabb nappalok és a derült égbolt miatt nagyobb a nappali felmelegedés, míg éjszaka jelentősebb lehűlés következhet be. 1971 és 2024 között a legmagasabb országos átlagos napi hőingás augusztusban volt (12,9 °C), míg télen alacsonyabb értékek fordultak elő, különösen decemberben, amikor 6 °C körül alakult.
Az utóbbi évtizedek során a napi hőmérséklet-ingadozások egyre kifejezettebbé váltak, különösen április hónapban, amikor az országos átlag 1,4 °C-os emelkedést mutatott. A nyári időszakban pedig körülbelül 1 °C-os hőmérséklet-növekedés figyelhető meg, különösen Délkelet-Magyarország területén, ahol a legnagyobb mértékű változások történtek. Ez az emelkedés részben a nyári csúcsértékek gyakoribb kiugrásaival magyarázható: július hónapban például már a 36 °C-t is meghaladó hőmérsékleteket regisztráltak, miközben az éjszakai minimumok is emelkedtek, így egyre több olyan éjszaka is előfordult, amikor a hőmérséklet a 20 °C-t is meghaladta.
A globális felmelegedés hatására egyre inkább átalakul a nyári éjszakák hangulata: a forró trópusi esték egyre gyakoribbá válnak.
A regionális klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőingás már nem fog jelentősen változni, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek emelkedése hasonló mértékű lesz. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyári éjszakák is tovább melegszenek, és nő a trópusi éjszakák aránya.
A trópusi éjszakák olyan különleges időszakok, amikor a hőmérséklet éjszaka nem csökken 20 °C alá. Ez a jelenség komoly kihívást jelent az emberi szervezet számára, hiszen a pihenés ideje sem nyújt valódi megkönnyebbülést. Ennek következtében nő a hőstressz és a hőhullámokkal összefüggő egészségügyi kockázatok mértéke. A statisztikák szerint, 1991 és 2020 között Magyarországon évente átlagosan csupán 4 trópusi éjszaka volt tapasztalható, míg 2024-ben, a legmelegebb évben, már 18 ilyen éjszakát jegyeztek fel.
Mit tehetünk?
Ahhoz, hogy a trópusi éjszakák ne váljanak mindennapossá, sürgető és hatékony lépések szükségesek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, mind globálisan, mind helyi szinten. A klímamodellek előrejelzése szerint, ha a globális üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken érdemben, akkor az évszázad végére a nyári maximumhőmérsékletek akár 4 °C-kal is megemelkedhetnek. Az ELTE meteorológusai hangsúlyozzák cikkükben: "Ha azonnal belekezdenénk a kibocsátás csökkentésébe, a maximumhőmérsékletek gyakorlatilag nem változnának." Tehát, ha időben lépünk, elkerülhetjük a legrosszabb forgatókönyveket, és mérsékelhetjük a nyári hőhullámok és a trópusi éjszakák előfordulásának növekedését.
