Június óta Magyarországon nem érkezett uniós támogatás.

2024. június 26-a óta nem érkezett újabb európai uniós forrás Magyarországra - értesült az Index. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó, hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keretből jelenleg csak az esetleges viták miatt elérhető összeg 56 százaléka, és a ténylegesen kifizetett támogatások aránya csupán 8 százalékot haladja meg. Mielőtt azonban bárki pánikba esne, fontos megjegyezni, hogy ezzel a teljesítménnyel Magyarország az uniós tagállamok között még mindig a legjobbak között szerepel, a top 10-ben található.

Az év végéhez közeledve, elvárásaink szerint már a 2021-2027-es uniós ciklus közepén kellene tartanunk a fejlesztéspolitika terén. A valóság azonban azt mutatja, hogy az új programozási időszak beindulása döcögősen halad, és az előző hétéves, 2014-2020-as időszak lezárása is jóval hosszabbra nyúlt, mint terveztük. Bár az ünnepek közeledtével a karácsonyfa alá nem feltétlenül uniós támogatásokért nyúlunk, itt az ideje, hogy körülnézzünk, hol is tartunk az uniós intézményrendszer fejlődésében.

A Navracsics Tibor irányítása alatt álló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól (KTM) - amely a kormányzati felépítés keretein belül az európai uniós fejlesztésekért is felel - a következő információt kaptuk, hogy

Érdemes kiemelni, hogy a megadott adat hazai társfinanszírozás nélkül értendő, és ha ezt is figyelembe vesszük, akkor már 10 342 milliárd forintról van szó. Ezen kívül nem elhanyagolható, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásai a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan különböző lehetőségeket kínálnak, amelyek ezen összegeken felül állnak.

A KTM-nél, ahol Ágostházy Szabolcs az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, úgy vélik, hogy noha vannak vitás kérdések, Magyarországot nem fenyegeti uniós pénzhiány. A 2021-2027-es fejlesztési időszak kerete ugyanis összesen 21,768 milliárd eurót tesz ki, ebből Magyarország számára elérhető források mértéke 12,19 milliárd eurót jelent, ami a teljes keret 56 százalékát képviseli.

Azon dolgozunk, hogy a fejlesztési források a lehető leggyorsabban eljussanak a kedvezményezettekhez. Ez a több mint 12 milliárd euró Magyarország számláján arra vár, hogy bevonjuk a gazdaságba

- erősítették meg a minisztérium illetékesei lapunk számára.

Ha rápillantunk az Európai Bizottság adatbázisára, világosan látható, hogy Magyarország a felzárkóztatási források lehívásában kedvező pozíciót foglal el a többi tagállamhoz képest. Az aktuális statisztikai adatok szerint a legjobbak között, a 9. helyen állunk a 27 uniós ország rangsorában. A már kifizetett összeg, amely 1,8 milliárd euróra rúg, a teljes forrás 8,3 százalékát képviseli. Ebből körülbelül 2 százalék az előleg, míg a fennmaradó részt a brüsszeli ellentételezésre benyújtott fejlesztési számlák alapján történő időszaki kifizetések alkotják.

A KTM közleménye szerint a helyzet a következőképpen alakult: 2023 decemberétől egészen 2024. június 26-ig, azaz a legutóbbi értesítés időpontjáig, összesen 2000 millió euró, ami körülbelül 748 milliárd forintnak felel meg, került kifizetésre a korábban visszatartott forrásokból. E pénzösszeg a 2021-2027-es költségvetési periódus kohéziós alapjaiból és a Helyreállítási Terv REPowerEU szakaszának előfinanszírozásából ered. Ha részletesebben megvizsgáljuk a helyzetet, a minisztériumtól beszerzett tranzakciós információk alapján az alábbiak szerint áll össze a kép:

Ezek szerint 2024. június 26-a óta nem érkezett uniós pénz Magyarországra. Érdekesség, hogy a nagy sportesemények miatt emlékezetes elmúlt nyáron éppen ezen a napon dőlt el, hogy a németországi labdarúgó Európa-bajnokság csoportköréből nem jutott tovább Marco Rossi csapata. Annak pedig, hogy a hat magyar aranyérmet hozó párizsi olimpián újabb utalás érkezzen Brüsszelből, nem is volt realitása, hiszen a kifizetések jellemzően nagyobb időközönként, tömbösítve történnek.

A sport világából visszatérve a fejlesztéspolitikába: ahhoz, hogy a magyar gazdaság kisebb-nagyobb szereplői - különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra - növeljék a hatékonyságukat, javítsák a versenyképességüket, szükség van az uniós társfinanszírozású projektekre, hiszen a többség nem kellően tőkeerős ahhoz, hogy akár önerőből, akár hitelből előteremtse a szintlépéssel kecsegtető beruházások, fejlesztések forrását.

A 2021-2027-es uniós ciklusban elvárás, hogy a gazdasági szereplők úgy erősödjenek, hogy annak a fenntarthatóság és az innováció legyen az alapja.