A bértárgyalások újraindítása elengedhetetlen, mivel a várt 3%-os GDP növekedés nem valósult meg.
Az illúziók leple lekerül – itt az idő, hogy a racionalitás fénye megvilágítsa az utat.
Úgy tűnik, hogy az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási) elvek nem csupán átmeneti trendként jelennek meg, hanem egyre inkább a jövő üzleti modelljeinek szerves részévé válnak. A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránti igény folyamatosan növekszik, és úgy tűnik, hogy ezek az értékek egyre inkább meghatározzák a vállalatok működését és stratégiáit. Az ESG integrálása nemcsak a profit növelését szolgálja, hanem hozzájárul a társadalmi jóléthez és a környezet védelméhez is. Így az ESG nem csupán egy múló jelenség, hanem egy tartósan velünk maradó szemléletmód.
A friss felmérés adatait ismertető háttérbeszélgetés során Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke és az Egyensúly Intézet társalapítója, aki az üzleti kapcsolatokért felelős igazgatóként tevékenykedik, makrogazdasági elemzésével indította előadását. Az Egyensúly Intézet prognózisa szerint hazánk GDP-je idén 0,3 százalékkal fog növekedni, míg az infláció várhatóan 4,5 százalékra emelkedik. "A jelenlegi hazai gazdaság erőteljesen a fogyasztásra támaszkodik. Amennyiben a háztartások fogyasztása nem nőne érdemben, azaz 3 százalékot meghaladó mértékben idén, a várható ipari termelés és beruházások csökkenése nem lenne ellensúlyozva. A háztartási fogyasztásnak köszönhetően a GDP növekedése éppen hogy 0 százalék fölé tud emelkedni" - hangsúlyozta a szakértő.
Egy ilyen makrogazdasági környezetben a felmérés számos mutatója meglepő módon a vállalkozások viszonylag bizakodó hangulatát tükrözi. "Kérdés, hogy a szemünknek vagy a számoknak higgyünk" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Kozák Ákos. "Annak ellenére, hogy a makrogazdasági alapok nem éppen kedvezőek, a hazai kis- és középvállalkozások nem estek kétségbe; úgy tűnik, mintha már előre kalkulálnának a 2025-ös év lehetőségeivel" - tette hozzá.
Ami a Barométer fő mutatóját illeti, annak értéke az előző negyedévhez hasonlóan 50 százalékon maradt, igaz ez előző év azonos időszakához képest ez 2 százalékpontos csökkenést jelent. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a magas adóterheket, az inflációt és a vásárlóerő csökkenését nevezték meg a megkérdezett vállalkozások. A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémák között legmarkánsabban a fizetési morál kérdése mutatható ki. A saját üzletmenetükkel kapcsolatban pedig a legfőbb kockázatként a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említik meg a vállalkozások.
