Az EU és Oroszország kapcsolata egy újabb jelentős fordulóponthoz érkezett: friss információk láttak napvilágot, amelyek megerősítik a szakítás súlyát és következményeit.
2028. január 1-jétől kezdődően minden érvényben lévő hosszú távú orosz gázszerződés érvényét veszti, ezzel gyakorlatilag véget ér az orosz gázimport az Európai Unió területén.
A Bizottság törekvése, hogy az új jogszabály révén a vállalatok számára lehetőséget biztosítson az orosz szerződések "vis maior" indokkal történő felmondására, ezzel segítve elkerülni a pénzügyi büntetéseket és a kártérítési jogi eljárásokat.
A javaslat rendkívül kényes témát érint olyan tagállamok, mint Magyarország és Szlovákia számára, amelyek továbbra is jelentős mértékben függenek az orosz vezetékes gázszállítmányoktól, és korábban nyíltan jelezték, hogy elleneznék bármilyen közvetlen szankció bevezetését. A Bizottság azonban most egy olyan uniós jogi keretet kíván alkalmazni, amely nem igényli az egyhangú beleegyezést, így a tilalom bevezetése minősített többséggel, valamint az Európai Parlament hozzájárulásával is megvalósítható.
Bár 2022 óta jelentősen csökkent az orosz gáz részaránya az európai piacon - 45%-ról 19%-ra - továbbra is fontos szereplő az uniós energiaellátásban. Az orosz gáz jelenleg főként a Török Áramlat vezetéken keresztül, illetve LNG formájában jut be Európába, elsősorban Belgiumba, Franciaországba, Hollandiába és Spanyolországba.
A tervezet szerint
Az Európai Unió LNG-termináljai fokozatosan leállítják az orosz cégek szolgáltatásainak igénybevételét, ezzel gátat szabva a reexport és a közvetett értékesítés lehetőségeinek.
Olyan jelentős vállalatok, mint a francia TotalEnergies és a spanyol Naturgy, hosszú távú megállapodásokat kötöttek orosz LNG beszerzésére, melyek akár a 2030-as évek közepéig is érvényben maradhatnak. A tervezett szabályozás pedig ezekre a megállapodásokra is kihatással lenne.
A hírügynökség forrásai szerint a francia ipari miniszter, Marc Ferracci, ellentétben a korábbi pletykákkal, megerősítette támogatását az Európai Bizottság irányába, hangsúlyozva, hogy a vállalatok jogbiztonságának megóvása kulcsfontosságú cél. Mindazonáltal néhány tagállam és ipari képviselő aggodalmát fejezte ki a potenciális pénzügyi kockázatokkal és a nemzetközi választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban.
