Friss francia kormány állt fel, de a feje fölött továbbra is ott lebeg Damoklész kardja, jelezve a kihívásokat és bizonytalanságokat, amelyek bármikor lesújthatnak.

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezését követően mindössze két nappal megalakult az új francia kormány, amelyről az elnöki hivatal tájékoztatott vasárnap este.

A közlemény alapján a 34 fős kabinetben néhány, a nagyközönség számára kevésbé ismert civil társadalmi szereplő is képviselteti magát, hiszen nyolc tárca élén találhatóak. A politikai háttérrel rendelkező tagok pedig az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól, valamint a centrista pártoktól származnak.

A kormány összetételének kétharmada megújult, azonban a külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot irányítja. Az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt, míg a kulturális miniszteri posztot folytatja a jobboldali Rachida Dati. A belügyminiszteri pozícióban viszont jelentős váltás történt: Bruno Retailleau, a Köztársaságiak vezetője helyett az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez veszi át a feladatokat.

A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.

Az új kormány megalakulása után Sébastien Lecornu vasárnap este az X közösségi platformon kifejezte, hogy "mostantól csupán egy dolog létezik, ami igazán fontos: az ország jövője és érdeke." A miniszterelnök ezúttal is háláját fejezte ki a tárcavezetőknek, akik hozzájárultak a kormányzati munkához.

Akik a személyes és politikai érdekeken túllépve, teljes szabadsággal elkötelezik magukat ebben a kormányban.

Roland Lescure, az elnöki párt tagja, kulcsszerepet játszik abban, hogy a parlament számára még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége támogatni tud, elkerülve ezzel az új kormány bukását. Emlékezetes, hogy szeptemberben a 44 milliárd eurós megtakarítást célzó Francois Bayrou kabinetje, majd decemberben Michel Barnier kormánya is hasonló helyzetbe került. Jelenleg az ország adóssága 3300 milliárd euróra rúg, ami a GDP 115 százalékát is meghaladja.

Az új kormány kedden tartja meg első hivatalos ülését, ahol a jövő évi költségvetési tervezetről esik majd szó. A tervezet részletes vitája várhatóan szerdán kezdődik el a Nemzetgyűlésben.

Az alapvető kérdés, amely jelenleg foglalkoztatja a politikai elemzőket, hogy az új kormány meddig maradhat hatalomban. A tavaly nyári előrehozott választások eredményeként a Nemzetgyűlés háromosztatú rendszerre váltott, 11 frakcióval, és egyik párt sem tudta megszerezni az abszolút többséget. A kisebbségi kormányt eddig az elnöki tábor, a centristák, valamint a jobbközép Köztársaságiak támogatták, míg a másik két tábor, amely a választások során az élen végzett – a baloldali pártok, amelyek folyamatosan a miniszterelnöki pozícióra pályáznak, valamint Marine Le Pen irányítása alatt álló szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés – az ellenzék szerepét tölti be.

A miniszterek névsorának nyilvánosságra hozatala után néhány perccel a Köztársasági Párt bejelentette, hogy kizárja tagjai közül azokat a hat politikust, akik Emmanuel Macron elnök 2022-es újraválasztása óta a hatodik és az elmúlt év negyedik kormányában miniszteri szerepet vállaltak. Ez a lépés kétségessé tette, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.

A Szocialista Párt kivételével minden baloldali politikai alakulat, valamint a Nemzeti Tömörülés is kifejezte szándékát, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a kormány leváltására.

egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól.