Ivanka Trump és családja egymilliárd dolláros befektetést terveznek a Balkán luxusturizmusának fellendítésére.
Ivanka Trump és férje, Jared Kushner luxushoteleket tervez nyitni Albániában és Szerbiában, a magántőke alapjuk segítségével. Érdekes módon, a finanszírozás mögött közel-keleti tőke áll. A projekteket nem csupán az amerikai Szenátus vizsgálja, hanem az albán környezetvédelmi aktivisták és a szerb nacionalisták is ellenállnak nekik. Mindazonáltal Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök határozottan támogatják a Trump családdal való együttműködést, mivel úgy vélik, hogy ez újabb befektetéseket hozhat az országokba, valamint elősegítheti a luxusturizmus fellendülését.
Jared Kushner 2021-ben Miamiban létrehozta az Affinity Partners nevű magántőkealapot, amelynek bejegyzett tőkéje 3,1 milliárd dollár. A vállalkozás mögött a választásokat elvesztő elnök egykori tisztviselői állnak kulcsszerepekben. Kushner, aki Donald Trump apósaként a kormányzati pozíciója alatt erős közel-keleti kapcsolatokra tett szert, most ezeket a kapcsolatokat hasznosítja pénzügyi célokra. Az amerikai Szenátus Pénzügyi Bizottsága szerint több arab olajmonarchia is részt vesz a projekt finanszírozásában, köztük a legnagyobb támogatást, 2 milliárd dollárt egy szaúdi állami befektetési alap nyújtotta, amelynek irányítása Mohamed bin Szalmán koronaherceg kezében van.
Ron Wyden, a bizottság elnöke és demokrata szenátor, nemrégiben levelet írt az Affinity Partnersnek, amelyben kifejtette véleményét a befektetők motivációiról. Szerinte a külföldi kormányok pénzének Trump elnök családtagjaihoz, különösen Jared Kushnerhez és Ivanka Trumphoz való áramlása sokkal inkább befolyásolja a döntéseket, mint a konkrét üzleti lehetőségek. Ezzel szemben Kushner úgy véli, hogy geopolitikai kapcsolatai és tapasztalatai jelentős üzleti előnyhöz juttatják cégét, amelyet a befektetők kizárólag a hozamok alapján mérnek.
Kushner esetében felmerül, hogy befektetőitől folyamatosan érkeznek tízmillió dolláros nagyságrendű utalások, és hogy a magántőke alapok szabályozásában fellelhető kiskapukat kihasználva próbálja elkerülni a nyilvános elszámoltathatóságot. Kushner viszont nem érzi, hogy bármiféle összeférhetetlenség állna fenn, mivel már jelezte, hogy nem kíván visszatérni a Fehér Házba, és nem kíván politikai szerepet vállalni apósa új kormányában. Wyden szenátor arra kérte az Affinity Partners-t, hogy a bizottság számára biztosítsanak hozzáférést a Trump család tagjai és az alkalmazottak közötti levelezésekhez, különös figyelmet fordítva a szerb és albán projektekkel kapcsolatos információkra. Emellett azt is vizsgálni szeretnék, hogy milyen kapcsolat áll fenn a cég és a szerb, illetve albán kormány képviselői között, valamint azt, hogy éppen Kushner került-e a képbe a potenciális üzleti lehetőségekkel.
A szerb és albán kormányt egyaránt felszólították, hogy készítsenek egy részletes névsort a projektekben részt vevő kormányzati hivatalnokokról. Az Affinity Partners megerősítette a szenátornak, hogy mindkét kormány alaposan és minden részletre kiterjedően fogja ellenőrizni a luxusprojektek megvalósítását. Ez nem meglepő, hiszen a telkek mindkét országban állami tulajdonban maradnak, és Trumpék számára 99 évig nem lesz bérleti díj kötelezettségük.
Bár Belgrádot Donald Trump is kinézte már magának 2013-ban, luxushotele a megválasztása miatt azonban nem tudott megépülni, elnökként ugyanis le kellett arról mondania, hogy nemzetközi üzleti ügyekben érintett legyen. Kushner azonban most ugyanabban a kinézett épületben érdekelt, és még egy hotellel megfejelné apósa vágyát az alapján, amit Aleksandar Vučić szerb elnök nyilatkozott a The Financial Times-nak:
Hihetetlenül büszke vagyok erre az eredményre! Egyre több befektetőt és érdeklődőt vonz Belgrád, ami fantasztikus lehetőségeket teremt számunkra. Hamarosan megnyithatjuk a Trump Hotelt és a Ritz-Carlton szállodát is, és úgy érzem, hogy a jövőnk igazán fényes. Az amerikai partnereink, akik a tárgyalásokat vezették, rendkívül jól felkészültek voltak, és nem mindennapi igényekkel álltak elő.
Hozzátette, hogy szerinte a szerb lakosság körülbelül 90 százaléka Donald Trump támogatására áll. A hírek szerint Kushner és a kormány között Richard Grenell játszott közvetítő szerepet, aki korábban Berlinbe delegált amerikai nagykövetként és a belgrádi különmegbízottként dolgozott, felelős volt a szerb-koszovói párbeszéd elősegítéséért. Grenell, aki egy időben az amerikai Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatójaként is tevékenykedett, állítólag ő vetette fel a beruházási javaslatot is. Információk szerint Grenell párhuzamot szeretne vonni a második világháború utáni, Tokiót célzó amerikai befektetések és a szerbországi invesztíciók között, hangsúlyozva, hogy ezek segíthetnek Szerbiának eltávolodni az orosz gazdasági befolyástól, és közelebb hozhatják a nyugati üzleti körökhöz. Ezáltal gyengülhet a politikai kapcsolatok szoros kötődése a két ország között, miközben megnyerhetik a nyugat számára a szerb elnököt, aki valójában egyik oldal iránt sem mutatott elköteleződést.
Grenell sikeresen meggyőzte Kushnert, hogy küldjön valakit Belgrádba, ahol a látogató lenyűgözve tapasztalta a város dinamikus fejlődését. Különösen imponálták a Száva-partján megvalósuló presztízsberuházások, köztük a St. Regis luxushotel és lakóingatlanok, valamint az albániai Durres Marina impozáns városfejlesztési projektje, amelyet az emirátusi Mohamed Alabbar irányít. Kushner végül megállapodott a terület hosszú távú "bérléséről" Szerbiával, azonban ez a 500 millió dolláros beruházás érzékeny kérdéseket vetett fel a helyi lakosság egy részében. A tervezett luxusszálloda, 1500 prémium lakás és egy üzletközpont két felhőkarcolóban kapna helyet, mindez pedig egy kulturális örökségvédelem alatt álló, 25 éve kihasználatlan rom helyén valósulna meg.
A belgrádi belváros szívében álló, 1965-ben felhúzott egykori védelmi minisztérium, amely a jugoszláv hadsereg központja volt, 1999-ben bombatalálatot kapott a NATO Szerbia ellen végrehajtott műveletei során. A helyi nacionalisták körében sokan nehezen emésztik meg, hogy egy amerikai beruházó most a romokat szeretné eltüntetni, hogy a helyére egy fényűző, kapitalista palota épüljön. Érdemes megemlíteni, hogy Vučić számára az épület régóta szálka, hiszen már 2017-ben is megpróbálta elérni a bontását. Azonban a Szerb Építészek Szövetsége gyorsan lépett, és az épületet UNESCO világörökségi listájára jelölte, mint a "NATO-erők brutalitásának és az okozott szenvedésnek" emlékét.
Az ingatlan megálmodója a neves szerb építész, Nikola Dobrović volt, akinek munkája a nép egységét és a kommunista hatalom erejét kívánta szimbolizálni. A kőburkolat például a Sutjeska folyó lenyűgöző kanyonjait idézi, ahol Josip Broz Tito partizánjai döntő győzelmet arattak a fasiszta erők felett. Vučić, a jelenlegi vezető, szívesen megszabadulna ettől a kommunizmusra és részben a fasizmusra emlékeztető romos épülettől, és helyette egy modern kapitalista szimbólumot, például Kushner üvegtornyait képzelne el a város szívében.
A megállapodás keretein belül Kushner egy 19. századi kaszárnyát újít fel, továbbá egy állami fenntartású emlékmű-komplexumot is létrehoz, amely múzeumot is magába foglal, és a "NATO-agresszió" áldozatainak fogják szentelni - olvasható a kormány hivatalos közleményében. Az 1999-es NATO-beavatkozás válaszul történt, amikor a Milosevics-rezsim etnikai tisztogatást rendelt el az albánok ellen Koszovóban. Az akció során két amerikai katona életét vesztette, míg hármat megkínoztak, ami miatt az Egyesült Államokban kritikák kereszttüzébe került, hogy egy amerikai állampolgár, aki az USA volt vagy jövendőbeli elnökének veje.
Vannak, akik mélységesen elítélik, hogy egy amerikai vállalat, amely szoros kapcsolatban áll az elnökkel, részt vegyen a történelem és az Egyesült Államok szerepvállalásának kifejezetten USA-ellenes nézőpontú relativizálásában. Különösen aggasztó, hogy ez a cég egy népirtás megakadályozásából származó NATO-akciót torzít, csupán azért, hogy anyagi hasznot húzzon belőle. Az épületrom pedig szent helyszínné vált a demonstráló szerb nacionalisták és az ellenzéki politikai aktivisták számára, akik a kormány intézkedései miatt érzett dühüket fejezik ki. A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy a projekt révén több nyugati befektetés érkezik Szerbiába, ami kétségtelenül fontos a régió számára, hiszen az EU-n kívüli balkáni országok nem bővelkednek ilyen lehetőségekben. Kushner, a projekt egyik kulcsszereplője, a kritikákkal szemben azt nyilatkozta, hogy ez a beruházás új munkahelyeket teremt, és bevételt generál a város számára, így izgatottan várja a részvételét a kezdeményezésben.
Hónapokkal azután, hogy a 2021-es választási vereség következtében elhagyták a Fehér Házat, Ivanka Trump és Jared Kushner barátaik társaságában egy hétig Albánia festői partjain jachtoztak. Egyik estén még Edi Rama miniszterelnökkel is vacsoráztak a fedélzeten – számolt be róla a Wall Street Journal. Kushnert lenyűgözte a táj szépsége, így nem sokkal később, egy kávé mellett, befektetési ajánlatot tett a davosi Világgazdasági Fórumon a kormányfőnek. Az ajánlat értelmében 500 millió dollárt kívánnak befektetni két helyszínen, köztük az új nemzetközi repülőtér építése alatt álló, a turizmus szempontjából kiemelt Vlorë városában.
Figyelembe kell venni, hogy a kormány nem sokkal ezelőtt módosította a természetvédelmi területek védelmét szolgáló jogszabályt, amely most már lehetővé teszi ötcsillagos hotelek építését ilyen különleges státuszú földeken. A házaspár által kiszemelt terület, a fehér flamingókolóniáiról ismert Zvërnec-félsziget, különösen aggasztó célponttá vált, miután híre ment, hogy Trumpék egy monumentális beruházásra készülnek. A tervezett hotel és a számos villa összesen közel 10 ezer szobát jelentene. Ráadásul az építkezés helyszíne közel fekszik a Vjosa folyó torkolatához, amely Európa egyik legintaktabb nagy folyódeltájának számít. Egy ilyen méretű projekt és a kapcsolódó túlturizmus komoly veszélyt jelentene a régió biológiai sokféleségére.
Az Albán Turisztikai és Környezetvédelmi Minisztérium azonban nyugalomra int, ezekre a lokációkra ugyanis nem ez az első pályázat, de eddig mindet elutasították, mert nem fértek bele a kormányzat környezetbarát turizmust megcélzó stratégiájába. Ellenzéki politikusok is felemelték Trumpék ellen a szavukat, a kormány szerint azonban a törvénymódosítás nem Kushnert, hanem az ország turizmusát kívánja előnybe hozni, és nem cél Donald Trumpnak sem gesztust tenni, semmi köze a kormányfő támogatásának ahhoz, hogy a befektetők éppenséggel az amerikai elnök veje és lánya.
A Tirana Times napilap hangsúlyozza, hogy a Kushnerrel való szoros együttműködés mögött akár az is állhat, hogy Rama korábban bírálta Trumpot, jóllehet szoros kapcsolatot ápol Soros Györggyel, és baloldali politikusként alapvetően Biden irányába vonzódik.
A miniszterelnök víziója szerint hazája Montenegró irányába fordulna, célja pedig, hogy Tiranát a Balkán Szilícium-völgyévé alakítsa, amely az építészet terén is megújul. Montenegró impozáns luxusprojektei kiemelkednek a régióban, és Albánia most megpróbálja ezt a modellt követni. Jelenleg a világ egyik legmagasabb szintű szállodaláncával, az Amannal dolgoznak együtt, amelyet az orosz ingatlanfejlesztő, Vlagyiszláv Doronyin jegyez. Ez a még viszonylag fiatal szállodalánc eddig csupán négy egységgel rendelkezik Európában: Velencében, a Canal Grandén, a görög Porto Heliben, a montenegrói Sveti Stefanban, valamint a francia Courchevel síparadicsomban.
Valamikor itt egy katonai bázis működött, alagutak, betonbunkerek találhatók a szigeten, szovjet tengeralattjárók állomásoztak itt. Trumpék luxusvillákat képzeltek el a hegyoldalakba és a sziklafalakra több mint 560 hektáron és egy 5 km hosszú stranddal, ennek a megvalósításáról, úgy hírlik, már el is kezdtek tárgyalni az egyik legnagyobb albán befektetőcéggel, a hoteleket és a tiranai nemzetközi repülőteret is tulajdonló Kastrati Grouppal.
„Amennyiben ez a projekt a kitűzött célok mentén halad, a Földközi-tenger ékszerévé válhat” – hangsúlyozta Rama. A miniszterelnök a The Financial Timesnak kifejtette, hogy a terv előnye, hogy a térségbe látogató utazók többszörösen többet költenek, mint a hagyományos turisták, és ő nem a tömegturizmusban képzeli el a jövőt.
Luxusra van szükségünk, ahogy a sivatagnak vízre. Kell nekünk az elitturizmus.
2023-ban Albánia egyébként a negyedik legnagyobb növekedést érte el a világon a turizmus területén, több mint 10 millióan látogattak az országba (2019-hez képest 56 százalékkal nőtt a turistaforgalma, Európában az éllovas így), érintetlen partszakaszai miatt a kontinens Maldív-szigetének is nevezik. Nem csoda, hogy a Trump-Kushner házaspár is visszajött ide nyaralni, Kushner pedig azt nyilatkozta, hogy a Sazan-sziget partszakasza a legkülönlegesebb, amit valaha látott.
A luxusszakértő, aki a legfinomabb ízek és elegáns életstílus mestere, most bemutatja legújabb művét, a Stílusgourmand című könyvet, mely az Inda Press gondozásában látott napvilágot. Fedezze fel a részletek világát, és rendeljen meg egy példányt itt!
