Ismét figyelem középpontjába került egy magyar törvényjavaslat az Európai Unióban.
A "Szeretünk, Brüsszel?" stúdiójában izgalmas és szenvedélyes eszmecsere bontakozott ki a résztvevők között a kormány "átláthatósági" törvényjavaslatának céljait illetően. A diskurzus során felmerült a kérdés, hogy milyen mértékű uniós támogatást veszíthet el az ország a közeljövőben, ami tovább fokozta a vitát.
Az Euronews uniós háttérműsorában ezúttal is három nagy témát vitattak meg a résztvevők. A középpontban a kormánypártok által átláthatósági törvénynek hívott javaslat szerepelt, amit a civilek és a függelen sajtó is fenyegetésként él meg.
Az MCC Brussels kutatási szakértője, Schenk Richárd osztja az Orbán-kormány álláspontját, és hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy az utóbbi évek során 23 milliárd forintnyi támogatás került a magyar politikai színtérre hatással bíró civil szervezetekhez.
"Aki ma Európában átláthatóságra törekszik, azt gyakran vádolják, míg aki titkos pénzátutalásokat végez más országokba, az most hősies értékek védelmezőjeként lép fel ebben az európai vitában. Úgy vélem, hogy ez nem csupán jogállamisági kérdés, hanem egyértelmű kettős mérce" - nyilatkozta Schenk Richárd.
Az Európai Bizottság rendhagyó módon már a törvényjavaslat vitája alatt jelezte azt, hogy szerintük uniós jogot sért a szöveg. A Fidesz frakciója nemsokkal később jelezte, hogy belső viták miatt elhalasztják a szavazást a jogszabályról, így az az őszig biztosan nem lép életbe. Pőcze Júlia, a CEPS intézet elemzője szerint legitim dolog a kormány véleményétől eltérő tevékenységet folytatni Magyarországot, akár akkor is, ha külföldi finanszírozást használnak fel ebben.
Pőcze Júlia kifejtette, hogy azok a hangok és szervezetek, amelyek esetleg eltérnek a kormány álláspontjától, vagy olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek nem találkoznak a hivatalos véleménnyel, szintén fontos szerepet játszanak. Szerinte a külföldi forrásokból származó pénzügyi támogatás nem feltétlenül problémás, hiszen ezeknek a csoportoknak is van helye a társadalmi diskurzusban.
A Népszava brüsszeli tudósítója, Papp Roland arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság akár a mostani fázisban is kérhetne átmeneti rendelkezéseket az uniós bíróságtól az ügyben. Szerinte egyébként kizárólag politikai célból jött létre a törvényjavaslat.
"A kormány maga mondta elég sokszor, hogy ez sokkal többről szól, mint az átláthatóságról, hanem kifejezetten arra hozták létre, hogy azokkal, akikkel a kormány nem ért egyet, negatív színben tüntetik fel az országot, azokkal szemben tennének lépéseket. Nem biztos, hogy az átláthatóság a legjobb szó erre" - mondta Papp Roland.
A műsor keretein belül élénk eszmecsere bontakozott ki arról, hogy vajon egy kormányváltás elegendő lehet-e ahhoz, hogy a magyar és uniós viták torkolljanak. A résztvevők alaposan megvizsgálták, miként befolyásolhatja a lengyel elnökválasztás kimenetele az Európai Unió jövőjét és politikai táját.
