Informális EU-csúcs: A védelem a fókuszban Az informális EU-csúcs során a tagállamok vezetői a védelem kérdéseit helyezték a középpontba. A tanácskozás célja, hogy a résztvevők közösen áttekintsék a biztonsági kihívásokat és megerősítsék a védelmi együtt

Az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti instabilitás, az Egyesült Államok területi törekvései, valamint Kína hasonló ambíciói közepette kerül sor egy informális EU-csúcsra Brüsszelben hétfőn. Az eseményen részt vesz a NATO főtitkára és a brit miniszterelnök is, ami csak fokozza a jelentőségét. Orbán Viktor véleménye szerint Magyarország a jelenlegi változások haszonélvezője lesz - bár kérdéses, hogy ez pontosan mit jelent a mai helyzet tükrében.

Európának sürgősen fel kell vállalnia a saját védelmét, hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke a közelgő csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében. A rendezvény megszervezésében kiemelkedő szerepet játszott a jelenleg soros lengyel elnökség, amely a biztonsági kérdéseket tette féléves mandátumának középpontjába. Az Európai Unió-nak mostantól aktívan kell lépnie a védelem fokozása érdekében.

Egyedülálló képességekkel és önálló döntéshozatali mechanizmusokkal kell rendelkeznie, hogy hatékonyabban és ellenállóbb módon reagáljon a kihívásokra. Így megbízhatóbb biztonsági és védelmi szereplővé válik, amely erősíti a transzatlanti partnerségeket, különösen a NATO keretein belül. Fontos, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikáit, miközben figyelembe veszi minden tagállam sajátos biztonsági és védelmi érdekeit is.

- tette hozzá Costa. Kiemelte, hogy bár mindig is a tagállamok fognak felelni a saját fegyveres erőikért, de közös érdek, hogy európai szinten szorosabban együttműködjenek "a méretgazdaságosság maximalizálása és a költségek csökkentése, az interoperabilitás garantálása, a stabil és hosszú távú kereslet biztosítása, valamint az átfedések elkerülése érdekében."

Az EUrologus egy magas rangú diplomatától arról értesült, hogy a

A légvédelem, a tengeri védelem, a katonai mobilitás, a kibervédelem és a drónok fejlesztése mind kulcsfontosságú területek a modern hadviselésben. A légvédelem biztosítja az országok légterének védelmét, megakadályozva a légi támadásokat. A tengeri védelem a stratégiai vízi útvonalak biztosítására összpontosít, ezzel támogatva a globális kereskedelmet és a haditengerészeti műveleteket. A katonai mobilitás a gyors és hatékony erőátcsoportosítást jelenti, lehetővé téve a csapatok és eszközök gyors áthelyezését különböző konfliktuszónákba. A kibervédelem a digitális tér védelmét célozza, megakadályozva a kibertámadásokat, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek a nemzeti biztonságra. A drónok fejlesztése pedig forradalmasítja a hadviselést, lehetővé téve a precíziós támadásokat és a helyszíni megfigyelést, csökkentve ezzel a katonai személyzet kockázatait. Ezek a területek együttműködve alakítják a modern védelem és hadviselés jövőjét.

Azok a kulcsfontosságú területek, amelyeket az Európai Unió a következő időszakban a középpontba kíván helyezni, kiemelt figyelmet érdemelnek. Az Európai Bizottság becslései szerint körülbelül 500 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy a megfelelő beruházások megvalósulhassanak. Ezzel szemben az EU jelenlegi hétéves költségvetésében csupán 8 milliárd euró áll rendelkezésre ilyen célokra. Ezért elengedhetetlen, hogy jelentős forrásokat vonjanak be, hiszen az 500 milliárd euró a jelenlegi büdzsé körülbelül felét teszi ki.

A tagállamokat komoly kihívások elé állítja Donald Trump határozott álláspontja, miszerint nem elegendő, ha a NATO-tag európai országok csupán a GDP-jük 2 százalékát fordítják védelemre. Jelenleg is több ország nem éri el ezt a célt, azonban Trump által megfogalmazott 5 százalékos célkitűzés sok helyen irreálisnak minősül. Mark Rutte NATO-főtitkár egy korábbi európai parlamenti meghallgatáson 3,6-3,7 százalékot tartott reálisnak, és figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben az Egyesült Államok kivonulna Európa védelméből, a szükséges védelmi kiadások akár 7-9 százalékra is emelkedhetnének. A védelmi hozzájárulások esetleges emeléséről a nyári NATO-csúcson várható döntés. A mostani informális csúcson a résztvevők a következő területekre kívánják irányítani figyelmüket:

Az egyik markáns álláspontot a fentiekkel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök képviseli, aki a "Vásárolj európait!" jelszóval azt várná el, hogy a közös védelmi beszerzések során az EU részesítse előnyben az európai gyártókat. Mások azonban attól tartanak, hogy egy ilyen döntés feldühítené Donald Trumpot és még jobban eltávolítaná az EU-t az USA-tól, amely egyébként a legfontosabb katonai szövetségese.

Ennek fényében a vezetők megbeszélést kezdeményeznek a védelmi beruházások bővítése és az EU versenyképességének, valamint kohéziós erejének erősítése közötti összefüggésekről.

Orbán Viktor a találkozó tartalmától némiképp eltérő értelmű posztban jelezte, hogy ő is ott lesz Brüsszelben. Mint Facebook-posztjában írta:

A decemberi EU-csúcs óta jelentős átalakulások zajlanak a világban. Célunk, hogy Magyarország a kialakuló helyzet előnyeseit élvezze. Mindezt akkor is elérjük, ha ez nem találkozik a brüsszeli bürokrácia kedvével.

Az informális csúcstalálkozó munkaebédjén Mark Rutte NATO-főtitkár, míg a munkavacsorán Keir Starmer brit miniszterelnök is tiszteletét teszi. Ezek az események jellemzően laza légkörben zajlanak, mivel a vezetők nem hoznak létre jogi kötelezettségeket, így a diskurzus sokkal szabadabb lehet, és mentes a döntéshozatali nyomástól. Mindazonáltal gyakori, hogy a résztvevők nyilatkozatokat vagy állásfoglalásokat fogalmaznak meg, amelyek politikai irányelveket és elkötelezettségeket tartalmaznak a jövőbeli együttműködés érdekében.