A jövő energiájának új formája: holdi porból előállított napelemek! A tudományos innovációk határvonalán egy új lehetőség bontakozik ki, amely a Hold felszínéről származó anyagok felhasználásával forradalmasíthatja a napenergia hasznosítását. Ez a különle

A tudósok már hosszú ideje kutatják, hogyan lehetne kihasználni a Hold erőforrásait egy esetleges holdbázis üzemeltetésére. A holdi talajban rejlő víz rendkívül fontos nyersanyag lehet, hiszen nemcsak az űrhajósok szükségleteit elégítheti ki, hanem a rakéták üzemanyaggal való feltöltésére is alkalmas. Ezen kívül a felszínen található por kiváló alapanyagként szolgálhat a bázis építéséhez, így a Hold nem csupán egy célpont, hanem egy lehetséges otthon is válhat az emberi felfedezések során.
Úgy tűnik azonban, hogy más célra is jó szolgálatot tehet a por. A Potsdami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a segítségével nemcsak a bázis építhető fel, de napelemek is készíthetők belőle. A kutatók úgynevezett "holdüveg" napelemeket terveztek, amelyekhez mesterséges holdport olvasztottak meg, majd egy perovszkit kristályréteggel kombinálták, így működő panelt hoztak létre.
A kutatók szerint az eszköz könnyebb és olcsóbb lehet, mint a földi változatok, ráadásul a sugárzást is jobban bírhatják. Eredményeiket a Device című folyóiratban tették közzé.
Felix Lang, a tanulmány vezető szerzője szerint bár az űrben jelenleg használt szilícium alapú napelemek elképesztő, 30-40 százalékos hatásfokkal dolgoznak, komoly hátrányuk, hogy nagyon drágák. Ráadásul nehezek is, mert üveget használnak burkolatként. A Hold saját regolitjának felhasználása azonban változást hozhat. A holdüveget közvetlenül a Hold felszínén létrehozva, és a Földről hozott vékony perovszkit kristályréteggel párosítva a kutatók azt találták, hogy 99 százalékkal csökkenteni lehet a napelemekhez tartozó indítási tömeget - írja a The Next Web.
A kutatók megállapításai alapján a Holdon a napelemek telepítése viszonylag kis erőfeszítést és energiafelhasználást igényelne. Ennek oka, hogy a helyi nyers regolit közvetlenül felhasználható, így elkerülhető a holdpor előzetes feldolgozása. Továbbá, az ívelt tükrök alkalmazásával annyi napfényt lehet összegyűjteni és egy pontba irányítani, hogy az elegendő hőt biztosítson a regolit üveggé olvasztásához.
A fejlesztés során nemcsak előnyök, hanem hátrányok is felmerülnek. A holdüveg, amely a nyers regolitból készül, nem átlátszó, hanem inkább tejfehér színű, ami bizonyos mértékig korlátozza a fénygyűjtési képességeit. A potsdami csapat legfejlettebb prototípusai körülbelül 12 százalékos hatékonyságot mutattak, ami körülbelül a hagyományos perovszkit napelemek teljesítményének felével egyenlő. Azonban a szimulációk alapján optimista előrejelzések szerint ez az arány idővel elérheti a hagyományos napelemek hatékonyságát.
A kutatók szerint a legnagyobb kihívás most az, hogy laboratóriumon kívül is sikerüljön nagy mennyiségben holdüveget létrehozni.