A Csemadok jövőjét sokan izgalommal és reménnyel tekintik, hiszen a szervezet hagyományőrző szerepe és közösségépítő tevékenységei alapvetően hozzájárulnak a magyar kultúra megőrzéséhez és terjesztéséhez a felvidéki magyarság körében. A jövőbeni kihívások
Ősszel megkezdődik a Csemadok tisztújítása, és az elnöki posztért versenybe szálló Petheő Attila egy kérdőíves felmérés elemzését juttatta el szerkesztőségünkhöz. Az alábbiakban, változtatás nélkül, bemutatjuk ezt az anyagot.
Az elmúlt évtizedben a Csemadokban sosem merült fel annak a lehetősége, hogy egy olyan koncepció mentén kezdjen szerveződni kulturális egyesületünk, ami újabb 75 évet biztosít számunkra. Úgy hiszem, hogy itt az ideje annak, hogy valamiféle cselekvési tervet, stratégiát állítsunk magunk elé. Azt gondoljuk, ha ezt nem tesszük, tovább folytatódik az elmúlt évtized tendenciája és a Csemadok lényege, az alapszervezeteink, egyre inkább eltávolodnak a Csemadok felső vezetésétől. A Csemadokban szemléletváltás kell, de ez nem mehet a szervezet működésének a rovására.
A Békés korszakváltás 2025 kérdőívét e célkitűzés szellemében készítettük el. Örömmel tapasztaljuk, hogy 154 helyi szervezet vezetőségében dolgozó Csemadok-tag osztotta meg velünk véleményét. Összesen 202 válasz érkezett, de a kérdőív lezárásakor már csak ennyi választ tudtunk figyelembe venni.
Az eddigi információk alapján a Csemadoknak a belügyminisztériumban 434 bejegyzett tagszervezete található. Az Országos Iroda által a különböző alapszervezeteknek kiküldött levél címzettjeinek számából, amelyben számos elavult cím és frissítetlen elnöki név is szerepel, arra lehet következtetni, hogy körülbelül 290 aktív alapszervezet működik az országban. Ezen adatok tükrében a közel 50%-os alapszervezeti lefedettség lehetővé teszi, hogy a kérdőív reprezentatív eredményeket produkáljon.
A Csemadok a Kárpát-medencében a legkiterjedtebb hálózattal bíró szervezet. Felvidéken mi vagyunk a legerősebbek, akik minden magyarok lakta településen ott vagyunk, részesei vagyunk a tényleges felvidéki magyar életnek. A kérdőívből kiderül, hogy miként értékelik a Csemadok helyzetét maguk a helyi vezetők.
Ebből az tűnik ki, hogy a válaszadók több mint a fele mérsékelten derűlátó, viszont aggodalommal tölthet el bennünket, hogy több mint 45% súlyos problémákat és gyengülést érez a szervezetben. Az is mindenképpen figyelemfelkeltő adat lehet a jelenlegi vezetés számára is, hogy az alapszervezeti vezetőknek a helyi tagság létszámának alakulása kapcsán 43,6%-ka mondta azt, hogy csökken a taglétszám. A legnagyobb kihívásnak a tagtoborzás terén a 76,7% szerint az érdeklődés hiányát a fiatalok részéről, 67,8% az elöregedő tagságot, míg 26,7% a korlátozott anyagi lehetőségeket látja.
Az alapszervezetek pénzügyi helyzete meglehetősen aggasztó, hiszen a válaszadók mindössze 24,3%-a véli úgy, hogy stabil és fenntartható forrással rendelkeznek. A legfőbb bevételeik a tagságtól és a helyi önkormányzatoktól származnak, ami a válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik. Figyelembe véve, hogy a magyarországi és szlovákiai állami támogatásokat nyújtó központból a válaszadók 86,1%-a jelezte, hogy nem kap anyagi támogatást, felmerül a kérdés, hogy a működési költségekre szánt állami támogatások hová tűnnek. Sokak számára úgy tűnhet, hogy ezek a források valahol elakadnak, mielőtt eljutnának a Csemadok alapszervezeteihez. A valóság az, hogy a Csemadok alapszervezeteinek többsége nem részesül a központba érkező jelentős támogatásokból, amelyek euró százezrekben mérhetők. Jelenleg az önkormányzatok, helyi vállalkozók és a tagság, valamint az alapszervezetek elnökségi tagjai által összegyűjtött források révén próbálják fenntartani közösségüket. Az alapszervezetek tagjainak 85,1%-a örömmel üdvözölné egy, kifejezetten az alapszervezetek számára létrehozott pályázati alap létrejöttét. A válaszadók 75,7%-a igényelne segítséget a pályázati lehetőségek felkutatásában, sőt, közel háromnegyedük indokoltnak tartaná egy pályázatíró iroda megalapítását is. Ezen kívül a válaszadók 83,2%-a örömmel fogadná, ha az országos Csemadok a költségvetéséből közéleti előadásokat, koncerteket vagy egyéb művészeti produkciókat biztosítana az alapszervezeteknek. Ráadásul 57,4%-uk számára nagy segítséget jelentene, ha a Csemadok központ javasolna vagy biztosítana szónokokat nemzeti ünnepeink alkalmával.
Sokszor emlegetett téma, hogy az alapszervezeteknek, a műkedvelő csoportjainknak segítség kell a fellépési lehetőségek felkutatásában. Az ebben adott segítségnek a válaszadók 63,9%-ka örülne, ahogy többség örömmel fogadná, ha a helyi rendezvények megjelentetésében segítene médiafelülethez jutni az országos Csemadok.
A szlovákiai magyarság legjelentősebb közművelődési egyesülete, a Csemadok, hosszú távú víziója és a felvidéki magyar közösség szervezeti kereteinek megerősítése érdekében tett lépései sokakat foglalkoztatnak. A kérdőívek alapján azonban a válaszadók többsége nem tud egyértelműen válaszolni arra, hogy léteznek-e konkrét tervek vagy elképzelések. Érdekes megfigyelni, hogy a legutóbbi felmérés során eddig nem történt meg az alapszervezeti vezetők megszólítása arról, hogy mely területeken látnák leginkább szükségesnek a Csemadok fejlődését. A válaszok azt jelzik, hogy a közösség számára kulcsfontosságú az ifjúság aktivizálása, a rendezvények korszerűsítése, a digitális térben való megerősödés és az infrastruktúra fejlesztése. A válaszadók döntő többsége modern kulturális és zenei eseményeket, ifjúsági programokat, hagyományőrző rendezvényeket, közéleti előadásokat és szakmai képzéseket szeretne látni. Külön örömteli, hogy a közösség tagjai fontosnak tartják, hogy a Csemadok összehozza az értelmiségieket, és egy közösségi szellemiséget alakítson ki körükben. Ez a törekvés egy új lehetőség a magyar közösség megerősítésére és a kulturális élet gazdagítására a Felvidéken.
Az alakulás óta a Csemadokban most érezhető talán a harmadik generációváltás szele - elmentek az alapítótagok. A ma 55 év feletti generáció vitte tovább az alapítók örökségét, de már közülük is sokan szívesen átadnák a helyüket, vagyis szükséges az új emberek bevonása. Az elmúlt évtizedben ad hoc, olykor jelszavak szintjén kezelték az ifjúság dolgát, amely fontos stratégiai eleme kell, hogy legyen a működésünknek, így a kérdőívben is hangsúlyos szerepet kapott. A válaszadók szerint iskolai együttműködésekkel, táborokkal, interaktív és modern programok szervezése, a digitális platformok és a közösségi média hatékonyabb használata, ösztöndíjak alapítása és képzések szervezése a legjobb irány, hogy a fiatalokat bevonzzuk, de tudjuk, hogy az ő megkérdezésük nélkül nem szabad ezen az úton elindulni. A fiatal Csemadok tagoknak szervezendő, végzettséget adó képzések elindítását a válaszadók 82,7%-ka támogatná, ahogy szinte ugyanennyien örülnének, ha művelődési táborokat szervezne és a Felvidék történelmi helyeire szervezne kirándulásokat a Csemadok. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül, hogy a válaszadók 69,3%-ka úgy látja, hogy nem igazán vonzzák a fiatalokat jelenleg a Csemadok rendezvényei.
A válaszadók véleménye egy sajnálatos trendet tükröz, amelyből világosan kiderül, hogy a megkérdezettek körülbelül 66%-a bizonytalan vagy negatív képet fest a Csemadok jövőjéről. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a válaszadók közel 90%-ának nincs, vagy csak ritkán van kapcsolata a Csemadok központi vezetésével. Pozitívum azonban, hogy a területi választmányokkal a válaszadók 65,3%-ának rendszeres kapcsolatuk van, ami reményt adhat a szervezet jövőjét illetően.
Fontos irányt szabhat a Csemadok működésének, hogy a válaszadók 73,3%-ka támogatja továbbra is, hogy a Csemadok a felvidéki magyarságot érintő társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. 56,4% azt válaszolta, hogy a Csemadoknak támogatnia kell a felvidéki magyar politikumot, hogy a nemzetrésznek magyar érdekképviselete legyen a parlamentben, viszont a válaszadók 40,6%-ka ellenzi, hogy a Csemadok pártpolitikai kérdésekben állást foglaljon. Ez a válasz azt a tendenciát is erősíti, miszerint pártpolitikusokat nem látnak szívesen a Csemadok országos vezetői között. Ennek tudatában rossz iránynak tűnik, ha a Csemadok politikai pártokat szolgál. Itt tartjuk fontosnak kifejezni a válaszadók óhaját, miszerint szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot az itthoni magyar szakmai szervezetekkel bizonyos témakörök mentén, amilyen például a magyar iskolaválasztás kérdése.
A kérdőív zárásaként összesen 53 egyedi javaslat érkezett, amelyek a Csemadok megerősítésére irányultak. A válaszadók a következő fontos pontokat emelték ki:
Fontos, hogy folyamatos és rendszeres kommunikációt folytassunk, valamint rendszeresen találkozzunk és vitafórumokat tartsunk. Emellett elengedhetetlenek a módszertani újítások, a kifejezetten fiatalokra szabott programok, valamint vetélkedők szervezése. Továbbá központi személyi változásokra is szükség van ahhoz, hogy a folyamatok hatékonyan működjenek.
"A Csemadok számára elengedhetetlen lenne egy olyan átfogó adatbázis kialakítása, amely nemcsak helyi és területi, hanem országos szinten is összegyűjti azokat a magyar érzelmű vállalkozásokat és cégeket, akik készségesen nyújtanak anyagi vagy tárgyi támogatást a Csemadok által szervezett rendezvényekhez."
Az országos elnöknek legalább évente vagy kétévente, de minimum egy választási ciklus során érdemes lenne ellátogatnia az alapszervezetekhez, és tartalmas párbeszédet folytatnia a tagokkal.
* "Az egyetlen szlovákiai magyar egyetemen jöjjön létre külön alapszervezet. Ezt ne a TV, hanem az országos elnökség segítse aktívan, hiszen ők a jövő értelmisége. (Megj.: A már végzett magyar hallgatókat is meg kellene próbálni bevonni nem csak a Selye János Egyetemről, de a többi egyetem magyar közösségéből is - JuGyIK, JAIK, JóMóD, stb.)"
* "Összehangolni a Csemadok és a polgári társulások programjait, hogy egyik szervezet se szervezzen rá a másikra, tehát túl sok a program és néha nem tud az ember választani melyiket látogassa meg."
A fiatalok érdeklődésének felkeltése érdekében fontos, hogy lépést tartsunk a korral, és frissítsük programjainkat. Érdemes lenne egyéni kutatásokba merülni, hogy kiderítsük, milyen hobbik vonzzák a fiatalokat, és ha egy adott területen többen is érdeklődnek, akkor a településen olyan eseményeket vagy délutáni foglalkozásokat szervezni, amelyek rendszeresen visszatérnek. Ezzel nemcsak a közösségi élményt erősíthetjük, hanem a helyi kultúrát is gazdagíthatjuk.
* "Fiatalítsanak! Bizonyára több ASZ-ben vannak aktív, tenni akaró 20-30 évesek. A 15-20 éve regnáló, mostanra kb. 60 éves ASZ-elnökök láthatóan nem tudták bevonzani a mostani fiatalságot... Talán majd a velük egykorúak... Örülök ennek a kérdőívnek, remélem lesz eredménye. Sok sikert kívánok hozzá."
"Fontos lenne, hogy helyi szinten vitafórumokat hozzunk létre, ahol nyíltan megvitathatjuk a felmerülő problémákat, és hangsúlyozzuk az alulról történő építkezés szükségességét, hogy a régiók valódi hangját képviselhessük. A Csemadok szerkezeti átalakítása immár elkerülhetetlenné vált. Szükség van egy új, hatékonyságra és átláthatóságra épülő szervezeti modellre, amelyben világosan definiált kompetenciák és megbízható ellenőrzési mechanizmusok működnek."
"Az egyszerűség erejére építve, közösségépítő programokat szervezünk, hiszen a szervezetet a közösség tagjainak aktív részvételével, alulról kell formálni és fejleszteni."
"Ahogyan a felvidéki politikai élet, úgy a Csemadoknak is elengedhetetlen, hogy ne csupán látszattevékenységeket folytasson, különösen a vezetés szintjén. Magyarnak lenni nem csupán egy címke, hanem szívből fakadó érzés, amelyet tűzzel és szenvedéllyel kell megélni. Mi, magyarok inkább a lángokban éljünk, mintsem a hűvösben ázzunk! Új mottónk: Szívvel-lélekkel magyar!"
**Friss szemlélet és aktív közösségi média jelenlét:** Fontos, hogy a Facebook, Instagram, YouTube és TikTok platformokon is jelen legyünk, különösen, ha a fiatalabb generációt szeretnénk megszólítani. Jelenlegi megközelítésünk túlzottan hagyománytisztelő, és nem elég innovatív. Az idősebb vezetők mentorálása kulcsfontosságú lenne, hogy átadhassák a tapasztalataikat a fiatalabbaknak – ez a „stafétabot” átadása. Kiemelten fontos, hogy tudatosítsuk: a fiatal generáció rendkívül érzékeny az őszinteségre és a függetlenségre. Számukra a politika gyakran terhes és vitás téma, ami inkább kiábrándító, semmint vonzó. Éppen ezért érdemes lenne érdekes programokat szervezni, mint például workshopok, képzések vagy slam poetry estek, amelyek valóban lekötik őket. A következő években, egészen 2030-ig, szükség van egy átfogó stratégiai terv kidolgozására, amelybe szakembereket vonunk be, és tanulunk a sikeres hazai és külföldi civil szervezetektől. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy kifejezhetem véleményemet, és hozzájárulhatok a közös céljainkhoz.
Örömmel tölt el, hogy végre létrejött ez a kérdőív. Rendkívül lényegesnek tartom, hogy a fiatalabb generáció hangját figyelembe vegyék az idősebbek, és nyitottak legyenek más nézőpontok iránt is. Határozottan szükség van a változásokra, ha azt szeretnénk, hogy a CSEMADOK még 10 év múlva is virágozzon. Hálás vagyok a lehetőségért!
A bizalom helyreállítása elengedhetetlen minden szervezet számára, legyen szó belső vagy külső kapcsolatokra. E folyamat kulcsa a közös munkára való fókuszálás. Az alapszabályokban világosan kell rögzíteni a hatásköröket, és szükséges biztosítani azok szigorú betartását. A jövőképet egy átfogó stratégiai terv keretében kellene megfogalmazni, mely lehetővé teszi, hogy a feladatokat célzottan és hatékonyan végezhessük. Különösen fontos, hogy a terv középpontjában álljon a fiatal generációk bevonása, ösztönzése és aktív szerepvállalása a Csemadok tevékenységeiben.
A Csemadok nyári diák táboraiban gazdag programkínálat várja a résztvevőket, ahol a fiatalok nemcsak szórakozhatnak, hanem fejlődhetnek is. Emellett a Csemadok általános iskolai diák havi újságjában megjelennek a versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok nevei, valamint számos más érdekes tartalom, amelyek a közösségi életet és a diákok élményeit tükrözik.
A fent említett kérdőívre érkezett válaszok kulcsfontosságúak a szervezet fejlődésének előmozdításában. Elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsunk mindazokra, akik a Csemadokot képviselik. Meggyőződésem, hogy egy átfogó, országos Csemadok stratégia kidolgozása hosszú távú feladat, amelyből senkit sem lehet kizárni, hiszen mindannyian saját szemszögünkből, eltérő tapasztalataink alapján látjuk közösségünk helyzetét. A válaszok tükrében sürgetővé vált egy olyan koncepció kidolgozása, amely az alapszervezeteket és a közösségeket erősíti, mivel a jelenlegi körülmények kedvezőtlen hatással vannak a szervezetünk és a nemzetrész fennmaradási esélyeire. A cselekvési tervet úgy kell megfogalmazni, hogy tiszteletben tartsuk az előttünk járó közösségek érdemeit, és mindig értékeljük az elmúlt hét évtized munkáját, amely lehetővé tette számunkra, hogy ma itt álljunk.
