Hodász András: Isten éltesse a Szentatyát! - Ferenc pápa korszakalkotó reformjai az egyházban Ferenc pápa, a katolikus egyház feje, sok szempontból megújította a vallási közösség működését. Az elmúlt években végrehajtott reformjai nem csupán a hagyományo

A karácsonyi készülődés varázsa közepette ne hagyjuk figyelmen kívül a mai jeles eseményt: Ferenc pápa születésnapját. A Szentatya, aki nem csupán a hívők, hanem a nem hívők körében is jelentős népszerűségnek örvend, 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Aires városában. 2013 márciusától pedig a katolikus egyház 266. pápájaként tölti be Péter trónját. Megválasztásakor sokan várakozással tekintettek rá, hiszen egy nehéz időszakban vette át a Vatikán irányítását. Reformok, emberközeli hozzáállás és példamutatás jellemzi az egyház vezetését: ebben a cikkben összegyűjtöttem a kedvenc intézkedéseimet az idén 88. életévét betöltő egyházfő munkásságából.

Azóta számosan reformerként tisztelik, és sokan meg vannak lepődve a pápától szokatlan közvetlenséggel átszőtt, könnyen érthető kommunikációs stílusán. Ha megpróbálnánk összegyűjteni azokat az újító szándékú lépéseket, amelyeket a világ legrégebb óta működő intézményének életébe hozott, nem csupán egyetlen cikkre lenne szükség, hanem egy egész cikksorozatra. A Szentatya fáradhatatlanul dolgozik, hogy friss szellemiséget leheljen a hagyományos keretek közé.

2013 márciusában óriási tömeg gyűlt össze a Szent Péter bazilika előtti téren, hogy a hagyományok szellemében várja az új Szentatya megválasztását, ami XVI. Benedek lemondása után vált aktuálissá. Amikor a pápai trón betöltetlen marad, a pápaválasztó bíborosok összegyűlnek, hogy kiválasszák Péter utódját. Azok számára, akik a helyszínen várják az eredményeket, igazán lelkes és elkötelezett hívőnek kell lenniük, hiszen a pápaválasztás folyamata napokig, sőt, akár hetekig is elhúzódhat.

A dolog tényleg nem veszélytelen, X. Gergely pápa megválasztása például nem kevesebb, mint három évig tartott, eddig ő a rekorder. Akkoriban a helyi városvezetés nem lelkesedett ezért a rekordért, így drasztikus lépésekre szánta el magát az elhúzódón konklávé miatt: idővel csökkentették a bíborosok élelmiszeradagját, majd, amikor ez sem vezetett eredményre, elkezdték lebontani a fejük fölül a tetőt. Szóval, aki szabad ég alatt várja az új pápa kinevezését, valószínűleg igencsak elkötelezett hívő.

Ferenc pápa akkor lopta be magát először az emberek szívébe, amikor a hivatalos protokollt nélkülözve egyszerűen csak Jó estét!-tel köszöntötte a híveit, majd megkérte őket, hogy imádkozzanak érte, mielőtt a szokásos első pápai áldását megadja. Tette ezt azért, mert alapvetően új szemléletet szeretne meghonosítani az egyházban, aminek azóta többször is jelét adta: a hívek, papok és civilek együtt adják Jézus közösségét. Nincsen fent és lent, a hitben mindenki egyenlő. Ennek konkrétabb megvalósulása az úgynevezett szinodális út, azaz a hívek meghívása a közös gondolkodásra a mindennapjainkat érintő kérdésekről, ami alapvető szemléletváltás az elmúlt évszázadokhoz képest. A döntések innentől nem gondosan elzárt, vatikáni termekben születnek, intarziás asztalok mellett, hanem azok aktív közreműködésével, akiknek az életére alapvető hatással vannak.

A Szentatya új megközelítéssel fordul otthonunk, a Föld felé. Sokakat meglepett, hogy első hivatalos megnyilatkozásának középpontjába a természetvédelem került. Ez a téma eddig kissé háttérbe szorult az egyház szemszögéből. Úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedek új kihívásaira lassabban reagáltunk. Pedig hitünk szerint a teremtés megóvása Isten által ránk bízott feladat. A Biblia világosan fogalmaz: amikor Isten megalkotta az embert, rábízta a világ gondozását. A parancs így hangzik: "töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!" Ez az uralom nem rombolást, hanem felelősségteljes gondoskodást jelent. Olyan ez, mint amikor egy gazda az intézőjére bízza a vagyonát, hogy azt a legjobb tudása szerint ápolja. Gondoskodnunk kell róla, mert nem birtokunk. Az első pápai nyilatkozatot számos hasonló követte, így bátran állíthatjuk, hogy ez a téma kiemelt fontosságú a Szentatya számára.

A legfőbb probléma, ami napjainkban kiemelkedően fontos, a gyermekvédelem. Érdemes megjegyezni, hogy a katolikus egyház már a 2000-es évek elején tudomásul vette, hogy súlyos rendszerszintű hibákat vétett a legsebezhetőbb tagjaival szemben. Ferenc pápa elődeihez képest jelentősen szigorúbb intézkedésekkel próbálta megelőzni a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket. Számos intézkedést bevezetve, gyakorlatilag zéró toleranciát hirdetett. Már 2014-ben megalapította a Gyermekvédelmi Bizottságot, amelynek célja a visszaélések megfelelő kezelése és megelőzése az egyházi közösségen belül.

Eltörölte a püspökök mérlegelési lehetőségét: minden esetet automatikusan jelenteni kell a Vatikánnak. Aki elmulasztja ezt a kötelességét, azt elmozdítják a püspöki székéből. Mindezek mellett 2024-ben a szinodalitásról szóló találkozó második ülésszaka előtt Ferenc pápa nyilvános lelkigyakorlatot tartott, amelyen olyan fiatalok szólaltak fel, akik szexuális visszaélés, háború vagy kirekesztés áldozatai voltak. A pápa hangsúlyozta az őszinteség és a felelősségre vonás fontosságát az egyház bűneivel szemben, és nyilvánosan kért bocsánatot az áldozatoktól.

Ferenc pápa minden eddigi utódjánál hangsúlyosabban fókuszál a szegények segítésére és a társadalmi igazságosság előmozdítására. Nyilvánvaló, hogy szívügye a hátrányos helyzetűek és a társadalom peremére szorultak támogatása. Az "Evangélium öröme" című apostoli buzdításában kiemelte az egyház elkötelezettségét a társadalmi igazságosság mellett. Számára ez nem csupán PR-fogás: számos intézkedéssel bizonyította, hogy valóban elkötelezett. Például ingyenes fürdési és mosási lehetőségeket alakított ki a Szent Péter téren, ahol mobil orvosi klinikákat is üzemeltetett.

A Vatikán falai között gyakran rendeznek közös étkezéseket hajléktalanoknak és szegényeknek, ami már Ferenc pápa kezdeti időszakától fogva jellemzi őt. Kijelentette, hogy egy szegényekért élő egyházat kíván létrehozni, és ennek érdekében sok pápai fényűzéstól megvált. Elhagyta a pompás pápai lakosztályt, és az egyszerű autók mellett tette le a voksát, amikor csak lehetősége adódik. Rendszeresen felkeresi a hajléktalanszállókat, börtönöket és menekülttáborokat, ezzel is kifejezve szolidaritását. Számos alapítványt és karitatív programot indított el, amelyek nem csupán a konkrét támogatás miatt fontosak, hanem azért is, mert példát mutatnak a világ legnagyobb vallási közösségének vezetőjeként, mind a hívők, mind a nem hívők számára.

Ferenc pápa az elmúlt több mint tíz évben végrehajtott reformjai gyakran a katolikus egyház modernizálását célozzák, törekedve arra, hogy az intézmény nyitottabb és befogadóbb legyen. Mindeközben hangsúlyt fektet arra, hogy a katolikus hit alapvető értékeit megőrizze. Bízunk benne, hogy még sokáig velünk marad!