Bár a történet sötét és rejtélyes, a Harry Potter zenéje lenyűgözően varázslatos.

A Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) mára már a filmzenék varázslatos világának egyik legismertebb képviselőjévé vált. Nemrégiben egy izgalmas nemzetközi projekt keretében kapták meg a lehetőséget, hogy közreműködjenek a Harry Potter és a bölcsek köve című filmkoncerten. November 16-án, 14 órától az MVM Dome impozáns falán óriási vásznon lesz látható a film, melyhez John Williams felejthetetlen dallamai élő zenekari kísérettel társulnak. Hollerung Gábor, a BDZ ügyvezető-zeneigazgatója kiemelte, hogy a zenészek előtt kihívásokkal teli feladat áll, hiszen Williams csodálatos zenéjének előadása rendkívül bonyolult, különösen egy ilyen grandiózus esemény keretein belül.

- Önt a filmzenekoncertek magyarországi úttörőjeként is emlegetik. Mi késztette arra több mint egy évtizeddel ezelőtt, hogy azt feltételezze, ez a műfaj hazánkban népszerűvé válhat?

- A Budafoki Dohnányi Zenekar mindig keresi az újdonságokat, és amikor láttuk, hogy külföldön mennyire népszerű ez a műfaj, és a legnevesebb szimfonikus zenekarok évente akár több ilyen koncertet is adnak, mi is belevágtunk. Ez körülbelül 15 éve volt. A fő lökést annak idején a Klasszik Rádió adta, amellyel közös koncertsorozatunk volt, a Cinemusic. Ezeken az alkalmakon a filmek betétzenéjeként is ismertté vált híres klasszikus műveket, illetve a mozikhoz komponált eredeti alkotásokat játszottuk, de volt például olyan este, amikor kizárólag Oscar-díjas alkotásokat válogattunk össze. Ez a partnerség megszakadt, de mi önállóan folytattuk. Az alapgondolat az volt: mutassuk meg a közönségnek, a filmzenében lévő erő adott esetben akkora többletet ad, hogy még a történetet is felülírja - hiszen érzelmeket közvetít. A neten sok olyan videót találni, ahol egy filmjelenet alatt nincs zene - és az kibírhatatlan. Persze bizonyos alkotásoknál a szerző szándékosan feszültséget akar ezzel generálni.

Igen, létezik olyan klasszikus zenei mű, amelyet sokan szentségtörésnek tartanának, ha bármilyen filmben felhasználnák. Például Bach "Máté-passiója" vagy Mozart "Requiem" című művei gyakran idézik a mélységet és a szentséget, így a filmekben való alkalmazásuk esetleg sérthetné a zenei örökségükhöz fűződő érzelmi kapcsolatokat. Az ilyen alkotások nem csupán zeneileg, hanem spirituálisan is fontosak, és sokan úgy vélik, hogy a kontextus megváltoztatása csökkentheti az eredeti művek által keltett hatást. Mindez persze szubjektív, hiszen a zene értelmezése mindig egyéni élményeken múlik.

A művészet területén gyakran beszélünk a szentségtörésről, mintha ez egy valós fogalom lenne, pedig valójában nem létezik. A zene szinte mindenre alkalmazható, csupán az a kérdés, hogyan bánunk vele. Vegyünk például egy híres filmet: az első Die Hard esetében Beethoven IX. szimfóniáját használták, de ez a választás nem igazán volt szerencsés, mert nem illik a film hangulatához. Ezzel szemben a második rész, a 1990-es Még drágább az életed!, amelyet Renny Harlin irányított, már sokkal jobban eltalálta a zenei aláfestést. A Sibelius Finlandiájának használata annyira tökéletesen illeszkedik a filmhez, hogy az ember szinte azt érzi, mintha ez a zene kifejezetten ehhez a történethez készült volna.

Most különleges eseményre készülünk, ahol John Williams ikonikus zenéje és a Harry Potter és a bölcsek köve című film kerül középpontba. Ez a nemzetközi produkció nem véletlenül választotta Budapestre a helyszínt, hiszen a Dohnányi Zenekar varázslatos hangzásával igazi élményt nyújt majd a nézőknek.

Természetesen, íme egy egyedibb változat: - Egyáltalán nem, hiszen ez már korábban is megtörtént másokkal. A produkció impresszáriója és a karmester, Ernst van Tiel, részt vett az egyik koncertünkön, és végül minket választottak. Úgy vélem, ez nem is egy filmzenés est volt, bár nemrégiben két ilyen eseményt is szerveztünk. Kiváló muzsikusunk, Szűts Apor, aki zeneszerző, zongorista, és polihisztor, lenyűgöző zenét komponált egy Buster Keaton-filmhez, A generálishoz, amit a Müpa színpadán mutattunk be. A közönség és mi is teljesen elragadtatva figyeltük, milyen elképesztően erőteljes bemutató volt. Szintén a Müpában játszottuk Az Élősködőktől a Squid Game-ig - Jung Jaeil című koncertünket, amelyben a koreai zeneszerző műveit ismertettük. A komponista teljesen el volt ragadtatva a társaság energiájától és intelligenciájától. A zenekar amúgy is híres arról, hogy mindig a legmagasabb színvonalat képviseli. Valószínű, hogy a nézők AHA-élménye hozta el a Harry Potter-koncert sikerét is...

Miért olyan különösen nehéz ez a zene?

Hadd osszak meg egy gondolatot: a Hedvig-téma a legismertebb rész a műben, és a hegedűk, valamint brácsák számára rendkívül kihívást jelent, mind ritmikailag, mind zeneileg. Sokszor úgy érezzük, hogy a Harry Potter zenéje igazán szerethető, ami nem meglepő, hiszen John Williams nemcsak a filmek aláfestő dallamait alkotta meg, hanem számos koncertre is írt belőlük. Mindenki számára ismerős lehet a Harry Potter dallama, ha figyelmesen hallgattunk, ugyanis a film során sok részlet elkerülheti a figyelmünket. A Star Wars-rajongók például felfedezhetnek olyan részleteket egy koncerten, amelyekről úgy vélik, hogy nem is szerepelnek az eredeti filmben. Pedig dehogyis, csupán a háttérben zajló lövöldözések és robbanások miatt nem válik a zene azonnali élménnyé. Ugyanez a helyzet a Harry Potter zenéjével: egy csodálatosan megkomponált mű, tele apró részletekkel, amelyek érzéseket, félelmeket, fenyegetéseket és tréfás pillanatokat közvetítenek. Érdemes megjegyezni, hogy a Harry Potter és a bölcsek köve filmkoncert még nagyobb kihívás elé állítja majd az együttes tagjait, mint a hagyományos koncertdarabok.

- De miért?

- Ez a Harry Potter-show abszolút atipikus filmzeneprodukció. Hihetetlen népszerűvé vált, hogy a teljes filmet óriásvászonra vetítik egy hatalmas helyszínen, és élőben kíséri egy szimfonikus együttes, Budapesten történetesen a 90 tagú Budafoki Dohnányi Zenekar. Legalább három óra hosszú, és lényegében egy fényjelre, valamint a karmester kezére hagyatkozva játszanak a zenészek. Nyilván Ernst van Tielnek az egész darab a fejében van, de

Egyébként ez is mutatja azt, hogy a közönség mennyire érzékeny a muzsikára, Isten bizony, ha egy dolbys moziba beülne, sokkal jobb hangzást élhetne át, mint egy stadionban vagy akár egy koncertteremben, de az élő zene óriási pluszt ad.

A filmzenekoncertjeiken rendszerint felcsendülnek John Williams mesterművei. Vajon ennyire kiemelkedőek a zenéi, vagy egyszerűen elkerülhetetlen részét képezik a zenei palettának?

- Valóban John Williams nem megkerülhető, mert ő a legjobb, a legnépszerűbb zenék szerzője, elképesztő tudással, nagyon erős háttértársasággal.

- Hogy érti ezt a háttértársaságot?

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a zeneszerzők nem mindig maguk írják meg a teljes zeneművet. Ezt már a romantikus és klasszikus korszakban is tapasztalhattuk: a komponistákat gyakran segítik különféle mechanikai munkák, amelyeket rendkívül tehetséges kollégák végeznek. Williams például lenyűgöző érzékkel bír az arányok, a szituációk kontrasztja, a feszültség és a feloldás terén. Azok az alapvető elemek, amelyek a művészetet valódi művészetté emelik, nála szinte magától értetődnek. Egyszerűen bámulatra méltó, és a művei valóban kiemelkednek a tömegből.