Az ország gyászol! Elhunyt Turcsányi Erzsébet, akinek emléke mindig velünk marad.
Életének 86. évében távozott közülünk Turcsányi Erzsébet, a Budapest Bábszínház kiemelkedő és szeretett bábművésze. A színház közösségi oldalán osztotta meg a szomorú hírt, és mélyen megható szavakkal emlékezett meg szeretett kollégájáról, aki életét a bábszínház művészetének szentelte. Erzsébet munkássága és szellemisége örökre nyomot hagy a színház világában és a szívünkben egyaránt.
Ma egy rendkívüli művész hagyja el közöttünk ezt a világot, akinek varázslatos hangja és szeretetteljes egyénisége örökre belénk ivódik. Turcsányi Erzsébet nem csupán bábokat életre keltett; ő maga volt a színpad szíve-lelke. Pontos, érzékeny és feledhetetlen előadásai révén a magyar bábjátszás egyik legmeghatározóbb alakjává nőtte ki magát. A teátrum nevében búcsúzunk tőle, emlékét örökké megőrizzük.
Erzsébet első diplomáját a Felsőfokú Óvónőképzőben szerezte, majd 1964-ben sikeresen elvégezte az Állami Bábszínház bábszínész stúdióját. Kivételes tehetségére már korán felfigyelt Szilágyi Dezső, aki 1962-ben szerződtette le a színházhoz. Pályafutása alatt számos emlékezetes karaktert keltett életre az Állami Bábszínház színpadán: ő volt a Róka A fajankó kalandjaiban (1972), Puck a Szentivánéji álomban (1973), Frici Csajkovszkij Diótörőjében (1978), valamint a gonosz nyugati boszorkány az Óz, a nagy varázslóban (1972), és Übü mama Alfred Jarry Übü királyából (1985).
Kimagasló színészi teljesítményét számos elismerés övezte: 1976-ban elnyerte a Balajthy Andor-vándorgyűrűt, míg 1988-ban a neves Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1992-től a Budapest Bábszínház társulatának oszlopos tagjaként folytatta művészi pályafutását, ahol újabb felejthetetlen szerepeket formált meg, például Anya-Banyaként A legkisebb boszorkányban (2000) és a Hétfejű tündérként A Szegény Dzsoni és Árnikában (2005). Utolsó fellépésére 2007-ben került sor, amikor a Hamuban sült mese című produkcióban nyújtott emlékezetes alakítást.
