Így formálhatják át a magyar exportot Trump vámintézkedései - Grafikonokkal szemléltetjük az érintett szektorok kitettségét.
A legutóbbi vámemelési bejelentések azt sugallják, hogy az USA-ban mégiscsak figyelmet fordítanak a globális értékláncokra. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti oknak tekintik.
Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója - ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman. Ő már 2007-ben úgy fogalmazott: "Már nem lehet biztonsággal állítani, hogy a kereskedelem hatása a gazdag országok jövedelemeloszlására meglehetősen csekély. Jó okunk van feltételezni, hogy nagy, és egyre nagyobb. Nem támogatom a protekcionizmust, de a szabadkereskedelem híveinek jobb válaszokra van szükségük a globalizáció veszteseinek aggodalmaira."
Ezeket figyelembe véve a vámemelések egyik lehetséges indoka az lehet, hogy...
Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy függetlenedjen a globális értékláncok bonyolult hálózatától.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok eddig a világ egyik legalacsonyabb vámtarifáit alkalmazó országa volt. Az alacsony vámtarifák, amelyek átlagosan alig haladják meg a 3%-ot, s kereskedelemmel súlyozott átlagban még ennél is kevesebb, 2% körüli értéken mozognak, a WTO keretein belül le is lettek kötve. Ez azt jelenti, hogy az USA elvileg nem módosíthatja ezeket a tarifákat anélkül, hogy kompenzációt ne kellene nyújtania az érintett kereskedelmi partnereknek. Ugyanakkor már a Trump-adminisztráció alatt felmerültek kétségek e kötelezettségek jelentőségét illetően. Az importot lényegesen korlátozó vámemelések komoly következményekkel járnak a globális értékláncokra nézve, hiszen ezek működését alapvetően befolyásolja a nemzetközi áruforgalom dinamikája.
A globális értékláncok olyan komplex nemzetközi termelési rendszerek, amelyek lehetővé teszik a multinacionális cégek számára, hogy a gyártási folyamatokat különböző helyszínek és országok között oszthassák meg. E stratégiának középpontjában a költséghatékonyság növelése áll. Ez a megközelítés különösen jelentős szerepet játszik több iparágban, például az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati szektorban, valamint az elektronikai és vegyipari ágazatok bizonyos részeiben. Továbbá, a globális értékláncok a szolgáltató szektorban is egyre szélesebb körben elterjednek, új lehetőségeket kínálva a vállalatok számára a hatékonyság és a versenyképesség növelésére.
A termelési fázisok földrajzi "szétszórása" élénk külkereskedelmet eredményez a részegységekben, félkész- és késztermékekben, valamint egyes szolgáltatásokban. Ezért is kiemelten fontos, hogy a globális értékláncban résztvevő adott ország külkereskedelme mennyire nyitott - különösen az értékláncban résztvevő más országok felé. A részvételt elősegítheti unilaterálisan az alacsony vámok és nemvámjellegű kereskedelmi korlátozások alkalmazása vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban való részvétel. Ha azonban nő a kereskedelmi akadályok szintje az értékláncok tagjai között, az a nemzetközi termelési hálózatok gazdaságosságát veszélyezteti, és így ezek a konstrukciók fokozatosan leépülhetnek.
Ha valóban a Trump-adminisztráció vámemelései mögött ez a szándék húzódik, akkor fontos átgondolni, vajon ez a taktika képes-e elszakítani az amerikai ipart a globális értékláncoktól és elősegíteni a hazai termelés fellendülését. Ugyanakkor azt is érdemes mérlegelni, hogy mindez mennyire szolgálja az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül bizonyul hatékony megoldásnak.
A vámemelések következményei – mint az inflációs kockázatok fokozódása, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenése, valamint az illegális kereskedelem térnyerése – alaposabb elemzést igényelnek. Néhány amerikai vállalat, amelyek globális értékláncokat alkalmaznak hazai és nemzetközi termelésük során, jelentős versenyképesség-csökkenéssel nézhetnek szembe. Hasonló kihívásokkal találkoznak azok az amerikai gyártók is, akik nagymértékben függenek importált alkatrészek és komponensek beszerzésétől, mint például az autóipar szereplői.
A világgazdaság többi szereplőjére gyakorolt hatás attól függ, hogy más országok is követik-e az Egyesült Államok példáját, vagy inkább megőrzik gazdaságaik nyitottságát. Különösen figyelemre méltó Kína lehetséges reakciója, hiszen az USA a legnagyobb exportpiaca, a kínai export körülbelül 13%-át képviseli. Amennyiben a kínai exportőrök az Egyesült Államok helyett más piacokra próbálnák irányítani az így "felszabadult" termékeiket – akár alacsonyabb árakon –, az kereskedelmi feszültségeket idézhet elő, amely további bonyodalmakhoz vezethet a nemzetközi kereskedelemben.
Végül fontos megemlíteni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jelentőségét is, amely nem elhanyagolható tényező a globális kereskedelmi kapcsolatok alakulásában.
Az USA vámemelési politikája szembemegy a WTO szabályaival és szellemiségével, így kérdésessé válik a multilaterális kereskedelmi rendszer jövője, valamint az is, hogy a jelenlegi fejlemények milyen mértékű regionális tömbösödéshez vezetnek a világkereskedelemben.
A 2024-es évre vonatkozóan a magyar árukivitel terén elérhető statisztikák alapján
az USA a nyolcadik legfontosabb partnerünk.
Fontos megjegyezni, hogy az USA az egyetlen nem EU-tagállam az első tíz között (az első 15-ben pedig az USA-n kívül csak Ukrajna szerepel az EU-n kívülről). Az Egyesült Államok részesedése a teljes magyar kivitelben meghaladja a 4%-ot.
Milyen termékekkel bővítjük az USA piacát? Az amerikai piacra irányuló exportunkat elsősorban azok a leányvállalatok képviselik, amelyek a globális értékláncok fontos elemeiként működnek, és jellemzően külföldi tulajdonban állnak. Ezek a cégek a legnagyobb exportőrök, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi kereskedelem dinamizálásához.
szinte kizárólag autóipari, elektronikai és gépipari termékek szerepelnek az USA-ba exportált top 10 hazai termékcsoport listáján.
A 10. helyen található "gyógyszer és gyógyszerészeti termék" kategória kivételt képez, hiszen itt magyar ellenőrzésű cégek is részt vehetnek a folyamatban.
Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USA-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80%-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10%-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél.
Néhány, a teljes magyar exportban kisebb súlyú termékcsoport esetében azonban az Egyesült Államok piaca kulcsszerepet játszik. Az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék (SITC) 3. pozíciós bontásában több mint 260 termékcsoport található, amelyek közül az alábbiak különösen kiemelkednek:
A termékek részletesebb vizsgálata során, a kombinált nomenklatúra (KN) alapján, valamint az eddig alkalmazott vámok figyelembevételével még árnyaltabb képet kaphatunk. Az Egyesült Államokba irányuló legfontosabb hazai exportcikkek esetében a legkedvezőbb vámtételek jellemzően alacsonyak, sok esetben akár 0%-osak is. Különösen a gépjárművekhez tartozó gumiabroncsok esetében találkozunk a legmagasabb vámtételekkel, amelyek elérhetik a 4%-ot.
A kivitel rendkívül koncentrált, hiszen a 12 ezer különböző termék közül az első öt termék már az export felét biztosítja, míg a legjobb tíz termék a teljes export 60%-át teszi ki. Érdekes megjegyezni, hogy bizonyos top 10 termék esetében az Egyesült Államok piaca kiemelkedő részesedéssel bír a magyar kivitelben: például az áramfejlesztők (a 6. helyen) esetében a kivitel közel 80%-a az USA-ba irányul, míg a gépjárművek (a második helyen) esetében ez az arány meghaladja a 40%-ot.
Érdekes megfigyelés, hogy a legnagyobb tíz termék közül 32 esetében kizárólag az Egyesült Államok jelenti a célpiacot. Különösen figyelemre méltó a sugárhajtású gázturbinák exportja, amely ugyan volumene és piaci részesedése alapján nem tűnik jelentősnek, de ha egy-egy magyar vállalat gyártja ezeket, akkor komoly hatásokkal kell számolniuk a vámemelések következtében.
A táblázatok kizárólag a Magyarországról közvetlenül az Egyesült Államokba irányuló exportot mutatják.
A magyar gazdaság amerikai függősége valójában sokkal szélesebb körű, mint azt elsőre gondolnánk. Hazánkban számos olyan alkatrész és komponens készül, amelyek más országokban találják meg a helyüket a végtermékek gyártásában. Ezek a termékek végül az Egyesült Államok piacára jutnak el, ezzel tovább növelve a magyar ipar nemzetközi kapcsolatait.
Ez kifejezetten jellemző a német vállalatok által irányított globális értékláncokra, és jelentős mértékű lehet.
A "közvetett" export pontos meghatározása a hozzáadott értékeken alapuló kereskedelmi statisztikák segítségével lehetséges. Jelenleg azonban az OECD TiVA (Trade in Value Added) adatbázisa csupán erősen összesített, ágazati szinten érhető el, termékspecifikus bontás nélkül. Ennek ellenére a TiVA-adatok világosan tükrözik a magyar járműipar jelentőségét: 2020-ban a hazai hozzáadott érték több mint 25%-a a gépjárművek és azok alkatrészeinek volt tulajdonítható az Egyesült Államok belső keresletének alapján. Ezt követően a gépipar és az elektromos berendezések, amelyek körülbelül 10-10%-os részesedést képviselnek, szintén fontos szereplők a magyar exportpiacon.
Összegzésként megállapítható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának leválasztása a globális értékláncokról, ami hozzájárulhat az ipari kapacitások hazahozatalához. Az USA korábban a világ egyik legalacsonyabb vámtarifájú gazdaságaként ismert, ám a protekcionista intézkedések célja a külföldre kiszervezett termelés visszaállítása, amelyet az amerikai ipar leépülésével és a munkahelyek csökkenésével indokolnak. E stratégia hatékonysága azonban kérdéses; a technológiai automatizáció és a befektetési bizonytalanság miatt a "hazahozott" vagy újonnan létrehozott üzemek általában kevesebb munkahelyet kínálnak. Továbbá, a vámok bevezetésének inflációs hatásai és a nemzetközi feszültségek fokozódása is aggodalomra ad okot.
Magyarország számára az Egyesült Államok 2024-ben a nyolcadik legfontosabb, és egyben az első nem EU-tagállamként kiemelkedő exportpiac volt, amely a teljes magyar kivitel több mint 4%-át képviselte. Az exportstruktúra tekintetében a magyar szállítmányozás jelentős termékfókuszt mutat:
Az első három termékcsoport – a járművek, a villamos gépek és az adatfeldolgozó eszközök – a teljes, az Egyesült Államokba irányuló kivitel felét képviselik. Ezek a termékek túlnyomórészt globális értékláncokhoz kapcsolódnak, és jellemzően külföldi leányvállalatok termeléséből származnak.
Néhány, a teljes magyar exportban kevésbé meghatározó, de az amerikai piacon erősen jelen lévő termék (pl. műalkotás, fegyver, gázturbina-alkatrész) különösen érzékenyen reagálhat a vámemelésekre.
Az Egyesült Államok által eddig alkalmazott vámtételek többsége viszonylag alacsony, általában 0-4% között mozog. Ezért a vámemelések komoly többletterhet róhatnak a kereskedelmi kapcsolatokra. Még ennél is lényegesebb a politikai és kereskedelempolitikai irányváltás, amely Magyarország számára potenciális kockázatot hordoz, különösen a jelentős, exportorientált iparágaink és az értékláncokba való integrálódásuk szempontjából.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
