Gratulál-e végül Orbán Viktor, aki az AfD-hez közeledik, Friedrich Merz győzelméhez?

A Republikon Intézet szerdán "Berlin felett az ég" címen rendezett vitaestet a német választások eredményeiről Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője, és Szent-Iványi István, volt SZDSZ-es politikus és Magyarország korábbi ljubljanai nagykövete között. A felek főképp az AfD előretöréséről, és a német-magyar kapcsolatok jövőjéről vitáztak, annak fényében, hogy Orbán Viktor nem a választás győztesét, vagyis a CDU-t, és vezetőjét Friedrich Merzet támogatta.

A Magvető Café falai között zajló külpolitikai vitaest lebilincselő moderátoraként Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, irányította a diskurzust. Az est kezdetén izgalmas kérdést intézett a résztvevőkhöz: mi volt a legnagyobb meglepetés a német választások kimenetele kapcsán? Mind Mráz, mind Szent-Iványi határozottan egyetértettek abban, hogy a közvélemény-kutatások rendkívül precízen mérték fel a helyzetet, így a választási eredmények között alig akadt olyan fejlemény, ami valóban váratlan lett volna.

A Nézőpont Intézet vezetője viszont hangsúlyozta, hogy a kiváló mérések ellenére részmeglepetések azért akadtak. Például, hogy a konzervatív CDU (Kereszténydemokrata Párt) relatíve rosszul szerepelt, amit ő azzal indokolt, hogy Angela Merkel korábbi pártjának liberális szárnyát elidegenítette az együttszavazás az AfD-vel. Az Alternatíva Németországért eredményeivel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy nem meglepő, de az AfD megnyerte az egész volt NDK-t - néhányat körzetet kivéve. Hozzátette, "az AfD egy keletnémet középpontú néppárt lett, vannak területek, ahol ez a legfontosabb párt".

Szíven ütött amikor ezt megláttam. Gyakorlatilag itt két ország van.

- mondta ezt már Szent-Iványi, reflektálva arra, hogy a volt NDK területét letarolta a szélsőjobb.

Az SZDSZ volt EP-képviselője is hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy a pártvezetésben ez nem tükrözödik, az Alternatíva Németországért egy keletnémet párt, ugyanis a volt NDK területén élők frusztrációit (bevándorlás, szegénység) jeleníti meg. És további meglepetésként értékelte ezzel kapcsolatban, hogy 18 és 30 éves németek között az AfD volt a legnépszerűbb párt, ellentétben a korábbi választásokkal, ahol a fiatalok inkább baloldali pártokra voksoltak. Mindemellett a szakértő úgy fogalmazott, hogy "Németország a változásra szavazott, kérdés, hogy ez mennyire fog megtörténni, hiszen a CDU-nak muszáj lesz nagykoalíciót kötnie" mégpedig az előző időszakban a legnagyobb kormánypárt szerepét betöltő SPD-vel (Szociáldemokrata Párttal), vagyis Olaf Scholz leköszönő kancellár pártjával.

Mráz Ágoston Sámuel megjegyzése szerint ezt a helyzetet ő "icipici nagykoalíciónak" szokta nevezni, mivel a két párt összesen csupán a Bundestag mandátumainak 52 százalékát tudhatja magáénak. Ez a viszonylag csekély többség több politikai formációnak is lehetőséget ad arra, hogy zsarolási pozícióba kerüljön. A legnagyobb hasznot ebből az icipici többségből a CDU bajor szövetségese, a CSU húzhatja, amely a mandátumok 7 százalékát képviseli (mivel a két párt közösen indult a választásokon, gyakran Uniópártokként hivatkozunk rájuk). A bajor CSU nélkül tehát egyértelmű, hogy nem jöhet létre kormányzó többség, így

A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a parlamenti munkában a Zöldek, akik a szavazatok mindössze 11 százalékát szerezték meg, konstruktív ellenzéki szereplőként fognak fellépni. Ezzel szemben a két másik párt, az AfD és a Die Linke (Baloldal), szélsőséges nézeteik miatt inkább destruktív – ahogy Mráz fogalmazott, "frontális" – ellenzékként kívánják képviselni magukat. Céljuk, hogy politikai instabilitást keltsenek, ezzel magukat pedig megoldásként pozicionálják a közéletben.

Az AfD kerekperec kijelentette, hogy ez a kormány meg fog bukni, erre készülnek

-- mondta Magyarország korábbi szlovéniai nagykövete.

A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel, hangsúlyozta, hogy a német belpolitikában jelenleg egy kulcsfontosságú téma foglalkoztatja a döntéshozókat: az adósságfék megszüntetése. E kérdés körül már az előző kormány is komoly problémákba ütközött. Az ország alkotmánya egyértelműen megtiltja, hogy Berlin éves kiadásai meghaladják bevételeit. Az új kancellár, Friedrich Merz a CDU színeiben, azonban gazdasági fellendülést és jelentős fegyverkezést ígér, melyhez hitel felvétele lenne szükséges. A gond csupán annyi, hogy az adósságfék eltörléséhez kétharmados parlamenti többség szükséges. "Egy CDU-SPD koalíció, még a Zöldek bevonásával sem lenne képes ezt a célt elérni" – figyelmeztetett Mráz.

Mráz hozzátette, hogy állítólag van erre egy kiskapu, amit a CDU és az SPD most mérlegel, mégpedig az, hogy a korábbi parlamenttel elfogadják az alkotmánymódosítást, még mielőtt az újonnan megválasztott képviselőket beiktatnák. "Ez ellentétes lenne a német parlamentáris demokrácia hagyományaival" - monda, és azt is hangsúlyozta, hogy nagyon reméli, hogy ha ez meg is történik nem teremt precedenst más kormányoknak, például a magyarnak.

Virág Andrea, a műsor moderátora, ezután arra kérdezett rá, hogy a résztvevők miként vélik az AfD jövőjét. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy Alice Weidel célja most az, hogy a pártját szalonképes és koalícióra képes politikai erővé formálja. Annak ellenére, hogy a szélsőjobboldal történetének eddigi legnagyobb sikerét érte el, nem sikerült közelebb kerülniük a hatalomhoz, mivel egyik politikai alakulat sem hajlandó velük szövetkezni. Emiatt valószínű, hogy a pártvezető a következő választásokig ki fogja zárni a pártból a szélsőséges elemeket, de a retorikájában és kommunikációjában továbbra is megmarad a kemény szélsőjobboldali vonal. Hasonló hazai példát említve - Orbán Viktor mémmé vált kijelentése után - úgy fogalmazott, hogy...

Szent-Iványi István nehezen tudja elképzelni, miként lehetne egy olyan pártot szalonképessé tenni, amelynek thüringiai vezetője nyíltan kijelenti, hogy "emberarcú nemzetiszocializmust épít". A volt nagykövet megjegyezte, hogy a francia és olasz szélsőjobboldali politikai erők éppen az ilyen személyiségek miatt nem kívánják a Patrióták (a magyar kormánypártok új frakciója az EP-ben) soraiban látni őket.

Alice Weidel fejében most az lehet, hogy egy Marine Le Penn, vagy egy Giorgia Meloni-utat járjon be. Például, most azt mondja liberális, amit én nem hiszek el.

- Kérlek, formáld meg egyedivé a mondandódat! - javasolta a korábbi SZDSZ-es Európai Parlamenti képviselő.

Szent-Iványi ezután rámutatott, hogy Merz kancellársága egy kivételes alkalmat teremt, amely révén a korábban szétszakadt Európa újra egyesíthető egy erős vezető által. A volt nagykövet kiemelte, hogy az európai integrációt eddig hajtó két fő erő válságos helyzetben volt. Ezzel szemben most egy stabil német kormány létrejötte ígéretes jövőt vetít előre. Különösen fontosnak tartotta, hogy Merz elkötelezett az európai értékek és a transzatlanti kapcsolatok iránt, ami pozitív üzenetet hordoz az európai közösség számára.

"Végre olyan vezeti európát aki szembeszáll Donald Trumppal és J.D. Vance alelnökkel, Macron eddig inkább csak sármmal próbálkozott. [...] Határozott, van benne egy politikai bátorság" - méltatta az új német kancellárt, majd hozzátette, hogy

Szent-Iványi úgy gondolja, hogy ha Merz jó veztőnek bizonyul, akkor a Macron által megálmodott "európai stratégiai autonómia" megvalósulhat, amire azért van szükség, mert az új Trump-adminisztráció barátkozik Moszkvával, és ez miatt nagyon úgy néz ki, hogy a NATO-szövetségesek védtelenül maradnak. A volt EP-képviselő itt emlékeztetett, hogy ez az árulás Trumpék részéről azért is különösen nagy, mert az utóbbi évtizedekben Európa sok dolgot lenyelt az Egyesült Államoknak. Például az iraki és afganisztáni inváziót.

Mráz Ágoston Sámuel véleménye szerint a Republikánus adminisztráció nem Európát árulja el, hanem inkább Oroszországot próbálja leválasztani Kínától. A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozza, hogy Trump és Rubio külügyminiszter a valódi fenyegetést Kínában látja. Ebből kifolyólag arra törekednek, hogy Moszkvát elcsábítsák Pekingtől, és baráti kapcsolatokat építsenek ki Oroszországgal. Sámuel úgy véli, hogy Kína és Oroszország között elkerülhetetlen konfliktusok várhatóak, mivel Kína áhítozik a gazdag ásványkincsekben bővelkedő Szibéria területeire, amelyeket egy 19. századi szerződés alapján magának követel.

Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy a vitapartnere által felvázolt külpolitikai leválasztás nem lenne példa nélküli. Harry Kissinger külügyminisztersége alatt az Egyesült Államok hasonló doktrínát követett, csakhogy akkor Kínával igyekeztek a baráti viszony kiépítésére, miközben a fő riválist, a Szovjetuniót, szigetelték el. Mindazonáltal úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet más kihívásokat és bonyodalmakat hordoz magában, amelyek megkövetelik a finomabb és átgondoltabb megközelítést.

Ezen kívül az orosz-amerikai kapcsolatok szempontjából kiemelte, hogy az amerikai elnök megnyilvánulásait még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is csupán üres szavaknak tekinti. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Washington valóban a Kína ellenes szövetség reményében keres közeledést az Orosz Föderációhoz, az komoly problémákat vethet fel. Vlagyimir Putyinban és az orosz vezetés egyéb tagjaiban ugyanis nem lehet bízni, hiszen ők háborús bűnösök.

A moderátor, Virág Andrea egy izgalmas kérdést vetett fel: hogyan alakulnak a magyar-német kapcsolatok a közeljövőben, most, hogy nem az Orbán Viktor és a Fidesz által támogatott AfD került hatalomra. Mráz Ágoston Sámuel véleménye szerint az Alice Wiedellel folytatott találkozó csupán pártpolitikai szempontból fontos, és úgy látja, hogy Orbán nyitott a CDU kormányával, valamint Merz kancellárral való kapcsolatok elmélyítésére.

Úgy vélem, hogy van esély arra, hogy a közeljövőben a két vezető asztalhoz ül, hiszen a gazdasági érdekeik is ezt kívánják. A jó kapcsolatok fenntartása számukra elengedhetetlen. Ráadásul, ha mélyebb szinten vizsgáljuk a helyzetet, észlelhetjük, hogy a német autóipar és a fegyvergyártás terén is szoros összefonódások figyelhetők meg a két ország között. Ezek a tényezők pedig erős érvet jelentenek az együttműködés szükségessége mellett.

Szent-Iványi ezzel szemben hangsúlyozta, hogy nagyon rossz húzás volt Orbán Viktor részéről, hogy kancellárhoz méltóan, a Karmelita Kolostorban fogadta Alice Wiedel pártelnököt, és nem a Fidesz Lendvai utcai székházában. Ezt Németországban is észrevettek, és később is okozhat feszültséget az új kormánnyal.

A volt szlovéniai nagykövet véleménye szerint Orbán Viktor és csapata az AfD-vel való együttműködése mögött az a tendencia áll, hogy Trumpék hasonló lépéseket tesznek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az AfD nézetei még a Fidesz EP-frakciója, a Patrióták számára is túl radikálisnak számítanak. Felvetette azt a költői kérdést is, hogy "vajon mennyire fog együttműködni a kormány az AfD-vel, ha életbe lépnek a Trump által bevezetett vámok?", amelyek komoly nehézségeket okozhatnak a gyengélkedő magyar és német autóiparnak. Emellett megjegyezte, hogy semmi nem utal arra, hogy a miniszterelnök közeledne a Merz vezette politikai irányzathoz.

Orbán szavai semmiféle békülékeny szándékot nem tükröznek, hiszen olyan megnyilatkozásokat tesz, mint például "Brüsszelt el kell foglalni", vagy hogy "nincs is szükség a kilépésre, mert az EU-nak úgyis vége". [...] Közben érdemes megjegyezni, hogy Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk.

-- mondta a Szent-Iványi.

Mráz Ágoston Sámuel reagálva a helyzetre megjegyezte, hogy a feszültséget Manfred Weber, a CSU EP-képviselője gerjesztette, amikor kijelentette, hogy "Orbán Viktort le kell váltani". Ennek következtében Orbán a Weberék által képviselt ellenfelet, az AfD-t, partnerként kezeli. Ezzel együtt azonban hozzátette, hogy:

Nincs kétségem afelől, hogy Orbán üdvözletét fogja küldeni Merznek, amint hivatalosan is kancellárrá választják. Ez a lépés nemcsak logikus, hanem pragmatikus döntés is lenne.

-- Ezt követően felvetette a korábbi nagykövetnek, hogy akár fogadni is hajlandó lenne vele.