Irán félmilliárd dollárral támogatta a Hamászt az Izrael elleni terrortámadások végrehajtásában.

Az izraeli védelmi miniszter nyilatkozata szerint a Hamász 500 millió dolláros követelést intézett a Quds Force vezetőjéhez, hogy anyagi támogatást kapjon Izrael elpusztításához és az Egyesült Államok elleni harc folytatásához. A hírek szerint ezt a pénzösszeget meg is kapták. Eközben az Egyesült Államok újra tárgyalásokat próbál kezdeményezni Iránnal, azonban a siker valószínűsége csekély.

Israel Katz, Izrael védelmi minisztere most először tette közzé az Irán és a Hamász vezetői, Mohammed Deif és Jahja Sinwar közötti kommunikációt. "Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy Irán aktívan támogatja a Hamász Izrael megsemmisítésére irányuló törekvéseit, valamint hozzájárult a 2023. október 7-i tragédiához" – nyilatkozta a miniszter.

Katz szombaton látogatta meg az IDF hírszerzési és technológiai egységét (AMASHT), és eligazítást kapott a hírszerzési és műveleti tevékenységekről. A csoportot a Vaskard-művelet,* azaz a gázai háború során hozták létre, tagjai közt sok a polgári szektorban jártas tartalékosok, akik olyan szintű képességeket fejlesztettek ki, amelyek korábban nem léteztek - jellemezte az egységet Katz. A hírszerzési és elemzési képesség az ellenséges terület mélyéről fizikailag összegyűjtött kritikus anyagokon alapul, beleértve a Hamász archívumát és digitális adatbázisait, a libanoni Hezbollah dokumentumait és más kényes hírszerzési forrásokat Szíriából és Irakból.

Katz állításai szerint a megszerzett információk világosan jelzik, hogy Irán nem a palesztin nép támogatására összpontosít, hanem inkább terrorista tevékenységek finanszírozására biztosít jelentős pénzügyi forrásokat. "Ma először osztom meg azokat az átiratokat, amelyek a Hamász magas rangú tisztviselői között lefolytatott megbeszélésekből származnak, és amelyeket a gázai alagutakban találtunk. Ezek a dokumentumok közvetlen kapcsolatot bizonyítanak Irán, Jahja Sinwar és Mohammed Deif között" - nyilatkozta Katz. Hozzátette, hogy a feljegyzések alapján kiderül, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárda külföldi haderőnemétől 500 millió dollárt kértek terrorcselekmények támogatására.

A dokumentumok alapján a támogató válasz a Gárda Palesztin Ügyek Osztályának vezetőjétől, Mohammad Said Izaditól, más néven Hadzs Ramadántól érkezett, aki jelenleg Libanonban tartózkodik. Izadi a vezetője annak a szervezetnek, amely koordinálja és felügyeli a Hamász, a Hezbollah és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) tevékenységeit a közel-keleti térségben, valamint ő felelős az erőforrások elosztásáért is.

A napvilágra került iratok alapján Izadi válasza megértő volt, hangsúlyozva, hogy Irán súlyos gazdasági problémái és az iráni lakosság nehézségei ellenére a teheráni kormány továbbra is támogatja a Hamászt. Ezt a döntést a rezsim legfőbb prioritásaként kezelik, amely továbbra is az Izrael és az Egyesült Államok ellen folytatott harc köré épül.

Katz összefoglalója alapján "Irán a kígyó feje". A miniszter hangsúlyozta, hogy az iráni rezsim, noha tagadja, továbbra is finanszírozza és támogatja a terrorizmust különböző formákban – Gázától Libanonon át Szíriáig, egészen Júdeáig és Szamáriáig, valamint a jemeni húszi csoportokkal együtt, mindezt Izrael megsemmisítésének zászlaja alatt. Katz megerősítette, hogy Izrael mindent elkövet az iráni nukleáris program megfékezésére, és folytatja katonai műveleteit a térségben, amíg a 'gonosz tengely' el nem tűnik.

2024-ben Izrael végrehajtotta a Hamász kulcsfontosságú vezetőinek likvidálását, köztük Iszmáil Hanije politikai elnököt Teheránban, valamint Jahja Sinwart és Mohammed Deifet, a katonai szárny vezetőjét Gázában. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mellett kiadott egy elfogatóparancsot a három vezető ellen is, azonban ez az intézkedés érvénytelenné vált a vezetők halála után.

Donald Trump amerikai elnök közben növekvő diplomáciai és katonai nyomást gyakorol Teheránra, hogy rávegye az iráni kormányt a 2018-ban felmondott nukleáris megállapodás újratárgyalására. Izrael ezzel kapcsolatban rendkívüli aggodalmát fejezte ki, amit Netanjahu miniszterelnök hétfői washingtoni látogatása során is világosan kifejezett. A helyzet tehát egyre bonyolultabbá válik, és a jövőbeli kilátásokra vonatkozóan a zsidó állam pesszimista hangulatot áraszt.

A következő napokban válhat világossá, hogy az iráni rezsim tovább dacol-e az amerikai elnökkel, akinek ajánlatát korábban már egyértelműen elutasította. Ha ez fennmarad, akkor Trumpnak döntenie kell, hogy használja-e azt a katonai erőt, melyet az elmúlt napokban összpontosított a térségben.