Felfedezték, hova vezetett a dínók ösvénye 166 millió évvel ezelőtt.
A leletek dokumentálása drónok alkalmazásával történt, ami új dimenziót nyitott a kutatásban. Az eredményekről pedig izgalmas kiállítást rendeznek, ahol a felfedezések részleteit ismerhetjük meg.
A rendkívüli lelet, amely Oxfordshire-ben, a Dewars Farm kőfejtőben található, azután került teljesen a felszínre, hogy júniusban egy több mint 100 fős csapat ásatást végzett a helyszínen. A területen korábban végzett paleontológiai munkák eredményeivel együtt most nagyobb betekintésre nyílik lehetőség a középső jura időszakba - vélik oxfordi és a birminghami egyetemi kutatók.
"Ezek a lábnyomok rendkívüli ablakot nyitnak a dinoszauruszok életébe, részleteket tárnak fel a mozgásukról, a kölcsönhatásaikról és az általuk lakott trópusi környezetről" - mondta Kirsty Edgar, a Birminghami Egyetem mikropaleontológia professzora az NBC News szerint.
Az úgynevezett sztrádát alkotó nyomok közül négy az óriási, hosszú nyakú, növényevő úgynevezett szauropodák által bejárt utakat mutatja, amelyekről úgy gondolják, hogy a Cetiosaurus, egy közel 18 méter hosszúra megnövő dinoszaurusz volt. Egy ötödik sorozat a Megalosaurusé volt, egy 9 méteresre is megnövő, kegyetlen ragadozóé, amely jellegzetes, hármas karomnyomot hagyott maga után, és amely az első dinoszaurusz volt, amelyet két évszázaddal ezelőtt tudományosan elneveztek.
Egy terület, ahol a nyomok keresztezik egymást, kérdéseket vet fel a ragadozók és a növényevők közötti lehetséges kölcsönhatásokról. "A tudósok a Megalosaurust már régebb óta tanulmányozzák, mint bármely más dinoszauruszt a Földön, mégis ezek a mostani felfedezések azt igazolják, hogy még mindig vannak új bizonyítékok ezekről az állatokról, amelyek csak arra várnak, hogy megtalálják őket" - mondta Emma Nicholls, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának gerinces paleontológusa az egyetem híroldalán.
Közel három évtizeddel ezelőtt egy mészkőbányában felfedeztek egy lenyűgöző, 40 lábnyomból álló sorozatot, amelyet a világ egyik legfontosabb dinoszaurusznyom-lelőhelyének tartanak. Azonban ez a különleges terület ma már szinte megközelíthetetlen, és a felfedezésről készült fényképes bizonyítékok is csupán korlátozottan állnak rendelkezésre. A nyomok rögzítése jóval a digitális fényképezőgépek és drónok elterjedése előtt történt, ami tovább nehezíti a helyszín dokumentálását.
Az idei nyáron a helyszínen dolgozó csapat lenyűgöző mennyiségű, több mint 20 ezer digitális felvételt készített, miközben drónok segítségével 3D modelleket alkottak a dinoszauruszok nyomairól. Ez a dokumentációs anyag jelentős segítséget nyújthat a jövőbeli kutatásokhoz, és értékes információkat szolgáltathat a dinoszauruszok méreteiről, járásuk módjáról és mozgásuk sebességéről - osztotta meg Richard Butler, a Birminghami Egyetem professzora.
"A konzerválás olyan részletes, hogy láthatjuk, hogyan deformálódott az iszap, ahogy a dinoszauruszok lábai ki-be csusszantak. Más fosszíliákkal, például odúkkal, kagylókkal és növényekkel együtt életre kelthetjük azt az iszapos, lagúnás környezetet, amelyben a dinoszauruszok jártak" - mondta Duncan Murdock, az oxfordi múzeum földtudósa. Az eredményeket a múzeum új kiállításán mutatják be, a BBC pedig "Digging for Britain" címmel külön műsort szentel a dolognak.
